A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló 63,2 milliárd forint kétharmadát már lekötötték a sikeresen pályázók, a fennmaradó részről pedig várhatóan heteken belül megszületnek a döntések - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerdán Kecskeméten.
Ma az utolsó két településfejlesztési pályázat is megjelent összesen 20 milliárdos keretösszeggel, melyre megyék és megyei jogú városok pályázhatnak. A kormány által kitűzött március 31-i határidő előtt sikeresen meghirdették a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) teljes hét évre vonatkozó keretösszegét, így összesen 69 pályázat 1262 milliárdos kerettel áll a megyék, megyei jogú városok és önkormányzatok rendelkezésére.
Elkészült az az interaktív térkép, amelyen keresztül nyomon követhetjük az elmúlt években elköltött uniós pénzek sorsát - írja az atlatszo.hu. A térképről könnyen kiderítheti, hogy lakóhelye mennyi uniós pénzt kapott és azt mire költötte el, illetve, hogy más megyékben vagy esetleg a szomszéd településeken mire költötték el az unió pénzét.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának fontos lépése, hogy a megyék és a megyei jogú városok megalkotják, illetve véglegesítik integrált területi programjukat, amelyeket júniusban nyújtanak be a kormánynak - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.
Két hét alatt 19 megyében, közel 1200 fő részvételével zajlott le a nemzeti intelligens szakosodás alapú kutatási és innovációs stratégia első fordulós társadalmi egyeztetése, a megyék fejlesztési priorizációs irányainak meghatározása érdekében. A megyei rendezvények mellett a Nemzeti Innovációs Hivatal online kérdőívvel is lehetőséget biztosított a stratégia kialakításában érintett lehetséges szereplőknek javaslataik megosztására. Ezen a csatornán keresztül közel 700 kitöltött kérdőív érkezett vissza, melyek feldolgozása folyamatos - számol be a folyamat jelenlegi állásáról a Nemzeti Innovációs Hivatal.