makrogazdaság

Május 6-án ül össze az új Országgyűlés

Május 6-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita pénteken az MTI-vel.

Tényleg volt megszorítás?

Mennyire nevezhető megszorítónak vagy élénkítőnek a válság során alkalmazott költségvetési politika a világban és Magyarországon? Az alábbiakban erre a kérdésre kísérel meg válaszolni Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Annak megítélése, hogy a kiigazítás vajon keynes-i ihletésű vagy inkább megszorítást mutató beavatkozásnak minősül, aszerint dől el, hogy a vizsgált időszakban miként változott az úgynevezett strukturálisan kiigazított költségvetési egyenleg Az OECD országok mezőnyét tekintve háromféle típusú fiskális alkalmazkodásról beszélhetünk, így állami keresletbővítő, semleges vagy éppen állami keresletszűkítő - megszorító - jellegű fiskális alkalmazkodásról.

Mégsem lesz baj az áfaemelésből?

Az áprilisi áfaemelésnek nincsenek súlyos mellékhatásai Japánban - legalábbis a Reuters kéthetes eredményeken alapuló felmérése ezt mutatja. Ahol mégis van (kisker), ott is sokkal kisebb, mint várható lenne. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy az ország eddig látott fellendülésnek nem szab komoly gátat a költségvetés kiigazítása.

Jön-e a működőtőke Magyarországra?

Néhány milliárd euró működőtőke a válság ellenére minden évben érkezik Magyarországra - látszólag. Valójában az országon csak keresztülutazó pénzek, illetve a banki feltőkésítések nélkül ennél jóval szerényebb az eredmény. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a közvetlen tőkebefektetések ki- és beáramlásának egyenlegéből nemigen gyarapszik a hazai tőkeállomány.

Kitüntették a legmenőbb fiatal közgazdászt

Idén Matthew Gentzkow nyerte a fiatal közgazdászoknak járó John Bates Clark Medált, amit egyben a Nobel-díj előszobájának is tartanak. A 38 éves kutató a média területét vizsgálja és többek között olyan kérdésekre adott választ, hogy árt-e gyermekeinknek a tévézés.

240 ezer forint a bruttó átlagkereset a versenyszférában

Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.

Mi lett volna, ha be se lépünk az EU-ba?

A csatlakozó országok többsége jól járt az Európai Unióba való belépéssel, kivéve Görögországot. Egy friss tanulmány arra kereste a választ, mi történt volna, ha a csatlakozás nem történt volna meg, hogy alakult volna az egyes országok gazdasági teljesítménye. Az eredmények nem feltétlenül azt mutatják mindenütt, amit várnánk, a 2004-ben csatlakozott országok közül például Magyarország és Lengyelország járt különösen jól, na meg a balti országok, ellenben a cseh és a szlovák gazdaságon látszólag nem dobott nagyot.

Megszületett a megállapodás az orosz-ukrán konfliktusról

Az erõszak azonnali beszüntetésére szólítottak fel csütörtökön Genfben az orosz, az ukrán, az amerikai, illetve az Európai Unió külügyi csúcsvezetõi az orosz-ukrán feszültség enyhítése érdekében, de igazi áttörésrõl egyelõre nem beszélhetünk, mert a "puding próbája az evés". Éppen emiatt az amerikai és európai felek továbbra is készenlétben tartják, hogy további szankciókat vessenek ki Oroszországra. Az mindenesetre üdvözítõ, hogy Oroszország is elítéli a kelet-ukrajnai cselekményeket és a szeparatisták épületfoglalásait, továbbá a lefegyverzésüket támogatja a közös nyilatkozat szerint. Az eseményt beárnyékolta, hogy csütörtök hajnalban három szeparatista is életét vesztette egy fegyveres konfliktus során, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök élõ televíziós mûsorban reményének adott hangot, hogy nem kell bevetnie a konfliktus során az orosz hadsereget. Egyúttal elõször ismerte be, hogy a Krím-félsziget annektálása elõtt valóban megjelentek orosz katonák, hogy a "szabad választást" biztosítsák. Azt azonban cáfolta, hogy most bármilyen orosz erõk Kelet-Ukrajnában tartózkodnának, noha friss titkosszolgálati eredmények erre utalnak.

Fontosabb részletek

  • Putyin elítélte az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai mûveleteit
  • Elõször ismerte el, hogy a krím-félszigeti népszavazás elõtt már orosz katonák voltak a területen
  • Azt továbbra is cáfolta, hogy most katonák lennének a kelet-ukrán területeken és garanciát kért az ottani oroszajkúak számára
  • Reményét fejezte ki, hogy nem kell bevetni az orosz hadsereget Ukrajna területén és a diplomáciai megoldás sikerre vezet
  • Putyin emlékeztetett az európai partnerek gázfüggõségére
  • Edward Snowden kérdésére hangsúlyozta, hogy Oroszország nem végez átfogó, ellenõrizetlen adatgyûjtést, mint az USA tehette azt
  • Putyin bírálta a mostani kijevi vezetés cselekedeteit, és arra figyelmeztetett: nem biztos, hogy elfogadják majd a májusi elnökválasztás gyõztesét
  • Az EU és az USA által elfogadott, személyek elleni szankciók kapcsán azt mondta, hogy azok a barátai ellen irányultak, így valószínûleg õ a fõ célpont
  • Az ukrán hatóságok úgy akarják megakadályozni orosz katonai személyek "beszivárgását", hogy korlátozzák a beutazásukat
  • Az ukrán állambiztonsági szervek napközben letartóztattak mintegy 10 orosz állampolgárt Kelet-Ukrajnában, akikrõl megállapították, hogy mindegyiküknek van orosz titkosszolgálati múltja.
  • Megszületett a négyoldalú megállapodás a Genfben tartott találkozón

Londoni elemzők: máris bajban az orosz gazdaság

A legújabb első negyedéves aktivitási adatok arra utalnak, hogy az ukrán válság következményei miatt máris csökkenhet az orosz gazdaság teljesítménye - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Mégis lesz Társadalmi Riport

Mégis elkészülhet a Társadalmi Riport 2014-es kiadása, miután a Tárki jelezte, közösségi forrásgyűjtő kezdeményezésük sikeres volt.

Maradandónak bizonyult a segélykérők alacsony száma

A múlt héten pusztán 304 ezer ember regisztrált újonnan munkanélküli segélyért az Egyesült Államokban, ami alig magasabb a múlt heti szintnél. Akkor pedig 2007 óta nem látott mélyponton volt a friss munkanélküliek száma, tehát kedvező tendencia látszik kibontakozni, a mutató négyhetes mozgóátlaga tovább csökkent.

Megvan egy név az új kormányból

Az új kormány igazságügyi minisztereként mutatta be Trócsányi László nagykövetet Martonyi János francia kollégájának. Erről a magyar tárcavezető tájékoztatta megbeszélései után csütörtökön Párizsban az MTI-t.

Senkit nem érdekel az államadósság elleni harc

Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.

Akár 3%-os is lehet az idei növekedés?

Tovább javult a hazai vállalatok hangulata és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozása az MFB 2014. tavaszi, 487 vállalat válaszait tartalmazó felmérésének eredményei alapján. Az MFB-indikátor konjunktúra mutató fél év alatt 2,6 ponttal 59,9 pontra emelkedett és új csúcsot ért el, a részindexek közül a Makrogazdasági-, a Piac- és a Beruházási-index is rekordszintre ugrott, míg a finanszírozási helyzetet jelző indikátor három éves szintre emelkedett. A vállalatok optimistábbá váló várakozásai a makrogazdasági feltételek és a piaci lehetőségek megítélése mellett a forrásbevonási és fejlesztési terveiken is tetten érhető.

Nem érintette a kétharmadot az újraszámlálás

Elrendelte a budapesti 15-ös (XVIII. kerületi) országgyűlési egyéni választókerület két szavazókörében leadott szavazatok újraszámlálását szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság. A választókerületben Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje 60 szavazattal nyert.

Frissítés: Az újraszámlálás után nem változott a választás választókerületi eredménye, mivel a Kunhalmi Ágnesre (MSZP-Együtt-PM-DK-MLP) leadott szavazatok száma kettővel nőtt ugyan, de így is 56-tal kevesebb a voksa, mint a mandátumot elnyerő Kucsák Lászlónak (Fidesz-KDNP).

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.