Az Espirito Santo csoport tagvállalatai, a jegybank és a kormányfő is egyaránt nyugtató célzatú üzeneteket fogalmazott meg az utóbbi 12 órában, amelyek hatására valamelyest enyhült a pánik a portugál eszközpiacokon, ez pedig segítette az eurózóna egyéb piacain is a feszültség enyhülését.
A befektetőket a leginkább az érdekli Európa kapcsán, hogy az eurózónás jegybank vajon tesz-e még további lépéseket a lazítás irányába. Mario Draghi, jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatvágásukat követően akár még eszközvásárlásokba is kezdhetnek, ha tovább rosszabbodik a helyzet. Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök viszont úgy látja, hogy bőven elég volt a júniusi akciójuk, az eredmények egy része pedig már látszik is.
Az ukrán elnök kész kétoldalú tűzszünetre a kelet-ukrajnai szakadárokkal, azzal a feltétellel, hogy biztosítva legyen az orosz határ feletti ellenőrzés - tudatta az elnöki hivatal.
A várt -0,1% helyett -0,3%-os lett az infláció júniusban. Ilyen mélyen sosem járt a fogyasztói árindex. A Portfolio által megkérdezett elemzők közül többen jelezték, hogy esetleg 0,1 százalékponttal még mélyebbre (-0,2%-ra) eshet a mutató, de -0,3%-ot senki nem várt. (Nem mindenkinek volt meglepetés a mai adat, az MNB például -0,3%-ot jelzett előre a legutóbb.)
Az útépítő cégekre meglebegtetett, most cáfolt különadó drámainak lefestett nemzetgazdasági hatásairól ír ma a Magyar Nemzet, amely gondolatmenet elmegy egészen odáig, hogy a 100 milliárd forint körüli különadó végül 1200 milliárd forintos költségvetési kiadáshoz, a túlzott deficit eljárás újraindulásához és így az EU-támogatások befagyasztásához vezet.
Németországban erősödni látszik az inflációs nyomás, noha ennek a mértéke még mindig csak a fele az Európai Központi Bank céljának. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a júniusi 1,0 százalékos éves infláció már a duplája az eurózónás értéknek.
Nagyjából hatvanmilliárd forintról mondanak le csak az idén a vállalkozások azzal, hogy az alacsonyabb terhet jelentő új adónemek helyett a régebbi szabályokat követik - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
A válság a szegényeknek fáj igazán - de azért van, amikor a magas jövedeleműek is hatalmas veszteségeket könyvelnek el. Például a mélybe vágott kamatoknak köszönhetően a fejlett országok módos polgárai olyan jövedelemkiesést szenvednek el, mint egy szép kormányzati megszorításon. A 2007 előtti időszakban még hatalmas kamatjövedelmet felhalmozó dúsgazdagok 2007 és 2011 között a korábbi jövedelemkilátásaikhoz képest 10 százalékot buktak.
A Portugália legnagyobb bankjának anyacége körüli fizetési nehézségek a portugál kötvénypiacon keresztül egyelőre mérsékelt fertőzést okoztak az eurózóna perifériához sorolt részvény- és kötvénypiacokon, ilyenre idén még nem volt példa. Mindez két hónappal azután történt, hogy Portugália bátor lépéssel lerázta magáról az EU/IMF gyámságát, azaz kilépett a nemzetközi mentőcsomagból. Fontos azt is látni, hogy a befektetők tudnak különbséget tenni az egyes periféria országok között, azaz távolról sem beszélhetünk általános, mindenkit egyaránt sújtó eladói hullámról.
Napvilágot látott az Egyesült Államok heti friss segélykérelmekről szóló statisztikája. Július első hetében 304 ezer fő jelentkezett újonnan munkanélküli segélyért az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma szerint, ez pedig másfél havi mélypontot jelent. Az előzetes várakozások 315 ezer fővel számoltak.
Felpörögni látszik a lakosság államapírpiaci aktivitása. Júniusban csaknem 163 milliárd forint értékben vásároltak állampapírokat, amivel a teljes állomány 2130 milliárd fölé emelkedett. A hajtóerő ez alkalommal a Bónusz Magyar Államkötvény volt, ami a júniusi értékesítés kétharmadát adta.
A Magyar Nemzeti Bank a mai (mostantól kéthetente szokásos) kamatswap-aukcióján 74,6 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat, ami bár mérsékeltebb összeg a két héttel ezelőttinél, még mindig jelentős ráemelésnek számít.
Az angol jegybank a mai napon a vártnak megfelelően nem változtatott a szigetország irányadó rátáján és természetesen az eszközportfóliójukhoz sem nyúltak hozzák. A jegybank ez alkalommal sem kommentálja a lépését a kamatdöntést követően.
Kitartóan erős keresletet láthattunk a mai kötvényaukción, ahol a korábbiakhoz képest még tovább estek a hozamok. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ez alkalommal még mérsékelten ráemelt az összesen 60 milliárdra hirdetett keretére, és így végül 78,5 milliárd forintnyi forrást vont be.
Júniusban is a nulla alatti tartományban maradhatott az infláció Magyarországon - derül ki a Portfolio elemzői körkérdéséből. Az sem kizárt, hogy új történelmi mélypontra süllyed a fogyasztói árindex.
Nem egységes a közgazdász szakma az EU és az USA között kötendő szabadkereskedelmi és befektetési megállapodással (TTIP) kapcsolatban. Egyesek szerint több százmilliárd eurós üzlet lehet az európai országok számára, ugyanakkor vannak, akik szerint ez hazugság.
Szinte követhetetlen módosításokat hajtott végre a törvényalkotó az általános forgalmi adóról szóló törvény egy (a részletfizetésről vagy határozott időre szóló elszámolásról szóló) pontjában a nyár folyamán. Végül minden maradt a régi szabályok szerint, azonban a sok változás miatt egy rövid időszak a levegőben lóg.
Júniusban közepesen erős, 7,2 százalékos éves bővülést mutatott Kína exportja, de ez összességében mégis elmaradt a piaci várakozásoktól. A kínai vámhivatal szerint a harmadik negyedévben további gyorsulás várható, de nagyon nehéz lesz az éves céljuk tartása.
Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatvágáshoz, és miután ez megtörténik, szólni fogunk - mondta el Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio-nak. A két százalékos alapkamatot szerinte sem érjük el, a mostaninál lassabb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. A 315 forintos euróárfolyam már bántotta az alelnök komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. Az alelnök emellett konkrétan azt gondolja, hogy egy bizonyos ponton túl a 10 bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. 12 milliárd eurót biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához a jegybank, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető.
Októberben lezárulhat az amerikai jegybank eszközvásárlási programja - derül ki a Fed Nyíltpiaci Bizottságának júniusi üléséről kiadott jegyzőkönyvből.
Csúnya lefordulás jött a szerdai felpattanásból.
Elromlott a tőkepiaci hangulat, gyengült a forint.
Kézenfekvőnek tűnik a válasz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
