Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában a megemelkedett energiaárak, az erősödő migráció, a koronavírus-járvány okozta válság, a digitális átállás kihívásai, és az uniós külkapcsolatok állnak.
Lengyelország nyitott a párbeszédre a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséről, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos ülésére érkezve csütörtökön.
Az Európai Parlament képviselői a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentették: a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Az állásfoglalás szerint az uniós adófizetők pénzét nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket, ezért egy sor eljárást szorgalmaznak Lengyelországgal szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcstalálkozón fejtette ki álláspontját a Lengyelországgal szemben zajló vizsgálatokról.
Döntött az Európai Parlament elnöke: beperelik az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmus alkalmazása érdekében.
Nem hívták meg Magyarországot a virtuális demokráciacsúcsra, amelynek Joe Biden amerikai elnök lesz a házigazdája december 9-10. között. A csúcs célja a demokrácia, illetve a Kínával szembeni szövetség megerősítése.
Lengyelország megduplázta a lengyel-fehérorosz határon állomásozó katonák számát. A lengyel kormány már korábban szükségállapotot hirdetett a határos régiókban, illetve bejelentették, hogy falat építenek a fokozódó migrációs nyomás miatt.
Az európai uniós tagság közvetett felszámolása, az "indirekt exit" politikáját követi a lengyel kormány azzal, hogy megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közösség szabályait és elveit - jelentette ki Manfred Weber kedden. Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: a lengyel kormánynak igaza van abban, hogy az Európai Unió nem egy állam.
A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről tartott vitán.
Az Európai Bizottság még ezen a héten aktiválhatja a jogállamisági mechanizmust, amellyel vissza lehet tartani az EU-s pénzek kifizetését, ha egy tagállamban azok felhasználásához jogállamisági aggályok kötődnek. Ezt Didier Reynders igazságügyi biztos jelentette be a Bloombergnek adott interjújában.
Alapvető az uniós szerződések tiszteletben tartása, a közös értékek nem alkuképesek, az európai uniós tagság alapját jelentik - jelentette ki Michael Linhart osztrák külügyminiszter Luxembourgban, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt hétfőn.
Tavasszal még vertük Európát az átoltottsági versenyben, nyár elején viszont annyira megtorpant az átoltottság növekedése, hogy azóta a nyugati országok messze megelőztek minket. A különbséget nem a vakcinaelérés okozza, a gazdagabb és fejlettebb nyugati országokban döbbenetesen nagyobb az oltási hajlandóság, mint itthon, miközben nálunk is millió számra állnak a vakcinák. Jó hír viszont, hogy a régióban még mindig mi vagyunk a legjobbak, a románoknál például tragikusan alacsony az átoltottság, és nem is nő érdemben. Nagyobb baj, hogy a 61%-os átoltottságunkat nem is próbáljuk meg hatékony ösztönzőkkel növelni, miközben a nemzetközi gyakorlatban már vannak példák a szigorra. Az oltások kötelezővé tétele az egyes munkakörökben az Egyesült Államokban megtette a hatását, az átoltottság megugrott.
Számos európai ország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is segíti Romániát, ahol a belügyminiszter szerint immár "kritikus helyzet" alakult ki a koronavírusos betegek tömege által megrohamozott egészségügyi ellátórendszerben - derült ki pénteken a katasztrófavédelmi államtitkár sajtótájékoztatóján.
A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróságnak (EUB) nincs beleszólása a lengyel igazságügyi reformba, hasonló döntésre pedig még nem volt példa. A lengyel döntést nagyon sokan értelmezték az EU-ból való kilépés deklarálásának, a kormány viszont azonnal igyekezett elhessegetni ezeket a gondolatokat. Több ok miatt is azt gondolhatjuk, hogy a kormánynak valóban nem áll szándékában az EU elhagyása, a makrogazdasági mutatók pedig azt mutatják, hogy a kilépés csak súlyos gazdasági következmények árán hajtható végre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lengyel kormányt européernek nevezhetjük, sőt: a lengyelek a jelenlegi magyar kormánnyal együtt a jövőben az egyik zászlóshajói lehetnek az EU további mélyítése elleni tudatos kampánynak.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország nem kíván kilépni az Európai Unióból. Egyúttal azzal vádolja a lengyel ellenzék politikusait, hogy valótlant állítanak, amikor azt hangoztatják, hogy a kormány az Unióból való távozást tervezi – írja a Reuters.
Jövő év elején lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Jaroslaw Kaczynski, aki a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) vezetőjeként pártelnöki feladataira akar összpontosítani.
Az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta szerdán, hogy az EU határozott választ ad a lengyel alkotmánybíróság döntésére, amely megkérdőjelezte az EU-s jog elsőbbségét bizonyos területeken. Joseph Borell emellett felszólította Lengyelországot, hogy tartsa be a közösség szabályait.
A lengyel alkotmánybíróság múlt héten arról döntött, hogy az igazságügyi reform ügyében hozott elmarasztaló Európai Bírósági ítéletet nem kell végrehajtania, a lengyel alkotmány ugyanis elsőbbséget élvez az EU-s jog felett. A döntés heves indulatokat váltott ki, Lengyelország ugyanis - Magyarországgal együtt - az elmúlt időszakban többször is megkérdőjelezte az EU nemzetek feletti jellegét, politikai szempontból így erős üzenet volt a döntés. De jogi szempontból mennyire állja meg a helyét a lengyel érvelés, avagy az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Volt-e már példa hasonlóra? Mennyire erodálja egy ilyen döntés az EU jogrendjét? Ezekről kérdeztük Dr. Vincze Attila egyetemi magántanárt, az európai uniós jog szakértőjét. A jogász szerint a magyar Alkotmánybíróság 2016 óta egyre több határozatában hivatkozik a nemzeti alkotmány szuverenitására, és az alkotmánynak számos olyan módosítása volt, amely az ilyen konfliktusokra kiválóan alkalmassá teszi.
A lengyel alkotmánybíróság múlt heti, az EU-ban nagy felhördülést kiváltó döntése, illetve a hétvégi csehországi választások után a Visegrádi Együttműködés két országában is kiszámíthatatlan politikai folyamatok indultak be, amelyek hatással lehetnek a V4-ek kooperációjára is. Csehországban valószínűleg új kormány alakul, amellyel vélhetően nehezebb lesz együttműködnie a magyar kormánynak, mint Andrej Babis kabinetjével, amely mellett Orbán Viktor is letette a garast. Ha pedig Lengyelország kilépne az EU-ból – amire egyelőre kicsi az esély, de vannak, akik már komoly eshetőségként beszélnek róla –, az valóban jelentős változásokat indíthatna el a visegrádi országok együttműködésében.
Elmaradhat a várakozásoktól a lengyel gazdaság növekedése, ha az Európai Unióval kialakult jogvita miatt késnének a Lengyelország által igényelt folyósítások a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítására és az ellenállóképesség javítására szolgáló uniós pénzügyi eszközből (RRF) - áll a Moody's Investors Service hétfőn Londonban ismertetett állásfoglalásában.
A Moody’s döntésére nem tudott reagálni az árfolyam.
Németországban terjeszkednek.
A kormányerők valószínűleg feladták a települést.
Egy erős évzárás még sokat javíthat a képen.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
