2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.
Korábbi várakozásainak megfelelően 500 milliárd forint új jelzáloghitel-kihelyezésre számít idén a K&H a teljes piacon, a CSOK-támogatások volumene pedig 40 milliárd forintra rúghat. A bank részesedése nagyjából egyhatod a jelzáloghitel-piacon. A CSOK szabályozásában számítanak néhány lazításra és pontosításra a következő hónapokban.
Mekkora összegű, futamidejű és törlesztőrészletű lakáshitelt vállalnak be manapság a magyarok? A fix vagy a változó kamatozás a menő, és használt vagy új lakásra veszünk fel inkább hitelt? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg 9 pontban az MNB-től kapott információink, illetve a jegybank statisztikái alapján.
A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.
Június 30-tól már nem csak a piaci összehasonlító adatok alapján, hozamszámítással, illetve költségalapú értékeléssel, hanem statisztikai módszerrel is meghatározható a lakóingatlanok hitelbiztosítéki értéke - hívja fel a figyelmet a Napi.hu a nemzetgazdasági miniszter Magyar Közlönyben megjelent rendeletére. A hitelbiztosítéki érték azért fontos, mert a bankok ehhez mérik az adható hitel nagyságát.
A hitelkiváltásoktól eltekintve legutóbb 2008 decemberében vett fel annyi lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén májusban. Most már a fogyasztási hitelezés is egyértelműen élénkül. Az MNB ma közzétett adataiból az is kiderül, hogy májusban nagy összegben váltottunk vissza devizabetéteket, a vállalati hitelezés pedig csak egy szűk szempont alapján látszik élénkülni.
A vártnál jobban pörög idén a jelzáloghitelezés Amerikában az alacsony kamatszintnek és a hitelkiváltási kedv újbóli felszökésének köszönhetően - számolt be a Wall Street Journal.
Töretlenül nő a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve az MNB ma közzétett adatai alapján. Áprilisban 41,5 milliárd forint új lakáshitel talált "gazdára", ami 72%-kal több az egy évvel korábbinál.
A magyar háztartások 40%-a, vagyis 1,6 millió család jogosult a CSOK-ra, ezek 17%-a tervezi felvenni a támogatást - mutatja az MNB friss felmérése. A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok című kiadványa alapján bővül Magyarországon a kkv-hitelezés, lazulnak a hitelezési feltételek, és egyre többen vennének fel hitelt.
A hosszú kamatperiódusú hitelek további térnyeréséről és a CSOK felfutásáról fog szólni a következő néhány év a lakáshitelezésben. Kérdéses, hogy a hitelkihelyezés növekedése elvezet-e oda, hogy idővel buborékveszélyről beszéljünk - hangzott el a Portfolio Hitelezés 2016 konferencia kora délutáni, lakossági szekciójában.
Kezd visszalopódzni a kockázatos jelzáloghitelezés gyakorlata: a 2007-es pénzügyi válság óta elsőként a Barclays 100%-os hitelfedezeti mutatóval is elérhető lakáshitelt vezetett be. Úgy tűnik, a pénzügyi szektor egy része nem sokat tanult a múlt hibáiból, és az árazási verseny kifulladásával ismét a gyengébb hitelképességű ügyfelek felé tájékozódnak a bankok. A lakáshitelezés beindulásával Magyarországon is nő a kisebb önerővel felvett hitelek aránya.
Tizedére kellene csökkenteni a magáncsőd dokumentációs igényét ahhoz, hogy a rendszer működőképes lehessen - mondja Becsei András. A Magyar Bankszövetség alelnöke, egyúttal az OTP Jelzálogbank első embere a Portfolio-nak adott válaszaiban a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának további 25 ezer lakással történő bővítését és a végrehajtások egyszerűsítését is javasolja. Az MNB új ajánlásának megfelelően azonban az ügyféllel való együttműködést tekintik elsődlegesnek.
Javul az amerikai lakáspiac helyzete és a legnagyobb bankok az országban kihasználják ezt a The Wall Street Journal szerint, a pénzintézetek jelzáloghitel-állománya folyamatosan növekszik.
Becslésünk szerint évi 600-700 milliárd forint lakáshitelt kellene kihelyezniük a magyar bankoknak ahhoz, hogy egészségesnek mondható, évi 6-8%-os ütemben nőjön a lakáshitel-állományuk. Az elmúlt 12 hónapban (hitelkiváltásokkal együtt) mintegy 380 milliárd forintnyi új lakáshitel talált gazdára, tehát még távolinak tűnik a "cél", de ha fennmarad az új kihelyezések bővülésének üteme a CSOK-nak is köszönhetően, jövőre elérhetjük ezt a szintet. Most 10 újabb ábrán mutatjuk be a minden jel szerint boom előtt álló magyar lakáshitelezés helyzetét.
Ha valaki a lehető legalacsonyabb induló törlesztőrészlettel akar lakáshitelhez jutni, akkor a már 4% alatt is elérhető változó kamatozású hiteleket választja. Aki viszont a kamatok megemelkedésétől fél, az ennél magasabb, jellemzően 5-7%-os fix kamatok mellett teszi le a voksát. Az alábbi ábra alapján úgy tűnik, egyre inkább utóbbi felé mozdul el a magyar lakosság.
Szabályozási változások tömkelege zúdul manapság a magyar lakáshitelpiacra: januárban megérkezett az új CSOK, márciusban 2%-ban korlátozták a hitelközvetítők jutalékát és többek között újraszabályozták az előtörlesztési díjakat, májustól pedig lazulnak a mindössze 200-300 ezer forintos hitelek mellett a hosszú kamatperiódusú jelzáloghitelek felvételének a szabályai. Mindez még nem igazán látszódik a bankszektor friss hitelezési statisztikáin, de annyi már igen, hogy szép lassan a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek felé fordul a lakosság.
Egy fokkal nehezebb lesz visszaélni tagként a NOK-kal a parlament által ma elfogadott törvénymódosítás alapján, és a licit nem feltétlenül előzi meg a sorsolást a kiválasztási módok között. Most összefoglaljuk a változásokat, amelyek alapján kijelenthető: a NOK működésének lényegi elemei változatlanok.
Kevesen vannak tisztában azzal, mekkora hitelre tarthatnak igényt bizonyos értékű lakás megvásárlásához vagy bizonyos jövedelemszint mellett. Ezt foglalja össze az alábbi ábránk.
Az új CSOK-nak is köszönhetően a tavalyi közel 7600 után idén 12 500, jövőre pedig 18 700 új lakást adhatnak át Magyarországon az MNB friss előrejelzése szerint. Mivel a jegybank szerint az új lakások háromnegyedére felvehetik a 10 milliós CSOK-ot, az új lakások támogatása idén 110-115 milliárdba, jövőre pedig 150-160 milliárdba kerülhet a költségvetésnek, miközben az adóbevételek is nőni fognak. A lakásépítések várt élénkülése az MNB becslése szerint 2016 év végéig 0,3-0,4 százalékkal, 2017 év végéig pedig 0,6-0,7 százalékkal emelheti a GDP szintjét.
Három helyen is lazít az MNB a lakossági hitelfelvétel során mérvadó adósságfék szabályokon - derül ki az MNB honlapján megjelent közleményből.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
