Pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, és április 30-án lép hatályba az a kormányrendelet, amely meghatározza, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a jelzáloghiteleknél egyébként nem effektív THM-plafon kiszámítása során a kapcsolódó lakásbiztosítások díját.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a lakásbiztosítások díját a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) maximális értékének, vagyis a THM-plafonnak a meghatározása során. Mivel a jelzáloghitelek esetében (a fedezetlen hitelekkel ellentétben) a jogszabály szerinti THM-plafon nem effektív, ezért magának a szabályozásnak nem sok értelmét látjuk, a mostani pontosítás csak a bankoknak ad mankót, hogyan feleljenek meg a nem túl célirányos rendelkezésnek. Magának a THM-nek a kiszámítási módjába ugyanis egyelőre még mindig nem emelték bele a lakásbiztosítás díját.
A magyar biztosítási és közvetítői szektor egyik legfontosabb éves eseménye zajlott le ma, a Portfolio Biztosítás 2023 konferencia keretében. Volt miről eszmét cserélni, hiszen nagy kihívások elé néznek a biztosítók az új pótadó és az állami konszolidációs törekvések, a kárgyakoriság és a kárinfláció növekedése, a háztartások pénzügyi kilátásainak romlása miatt. Megszólalt a kormány, az MNB és a piaci szereplők is annak kapcsán, merre kellene tovább menni, de az biztos, hogy sok még a kihívás.
A lakásbiztosítási piacot alapjaiban forgatta fel a kormány múlt heti rendelete, mit lépnek a piaci szereplők az új szabályok megjelenése után? Milyen problémákat és milyen lehetőségeket nyitott ki a rendelet? Erről volt szó Biztosítás 2023 konferenciánk harmadik szekciójának első panelbeszélgetésén.
Bár a magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, defenzív és a pénzügyi szektorban a lemaradók között van. Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – mondta el előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio mai Biztosítás 2023 konferenciáján. Kifejtette, miért van szükség nagyobb penetrációra és nagyobb kockázatközösségre a biztosítási piacon és milyen változások lennének szükségesek az öngondoskodási piacon.
Több tényező is arra mutat, hogy komoly változásoknak néz elébe a hazai biztosítási piac. A kormányzat, az MNB, a MABISZ és az alkuszok is elérkeztek ahhoz a ponthoz, mely újabb lendületet adhat az elmúlt években téli álomba merült szektornak. A Biztosítási Elemző Központ - több vezető biztosító véleményét - is tartalmazó összefoglalója izgalmas és kihívásokkal teli időszakot vetít előre, mely a teljes lakosságot érinteni fogja.
Tavaly messze az infláció mértéke alatt, 7,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele – közölte szerdai sajtótájékoztatóján saját tagjainak adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az MNB várhatóan hétfőn teszi közzé részletesebb biztosításpiaci adatait. Tavaly a 112 milliárdos biztosítási adó mellett 51 milliárdos új pótadót fizethetett a szektor, idén stagnáló díjbevételek mellett is 124, illetve 85 milliárd forintra kúszhat fel ez a kettő, amivel könnyen veszteségessé válhat az ágazat. A MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg és együttműködést kezdeményezett a jogszabályalkotókkal, ennek részleteit is bemutatták a sajtóeseményen.
Több tízezer halott, összedőlt épületek százai: ezt okozták a rendkívül nagy erejű földrengések Törökországban február elején. Valószínűleg sok magyar elgondolkodott azon, hogy mi történne, ha egy hasonló mértékű katasztrófa pusztítana Magyarországon. A jó hír az, hogy nem valószínűsíthető egy 6,5-ös értéknél nagyobb földrengés hazánkban, ráadásul ha már megtörtént a baj, a lakásbiztosítások is segíthetnek. Egy hatalmas katasztrófa esetén viszont az is előfordulhat, hogy nagyobb a kárösszeg, mint a biztosító tartaléka, ekkor a viszontbiztosítókra támaszkodnak. A földrengés elleni biztosítási fedezetekről az Uniqa kárrendezési igazgatóját, Vereczki Andrást, és a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettesét, Kaszab Attilát kérdeztük.
Jelentős eltérés lehet a lakóingatlanok újjáépítési és a lakásbiztosításokban szereplő értéke között - derült ki a Netrisk összeállításából. A lakásbiztosítások alapján átlagosan 600 ezer forintba “kerül” egy négyzetméter, miközben számos nagyvárosban és Budapesten ennél jóval magasabbak az árak.
Az új lakásbiztosítási szerződések tizedét a minősített fogyasztóbarát termékek adták tavaly decemberben az MFO-val rendelkező biztosítók körében, amelyek így immár közel 1100 milliárd forintnyi ügyfélvagyont védenek. Április végétől lakáshitel felvételekor be kell mutatni az ügyfeleknek az MFO-kalkulátor alkalmazását, valamint a jövő évtől évente egyszer költségmentesen felmondhatók lesznek a lakásbiztosítási szerződések.
Február elején jelent meg a rendelet a lakásbiztosítási piac átalakításáról, amelytől a verseny élénkülését és a korszerűbb termékek megjelenését várja a kormány. Bár a változások csak április 30. után lépnek életbe, máris óriási hatásuk van a biztosítási szektorban – mondta Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kormánybiztosa az InfoStartnak.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac korábbi intenzív versenyére emlékeztető jelenségekre számít a kormány az először 2024 márciusában lezajló lakásbiztosítási kampányban. A sarokkövek már nem fognak változni, így a 20%-os jutalékkorlátot is bevezetik, de a beérkező észrevételeket figyelembe vevő finomhangolások még várhatók a február elején megjelent szabályozásban - derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen.
Ismert, hogy egy jogszabálymódosítás eredményeképp minden lakásbiztosítás - a tényleges évfordulójától függetlenül - felmondható lesz március 31-re, így egyidőben 13 biztosító száll majd „kikényszerített” versenybe az ügyfelekért. A 2024-ben életbe lépő intézkedés nyomán a biztosítók várhatóan újraosztják a mintegy 170 milliárd forintos piacot - hívta fel a figyelmet a Biztosítási Elemző Központ, amely közölte az egyes biztosítók eddig nem nyilvános piaci részesedéseit is.
A magyarok többsége nem tudná biztosítási kártérítésből újjáépíteni a viharban, tűzben vagy éppen földrengésben tönkrement házát, mert annyira régi a szerződése, hogy az a jelenlegi értéke töredékét tartalmazza. Kártérítést pedig csak a biztosított összeg alapján lehet kapni. Gyakori, hogy egy ma 100 millió forintot érő ház még mindig a régi vásárlási áron szerepel a szerződésben – figyelmeztet a napokban lezajlott vihar után is a CLB független biztosítási alkusz.
Úgy tűnik, január vége-február elejei időszak évről évre a biztosítók fekete napjai közé sorolódnak. A múlt szombati vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat. Akkor közel három és fél milliárdos volt a számla, emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Átalakulhat és élénkebbé válhat a lakásbiztosítások piaca, hiszen 2024 márciusától az ügyfelek többek között egy plusz alkalmat kapnak a lakásbiztosítási szerződésük költségek nélküli felmondására - hívta fel a figyelmet a legnagyobb hazai online alkuszcég.
A háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása Magyarországon, meghaladja a vagyonbiztosítási szerződések száma a 3,3 milliót. A most már évente 165 milliárd forintnyi befizetett lakásbiztosítási díjhoz képest azonban nagyon kevés kártérítést fizetnek a biztosítók, gyenge köztük a verseny az ügyfelek kegyeiért, és elkényelmesedett a piac – legalábbis a kormány szerint. A tavalyi ígéretet beváltva ezért most a lakásbiztosításoknál kezdték el a biztosítási piac újraszabályozását, egy friss rendelet alapján meglehetősen vitatható eszközökkel. Központi téma lesz ez a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Ahogy arról tegnap már beszámoltunk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetésével megkezdődött egy olyan szabálymódosítási csomag kidolgozása, amely élénkíti a versenyt a lakásbiztosítások piacán. A minisztérium mostani közleménye pár részletet is elárul az elképzelésekről. A témáról részletesen is szó lesz a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján az illetékes miniszteri biztos és a jegybank szakértőjének a részvételével, érdemes lesz eljönni.