A UBS vette át az Amundi vezető helyét a legnagyobb európai lakossági vagyont kezelő európai alapkezelők listáján, miután az Amundi nagy tőkekiáramlásokat szenvedett el idén – írja a Financial Times.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Hiába csökkent a lakossági állampapírokban lévő vagyon 239 milliárd forinttal a második negyedévben, a lakosság kezében lévő állomány igazából 130 milliárddal nőtt. Ugyanez a kettőség jellemzi az adatokat féléves időtávon is: december végéhez képest 182 milliárd forinttal csökkent az állomány, a lakosság kezében lévő állampapírok viszont 6 hónap alatt 450 milliárd forinttal növekedtek. Az adatok szerint a koronavírus lelassította a lakossági kézben lévő állampapírok növekedését, a tavaly látott diadalmenet már a múlté, de a növekedés azért nem állt meg. Az ÁKK azzal kalkulál, hogy meglesz az idei évre tervezett lakossági értékesítés.
Július 1. és 19. között a bolti kiskereskedelmi forgalom értéke 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a vendéglátás pedig 12,9%-kal zsugorodott. A KSH pénztárgépes adatokon nyugvó előzetes statisztikája azt jelzi, hogy a vásárlóerő még mindig nem tért vissza teljesen a boltokba, pedig ezek a számok már a harmadik negyedéves növekedési teljesítményt nyomják majd.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Elkezdték befektetni a befektetők és vállalatok azokat a rekord összegű pénzeket, amiket eddig pénzpiaci alapokban és hasonlóan likvid eszközökben tartottak. A tőkepiaci szárnyalásból való kimaradástól való félelem jegyében négy hét alatt 105 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki pénzpiaci alapokból az USA-ban – írja a Financial Times.
Egy évvel indulását követően a háztartások teljes állampapír-megtakarításaiknak már több mint felét tartják a Magyar Állampapír Pluszban – jelentette be Varga Mihály a MÁP+ kibocsájtásának első évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter kiemelte: a koronavírus megjelenésével volt ugyan némi megtorpanás az értékesítésben, a Magyar Állampapír Plusz szaldója azonban továbbra is pozitív, az értékesített állomány meghaladja a 4400 milliárd forintot - derül ki a Pénzügyminisztérium sajtóközleményéből.
Az MNB friss statisztikái szerint áprilisban is bőven éreztette még hatását a koronavírus a magyar háztartások megtakarításain: az állampapírokat és befektetési alapokat inkább eladták, a részvényeket pedig vették a magyarok. Utóbbi jó döntésnek bizonyult, mivel jelentős hozamokat is zsebre tettek áprilisban a befektetők. A lakossági állampapírok iránti kereslet visszaesése a háztartások államadósság-finanszírozáson belül betöltött szerepét is megakasztotta kissé, a külföldiek viszont berobbantak az eurókötvénnyel.
Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.
Az idei tavasz volt a szuperállampapír fennállásának eddig leggyengébb évszaka, március és május között összesen a 450 milliárdot sem érte el a magyarok jegyzése, ebből alig 147 milliárdot tett ki a május.
Jelentősen leapasztotta a lakossági állampapírokat a koronavírus, márciusban és áprilisban összesen 370 milliárddal csökkent az állomány. A friss adatokból jól látszik, hogy a lejáró állampapírok egy jelentős részét nem fektették be újra a magyarok, az összeg vélhetően inkább bankbetétbe és készpénzbe vándorolt át.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki – derült ki az ÁKK közleményéből.