Általános probléma a világban, hogy a városok többségében vagy jó munkalehetőségek vannak és magas ingatlanárak, vagy kedvező árú a lakhatás, de nincsenek munkalehetőségek. A CNBC cikke azokat az amerikai városokat gyűjtötte össze, ahol a megfizethető lakáspiac és a magas keresetek lehetősége egyszerre van jelen.
Esztergom központjában alakít ki 48 új, támogatott lakhatású férőhelyet értelmi fogyatékkal élőknek 1,2 milliárd forintos pályázati támogatásból az Irmák Közhasznú Nonprofit Kft. - közölte Szebenszki Bence, a társaság cégvezetője a létesítmény szerdai alapkőletételén.
Az energiamegtakarítást eredményező, használt lakások felújítására szánt lakossági forrást állami támogatás egészítse ki, 1+1 forint, azaz 50%-os támogatásért lehessen pályázni - javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. A támogatás azért fontos, hogy a tulajdonos, ha akar, tudjon is költeni az energiatakarékosság érdekében.
A fejlett világban a legtöbb embernek nem kell aggódnia amiatt, hogy elveszíti a jogát arra, hogy a lakhelyén éljen. Ha van tulajdoni lapunk vagy bérleti szerződésünk, akkor nem valószínű, hogy egy nap valaki felbukkan a saját papírjaival, és kiebrudal minket az otthonunkból. Ez a biztonság azt jelenti, hogy például az új konyhát építő ingatlantulajdonosok tudják, hogy annak előnyeit évtizedekre szólóan élvezhetik, vagy növelhetik azzal ingatlanuk értékét, amikor azt eladják. A gazdák pedig olyan fákat ültethetnek, amelyek esetében évekbe telik, mire teljesen megnőnek, mert tudják, hogy nem fogják őket eltávolítani a földjükről, mire a fák gyümölcsöt teremnek.
Az elmúlt hónapokban lassan, de biztosan ismét emelkedésnek indultak a lakásbérleti díjak, amelynek a befektetők örülhetnek, a bérlők már kevésbé. 2022-ben a nettó keresetek is majdnem 19 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a lakásbérlők mégsem örülhetnek, hiszen a lakásbérleti díjak ugyanezen időszakban több mint 20 százalékot nőttek. A magyarországi régiókban azonban óriásiak az eltérések, van olyan terület, ahol az átlagkereset 70 százalékát is a lakbérre kell költeni, míg máshol ez a 40 százalékot is alig éri el. A budapestiek vállát nyomja a legnagyobb lakhatási teher vagy a dél-alföldi régióban élőkét? Észak-Magyarországon lehet könnyebb kifizetni a bérleti díjat vagy a nyugati határ mellett? Mire számíthatnak a bérlők, ha az építőipar behúzza a kéziféket és szűkül a kínálat? Nézzük a számokat!
Februárban nőttek a személyi jövedelmek és kiadások az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium, a Bureau of Economic Analysis pénteki jelentése alapján.
10-ből 4 idősödő magyar olyan háztartásban él, amelynek mérete meghaladja az ember alapvető igényeit, sok esetben azonban nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy képesek legyenek fenntartani az ingatlant. A statisztikák szerint minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi járandósága a medián jövedelem 60%-át nem haladja meg, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él - írja a Pénzcentrum.
Friss számokkal bizonyítják: nehéz az élete annak, aki szingliként akar boldogulni, a megélhetési költségek ugyanis rendkívül magasak, havi szinten akár több százezer forintnak megfelelő különbségekről beszélhetünk – derül ki a Bloomberg cikkéből.
Alkotmánysértőnek tartják a portugál lakástulajdonosok a kormány azon lépését, amely kényszerítené az üresen álló lakások tulajdonosait, hogy azokat hosszú távú bérlőknek adják ki – írja a Bloomberg.
Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk Európa legdrágább albérleteit, most azonban azoknak kedvezünk akik jelentős megtakarítás nélkül külföldön próbálnának szerencsét. A Housing Anywhere legfrissebb elemzése alapján összegyűjtöttük, hogy melyik európai városokban bérelhetünk legolcsóbban szobát.
Jóval többet költöttek a magyarok élelmiszerre, alkoholra, illetve dohánytermékekre az EU-s átlagnál 2021-ben. A "békeidős" statisztikák 2022-re biztosan sokat változnak majd, - főleg a lakhatáshoz kapcsolódó tételekben és az élelmiszerekben - a jelenleg elérhető adatokból azonban az látszik, hogy amikor még híre sem volt a kettessel kezdődő és kétszámjegyű inflációnak, akkor is - vélhetően a mennyiség miatt - nagyobb arányt képviseltek az élelmiszerek és italok a magyar háztartások kiadásaiban. A lakhatási költségek viszont valamivel csekélyebbek voltak itthon, mint az EU-s 25%-os átlag - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.
Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba, ám mégis új pályán haladunk – ez tűnik ki az uniós polgárok lakhatással kapcsolatos kiadásait bemutató legfrissebb statisztikából. Akár tartós tendenciává is válhat az, hogy a lakhatás költségei mind nagyobb részt szakítanak ki a családi költségvetésből, ez ellen pedig az OTP Ingatlanpont szakértője szerint legtöbbet a lakásállomány tudatos rezsicsökkentő felújításával tehetnénk.
A napokban indultak a 2022-es, sorrendben a 16. népszámlálás kérdezőbiztosai, így az eredményekre még jócskán várni kell, de a korábbi felmérések adatai amellett, hogy segíthetnek a várható eredmények értelmezésében, azt is szemléltetik, hogy mekkora változáson ment át a hazai lakásállomány bő harmad emberöltő alatt. Az idei összeírás pedig a hazai lakáshelyzet bemutatásán túl abban is segíthet, hogy újragondoljuk a korszerű lakás fogalmát.
2021-ben az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon tavaly ez az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, azonban egy év alatt egy tized évvel csökkent. A mellett, hogy egyre korábban hagyjuk el a szülői fészket, tavaly az otthonok zsúfoltsága is csökkent hazánkban, a 25 és 29 év közötti korosztályban 23,5-ről 14,7 százalékra. Az OTP Ingatlanpont szakértője az első otthon kiválasztásához gyűjt támpontokat a változó piaci környezetben.
Nemcsak a fiatalok, de az idősebbek körében is egyre gyakoribbá válik a közösségi együttélés Nagy-Britanniában - írja a G7.hu. Bár Magyarországon ez még nem gyakori életforma, a gazdasági és közösségi szempontok miatt a jövőben nálunk is felerősödhet ez a fajta gyakorlat, különösen az elszálló energiaárak okozta rezsiköltségek növekedése miatt.
A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.
Csehországban májusban 16 százalékra emelkedett az éves infláció az áprilisi 14,2 százalékról - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.
A magyar 15 és 29 év közötti korosztály közel harmada, pontosan 30,9%-a élt túlzsúfolt háztartásban 2020-ban - derül ki az Eurostat adataiból. Az arány minimális romlást mutat 2019-hez képest, ami a pandémiához képest nem rossz teljesítmény, tekintve, hogy sok fiatal hazaköltözött a járványos időkben.
A lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. A problémát orvosolandó, most 10 társadalmi szervezet 20 pontban összeszedte, hogy mit is kellene tenni a lakhatási válság kibontakozásának megfékezése ellen.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
