A magyar 15 és 29 év közötti korosztály közel harmada, pontosan 30,9%-a élt túlzsúfolt háztartásban 2020-ban - derül ki az Eurostat adataiból. Az arány minimális romlást mutat 2019-hez képest, ami a pandémiához képest nem rossz teljesítmény, tekintve, hogy sok fiatal hazaköltözött a járványos időkben.
A lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. A problémát orvosolandó, most 10 társadalmi szervezet 20 pontban összeszedte, hogy mit is kellene tenni a lakhatási válság kibontakozásának megfékezése ellen.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
A német választások szeptember 26-án lezajlottak, a koalíciós tárgyalások nagy erőkkel folynak. A legfrissebb hírek szerint a választáson legtöbb szavazatot kapó SPD a zöldekkel és a liberális FDP-vel alakíthat kormánykoalíciót. Az eljövendő német kormány gazdasági programja óriási hatással lehet hazánk gazdaságára is, ezen belül pedig kiemelt szektor lehet az építőipar, mely ha Németországban felpörög, az nagy elszívó hatást gyakorolhat a magyar munkaerőre és építési alapanyagokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) kölni Németországi Vállalkozási Tagozata most összefoglalta, hogy a koalícióra készülő pártok milyen programmal is állnak ki az építőipar, azon belül is a lakáspiac terén.
A 27 EU-s ország összesített eredményei alapján 15. helyen áll Magyarország a "fenntarthatóságban", vagyis olyan környezeti, társadalmi, pénzügyi és növekedési mutatókban, amelyek együtt igyekeznek leírni, mennyire akarjuk, hogy legyen még jövője a gyermekeinknek, unokáinknak. A 15. hely valamivel az átlag alatt van, és ugyan hiába szerepeltünk jobban a zöld pénzügyekben és a környezeti szempontokban, a társadalmi mutatók, például a lakhatás és a képzettség, lefelé húzzák a magyar Fenntarthatósági Index értékét. Kevés olyan uniós ország van, ahol népességarányosan többen élnek súlyosan elégtelen életkörülmények között, mint itthon, és azon tagállamok száma is igen csekély, ahol még nálunk is kevesebben rendelkeznek legalább egy alapszintet elérő digitális készséggel - derül ki az MNB Fenntarthatósági Jelentéséből.
Drága albérletek, alacsony kezdőfizetések, kevés kollégiumi hely - csak néhány tényező, mely megnehezíti, akár egyenesen el is lehetetleníti az egyetemista hallgatók önálló lakhatását. Ennek következtében nem véletlen, hogy Magyarországon a fiatal felnőttek az EU-s átlaghoz mérten csak jóval később hagyják el a szülői fészket, míg a fejlettebb országokban, ahol többen járnak egyetemre, jóval alacsonyabb az átlag. Egy nyáron végzett felmérésünkben megkérdeztük az egyetemista hallgatókat, szerintük mi lehet a megoldás a helyzetre - a válaszok pedig gyakran összecsengenek.
Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.
A tapasztalatok, a kínálat és már a statisztikák alapján is visszaigazolódott, hogy az elmúlt egy évben csökkent Magyarországon, különösen Budapesten a kiadó lakások bérleti díja. Van azonban sok egyedi történet, ami miatt nem feltétlenül igaz az az általánosítás mindenkire, hogy kevesebbet fizet a lakhatásra, leginkább a beragadt szerződések, vagy a nagyobb, vagy valamilyen szempontból kedvezőbb lakásba átköltözés miatt. Arra vagyunk hát kíváncsiak, hogy, ki, mit tapasztalt 2020-ban: kérjük Olvasóinkat, hogy a cikk végén szavazzanak, hogy bérlőként, vagy kiadóként kevesebb, ugyanannyi, vagy több bevételt/kiadást jelentett a 2020-as év.
Egy új, kajmán-szigeteki program keretében több évet is a szigeten tölthet az, akinek fizetése legalább 100 ezer dollár évente. Ez több mint 31 millió magyar forintnak felel meg, tehát havi szinten mintegy 2,6 millió forintos fizetés kellene hozzá.
Az elmúlt években több tízezer mélyszegénységben, és szegregátumokban élő magyarnak segítettek különféle uniós hátterű programokban jobb lakhatási körülményeket elérni és ennek keretében a napokban adtak át egy újabb projektet Kislétán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben öt szociális bérlakást és szolgáltató épületeket alakítottak ki a település szegregált területén élő családok számára. A több mint 196 millió forint értékű forrást az önkormányzat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program pályázati kiírásán nyerte el.
Globális jelenség, hogy a jegybankok laza monetáris politikája ellenére sincs infláció. Sokan ennek az egyik okát is tudni vélik: szerintük a lakhatási költségek a valósnál kisebb súllyal szerepelnek az inflációs kosárban. Ezek áremelkedésével számolva pedig akár lényegesen magasabb is lehetne az infláció. Erről most kezd beindulni egy vita Európában is, ami végső soron akár a ma ismert inflációs fogalom újraértelmezéséhez vezethet. Most megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: mekkora a lakhatási költségek súlya és mi lenne, ha nagyobb lenne.
„Budapest legyen zöld, otthonos és olyan okos város, aminek szíve is van” – ezzel a jövőbe mutató gondolattal nyitott Karácsony Gergely főpolgármester az új Közgyűlés alakuló ülésén.
Nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, ezért az aktuális körülmények fennmaradása esetén jobban járunk, ha sajátot veszünk - többek között erre jutottunk cikksorozatunk előző részében. A saját lakáson elkönyvelt hozam pedig ahhoz vezet, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodhat a vásárlók vagyona a bérlőkhöz képest. Saját forgatókönyvünk szerint - melyben egy közepes méretű budapesti lakással számoltunk - ez 20 év alatt akár 20 millió forintot is jelenthet. Már amennyiben nem kerül ismét leszállóágba a lakáspiac, annak ciklikus ingadozása ugyanis könnyen felboríthat mindent. Sorozatunk záróepizódjában ezt a gondolatmenetet fejtjük ki a számok áttekintése mellett, majd végül megpróbálunk néhány tanulságot is levonni ebből az egész lakáspiaci történetből.
Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak el:
Szerintük vége a járványnak, ezért nincs rájuk többé szükség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Néhány részlet ki is derült.
Nem költségvetési lazítást akarnak, hanem több pénzt.
Putyin kijelentését követően jött a felvetés.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
