Az EU Oroszországgal folytatott kereskedelmét erősen érintette Oroszország ukrajnai inváziója, és az EU számos termékre import- és exportkorlátozásokat vezetett be. Ezen intézkedések hatása különösen az utóbbi hónapokban volt érzékelhető - áll az Eurostat ma megjelent értékelésében.
A magyar kormány több régiós tagállami kormánnyal együtt sikeresen érte el, hogy 2023. február 5-e után is tudjon kőolajtermékeket exportálni a százhalombattai és a pozsonyi finomító a régiós országokba olyan arányban, amilyen arányban nem orosz eredetű kőolajat, és finomítói alapanyagot tud bekeverni a két üzem a gyártás során – közölte a Mol a Világgazdasággal. A magyar olajtársaság kiemelte, hogy a pozsonyi finomítóra érvényes szankciós lazítás a cseh, osztrák és lengyel piac üzemanyaggal való ellátásában jelent fontos fejleményt.
Az, hogy február 5-től nem exportálhat a Mol szlovák leánycége, a Slovnaft, orosz nyersolajból finomított termékeket a többi uniós országba, „ami teljes őrület, szembemegy az Európai Unió alapelvével”, és az egész régióban kihívásokat okozhat, ezért „arra számítok, hogy lesznek még finomhangolások” a szabályban – fogalmazta meg várakozását a Forbes-nak adott interjúban Pletser Tamás. Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője összességében úgy látja, hogy „2-3 éves távon a szankcióknak nagyon drasztikus hatása lesz az orosz költségvetésre, gazdaságra – és a katonai képességekre is”, de addig „ha valahol az olajembargó feszültséget okoz, az EU szép csendben vissza fog lépegetni”. Pletser Tamás lesz az egyik vendége a Portfolio január 31-i Signature klub rendezvényének, amelyen az idei év főbb energetikai kihívásait járjuk körbe, további részletek itt.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön kijelentette, hogy ideje felülvizsgálni az orosz tengeri olajra kivetett hordónkénti 60 dolláros árplafont, arra hivatkozva, hogy az orosz uráli olajtermék jelenlegi piaci ára nem éri el ezt a szintet.
Tavaly még mindig Szaúd-Arábia volt Kína fő olajellátója, noha az orosz Urals ára jóval a Brent alá esett. Mindezek ellenére a kínai állami finomítók kerülik az oroszországi exportot, és bár a magán finomítók több olajat vásárolnak, jóval kisebb a növekedés, mint amekkora az európai visszaesés.
Védelmi és szénhidrogénipari együttműködési megállapodást köt Magyarország és Ecuador, ennek fő célja az újabb biztonsági kockázatok kialakulásának megelőzése és az energiaellátás garantálása - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Quitóban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai közlése szerint a szigorú járványügyi korlátozások feloldása Kínában új rekordszintre növeli az idei évben a globális olajkeresletet, miközben az Oroszországra kivetett szankciók tovább csorbíthatják a kínálatot - írja a Reuters.
Az orosz kormány beszámolói szerint 28 százalékkal nőttek tavaly az ország olajexportból származó bevételei. Azonban az ukrajnai háború költségeit ez nehezen egyensúlyozza ki, miközben a decemberben élesített olajembargó már keményen visszavágta a beáramlást.
Előre nem bejelentett látogatást tett William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója csütörtökön Líbiában, ahol az átmeneti kormányt vezető Abdulhamid Dbeibah miniszterelnökkel találkozott Tripoliban - közölte a líbiai vezetés.
A korábbi javaslatban szereplő pénz dupláját, mintegy 701 millió eurót kaphat Magyarország az orosz leválást célzó uniós REPowerEU programból az olajinfrastruktúrája fejlesztésére – közölte a mai európai parlamenti szakbizottsági ülés eredményeire hivatkozva a Fidesz képviselőcsoportja. A fejleméény nem új, mert az uniós intézményközi egyeztetések másik lábán, a Tanácsban már tavaly őszre eldőlt, hogy 300 milliárd forint körüli támogatást kaphat Magyarország erre a célra az allokációs kulcsok módosítása nyomán és ezt akkoriban Varga Mihály pénzügyminiszter be is jelentette.
A Reuters értesülései szerint a Kreml szerdán bejelentette, hogy még nem látott egyetlen olyan esetet sem, ahol a Nyugat a december elején bevezetett ársapka-mechanizmust alkalmazta volna az orosz olajra. Mint kiderült, Oroszország az ársapka bevezetését követően jóval alacsonyabb, mintegy 40 dolláros áron értékesíti a kőolaját, amit a szakértők a G7-ek szankciós politikájával hozzák összefüggésbe.
Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, illetve a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását – jelezte Szijjártó Péter magyar külgazdasági külügyminiszter szerb kollégájával, Ivica Daciccsal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
Irak kőolajbevételei meghaladták a 115 milliárd dollárt 2022-ben, ami az elmúlt négy év legmagasabb értéke - közölte az iraki olajügyi minisztérium előzetes adatok alapján kedden.
Szomáliföld félautonóm régió megvédte az olajkutatási engedélyek odaítélésének jogát, miután a szomáliai kormány illegálisnak nyilvánította a Genel Energy ottani tevékenységét - írja a Bloomberg.
Oroszország akár 5-7 százalékkal is csökkentheti olajtermelését 2023 elején, ezzel reagálva a nyersolajra és a finomított termékekre vonatkozó árplafon bevezetésére, emellett pedig a barátságtalannak ítélt, szankciókat támogató országok számára is leállíthatja az értékesítést - mondta Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes pénteken egy orosz állami televízióban.
Az RTL.hu hívta fel rá a figyelmet, hogy nemrég az Európai Unió hozzájárult, hogy Szlovákia az orosz olajból előállított üzemanyagot Ukrajnába exportálja - ez magyar szempontból is érdekes fejlemény.
A világ legnagyobb olajtermelője, a Saudi Aramco szerint a globális olajpiac továbbra is rendkívül szűkös és az is maradhat, ez pedig nem sok jót ígér egy olyan világ számára, ami még mindig nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az orosz állami olajvezeték-monopólium, a Transznyeft vezetője közölte, hogy 2023-ra szóló olajszállítással kapcsolatos igényléseket kapott Lengyelországból és Németországból – írta meg a Reuters.