Meglepően jól sikerült Argentína várva várt visszatérése a nemzetközi kötvénypiacokra: hétfőn több mint 65 milliárd dollár értékben nyújtottak be ajánlatot a befektetők az elmúlt 15 év első nemzetközi kötvénykibocsátása során - számolt be a Reuters. A több mint négyszeres túljegyzésnek köszönhetően a vártnál olcsóbban sikerült értékesíteni a papírokat.
Az európai jegybank elkeseredett harcot vív az inflációval, eközben pedig az eurózóna legtöbb országának kötvénypiacán a hozamok az EKB márciusi ülését követő kisebb emelkedés után újra történelmi mélypontjaik felé menetelnek. A német 10 éves állampapír másodpiaci referenciahozama ismét megközelítette a 0,1%-ot, a Commerzbank elemzői szerint még az idén elérheti a 0%-ot. Az EKB esetleges további intézkedései miatt a magországok és a perifériaországok kötvényhozamaiban is tovább folytatódhat a csökkenő trend.
Rekordközeli reálkamatokat kínálnak a magyar állampapírok, azonban egy elhamarkodott döntés miatt ezeken a befektetéseken is tudunk bukni, mivel a visszaváltási árfolyam alacsonyabb is lehet a névértéknél. Megnéztük, meddig érdemes tartani egy állampapírt ahhoz, hogy pozitívan tudjunk belőle kiszállni.
Az e heti kínai kötvénykibocsátás után egyelőre nem látja szükségesnek az Államadósság Kezelő Központ, hogy milliárd eurós nagyságrendben újra megjelenjen a kínai piacon, ehelyett a jelenlét néhány év alatti felépítése a fontos, illetve az, hogy a hagyományos euró- és dolláralapú forrásbevonás mellett egy harmadik választási lehetőség is rendelkezésre álljon - többek között ezt fogalmazta meg a Magyar Időknek adott, vasárnap megjelent interjúban Barcza György. Az ÁKK-vezér szerint négy tényezőnek köszönhető, hogy a lengyel kötvényhozamok alá süllyedtek a magyar papírok hozamai és mindez arra is utal, hogy felminősítések sorozatát árazta be a piac Magyarország kapcsán. A jüankötvény árazásáról, az euróhoz képest becsült felárának méretéről saját szombati cikkünk:
Akár 750 milliárd dollárnyi amerikai eszközt is eladhat Szaúd-Arábia abban az esetben, ha elfogadja a kongresszus azt a törvényt, amely lehetővé teszi a szaúdi állam jogi felelősségre vonását a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekben való esetleges részvételért - ezzel az üzenettel fenyegette meg a szaúdi külügyminiszter múlt hónapban amerikai partnereit Washingtonban - írta meg a New York Times. A tömeges szaúdi eszközeladás amiatt következne be, hogy megelőzzék azok bírósági lefoglalását, igaz kérdéses, hogy az üzenetet komolyan lehet-e venni. Az amerikai adminisztráció mindenesetre lobbizik a törvény megakasztásáért, Barack Obama amerikai elnök pedig jövő szerdán Rijádba látogat a szaúdi királyhoz.
Számításaink szerint évente nagyjából egy százalékos hozamfelárat kell fizetnie Magyarországnak azért, mert a héten jüanban adósodott el. Ugyanakkor a kibocsátás alacsony összege miatt a teljes költség elhanyagolható, három év alatt bő egymilliárd forint a gazdaságpolitikai közeledés ára.
Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.
A jüankötvény ma megtörtént kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt - mondták el az MTI által megkérdezett elemzők.
Az elmúlt tizennégy évben először fordul elő, hogy a magyar kötvények hozama a hasonló futamidejű lengyel állampapíroké alá essen - közölte csütörtökön a Bloomberg. A jelenség oka elsősorban az MNB további kamatcsökkentése és az, hogy egyre több befektető várja Magyarország felminősítését.
A sajtóhíreknek megfelelően hároméves, egymilliárd jüan értékű devizakötvényt bocsátott ki csütörtökön Magyarország évi 6,25 százalékos hozam mellett - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ahogy azt korábban sejtettük, az euró-swapot követően a tényleges kamat lényegesen alacsonyabb lesz.
Délután háromkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tart sajtótájékoztatót "Kínai devizában bocsátott ki államkötvényt Magyarország" címmel - olvasható a szerkesztőségünknek küldött meghívóban. A jelek szerint a reggeli sajtóhírek után meg is történt a kibocsátás, a részletekről természetesen beszámolunk.
A maximális rábocsátással élve a tervezett 50 helyett 75 milliárd forintnyi kötvényt értékesített csütörtökön az ÁKK. A hozamok felemás képet mutattak az erős érdeklődés mellett is.
Várhatóan hároméves jüankötvényt bocsát majd ki Magyarország a közeljövőben 6,5 százalék körüli kamattal - értesült a Reuters és a Dow Jones hírügynökség. A kamat elsőre irreálisan magasnak tűnik, azonban az euróra cseréléssel ez csökkenhet még valamennyivel.
Az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) mandátumot adott a Bank of China Limited pénzintézetnek kínai jüanban (renminbi) denominált, benchmark összegű, angol jog alatti kötvény kibocsátásának megszervezésére - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.
A tervezett 40 helyett 50 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK, a hozam viszont gyakorlatilag hetek óta nem változik.
Szerdán visszafizette Magyarország a válság idején lehívott hitelét, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az InfoRádiónak pedig azt is kiemelte, hogy most már az államadósság többsége belföldi tulajdonban van.
A tervezett 40 helyett csak 34 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket csütörtökön az ÁKK, a változó kamatozású papírokból viszont elfogyott a felkínált mennyiség.
A tervezett 40 helyett 50 milliárd forint összegben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK, a hozam viszont továbbra is egy százalék felett van, nem tud a lélektani határ alá csökkenni.
Az állampapírok népszerűségének adatai azt mutatják, hogy egyre erősebb az a bizalom, amellyel a lakosság és a vállalkozások a jövő kilátásai és a magyar gazdaság teljesítménye felé fordulnak - emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Makón, a Magyar Államkincstár 77. állampapír-értékesítési pontjának átadásán. A miniszter egy érdekes adatot is hangsúlyozott: az elmúlt négy évben a friss lakossági megtakarítások fele állampapírba áramlott.
Az utóbbi évekhez hasonlóan 2016-ban is azt tűzte ki célul az adósságkezelő, hogy a lejáró devizaadósság minél nagyobb részét forintkibocsátásból finanszírozza. Az első negyedéves adatok alapján erre jó esély van, hiszen a piaci kötvények esetében nagyjából megfelel az időarányos célnak az értékesítés, a lakosság pedig olyan tempóban vette az állampapírt az év elején, hogy már meg is kellett emelni az éves célját az ÁKK-nak.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
