A Növekedési Kötvényprogram kivezetéséről szóló MNB döntés alapvetően nem okozott meglepetést, a makrogazdasági folyamatok és a korábbi jegybanki döntések alapján egy ideje már számolni lehetett a kivezetés lehetőségével. A program kapcsán érdemes mérleget vonni, hogy az mennyiben alakította át a magyar vállalatfinanszírozási piacot, milyen hosszútávú hatása lehet, és ami jelen helyzetben a legfontosabb kérdés, mi lesz utána?
Legkésőbb 2022 második felében az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) elő kell állnia egy új átfogó lakossági állampapír-stratégiával – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán. Az adósságkezelő vezérigazgatója szerint a magasabb infláció miatt nőhet jövőre a PMÁP népszerűsége. Közben szintén az év második felében jelentős dollárkötvény-cserére készül az állam és az intézményi piacon is vannak további tervek.
Egészen kimagasló kereslet mellett a tervezettnek megfelelően 70 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az aukción mindhárom papírra jelentős érdeklődés volt, amiben szerepe lehetett annak, hogy ez volt az utolsó kötvényaukció 2021-ben.
Azonnali hatállyal leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – jelentette be kedden a Monetáris Tanács. A lépésre az utóbbi hetek visszafogott piaci jelenléte után már számítani lehetett. A program másfél éve alatt a magyar államadósság közel tíz százaléka került a jegybank tulajdonába, és valószínűleg jó darabig még ott is marad, hiszen az első megvásárolt papírok majd csak 2025-ben járnak le.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest emelkedést láthatunk a hosszú lejáratokon, ami minden bizonnyal arra a jegybanki döntésre reakció, hogy véget érnek az MNB állampapírvásárlásai.
Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A kereslet a végül kibocsátott mennyiség közel kétszerese volt.
A lakossági állampapírok aránya a teljes államadósságon belül az 1999. évi 7,3%-ról 2011 végére 2,3%-ra csökkent, melyet követően a lakossági állampapírok értékesítésének fellendítését célzó intézkedések születtek. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) összhangban a magyar gazdaságpolitikával 2012-től a lakossági állampapírpiac intenzív fejlesztésébe kezdett. A lakossági állampapír-program a 2012-2020 közötti időszakban az ÁKK előzetes elvárásainak megfelelően alakult. A lakossági állampapírok állományának bővülését az államadósság devizaarányának közel 50%-ról 20%-ra való csökkenése kísérte, valamint a belföldi intézményi állampapírpiac tehermentesítése a forintpiaci hozamok csökkenéséhez is hozzájárult. A lakossági állampapírok igen magas újrabefektetési aránya és a diverzifikált befektetői bázis mindemellett nagymértékben hozzájárul a költségvetés biztonságos finanszírozásához. Az ÁKK megvizsgálta, hogy a lakossági állampapír-program milyen mértékben járulhatott hozzá a 2012-2020 között az intézményi állampapírpiac tehermentesítéséhez, illetve miképp alakulhattak volna a finanszírozás költségei az intenzív lakossági program hiányában.
Már nem a lakossági befektetők kezében van a legtöbb tőzsdén kereskedett alap (ETF) Amerikában, egy friss összesítés szerint az intézményi befektetők vették át az uralmat a piacon – számol be a hírről a Financial Times.
Nem a legtöbb pénzt kezelő befektetési alapokkal lehetett idén a legtöbb pénzt keresni, persze azért így is találunk kategóriánként néhány kimagasló teljesítményt a legnépszerűbb alapok listáján. Ha csak a hozamokra koncentrálunk, akkor idén eddig az orosz és nyersanyagpiacra befektető alapok tarolnak, de van pár abszolút hozamú alap is azon a listán, ahol repkednek a 30% körüli hozamok.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. Bőséges kereslet, emelkedő hozamok mellett a meghirdetettnél több papírt adott el az ÁKK.
Jelentősen összekuszálta a piaci hangulatot az omikron vírusvariáns november végi megjelenése, emiatt a hazai portfóliómenedzserek döntését is inkább az óvatosság jellemezte a Portfolio-ajánlók során kialakított mintaportfóliókban. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Mikulás-ralinak lőttek, mások szerint viszont éppen a tőzsdék mostani gyengélkedése jelenthet jó beszállási pontot.
Az MNB nyári kamatemelési jelzése óta folyamatosan emelkednek a hazai kötvényhozamok, azonban az utóbbi két hétben olyan mozgások tanúi lehettünk, melyekre a tavaly márciusi sokk óta nem volt példa. Érdemes tehát tisztázni, milyen folyamatok állhatnak a hazai államadósság finanszírozás egyik legfontosabb pillérének tekinthető intézményi állampapírpiac megnövekedett volatilitása mögött.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében. Az elmúlt hetekre jellemző hozamemelkedés ma is kitartott.
Az elmúlt hetekben tovább emelkedtek a magyar referenciahozamok, múlt kedden már 4,6% volt a tízéves érték, ami hétéves csúcsnak felelt meg. A kereskedők szerint nincs pánik a piacon, az emelkedő globális hozamkörnyezet mellett az MNB lépései mozgatják elsősorban a hozamokat.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A pénteken megállapított értékekhez képest a rövid oldalon mozdulatlanok maradtak a hozamok, a hosszú lejáraton azonban ismét emelkedést láthatunk.
Az idei évben a hazai prémium banki piac folytatta a privátbanki piacot messze meghaladó bővülését, és idén év végére a szektor teljes kezelt vagyona jelentősen meghaladhatja a 6 ezer milliárd forintos szintet - mondta a Portfolio-nak Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A szakember szerint népszerűek az ESG-befektetések, de a kiberbiztonságba is sokan fognak fektetni 2022-ben.