Michel Barnier francia miniszterelnök kijelentette, hogy új kormánya növelheti a nagyvállalatok és a leggazdagabbak adóját, mivel igyekszik helyrehozni az elszabadult költségvetési hiányt és megtartani a kötvénypiacok bizalmát –írja a Yahoo Finance.
A felszínen továbbra is erősnek tűnik az amerikai fogyasztó, azonban egyre több jel utal arra, hogy ez nem marad sokáig így. Ez pedig az amerikai gazdaság növekedési kilátásai mellett azt is nagymértékben megtudja határozni, hogy milyen befektetések teljesíthetnek jól, vagy éppen rosszul. Ebben a cikkben alaposabban megnézzük, mennyire egészséges Amerika motorja, a fogyasztás és, hogy ez mit jelent a befektetéseinknek.
Az elmúlt napokban a japán jen erősödése ellenére emelkedni tudott a technológia-vezérelt Nasdaq 100 index, ezért rögtön adódik a kérdés, hogy véget érhetett a tőzsdéket bedöntő carry trade leépítése, vagy csak egy rövid távú anomáliát látunk a piacokon?
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Három hónapig tartó tőkekiáramlás után úgy tűnik, visszatér a kereslet a kötvényalapok iránt: a BAMOSZ friss statisztikái szerint júliusban mintegy 44 milliárdnyi friss tőkét vonzott a kategória, igaz, így sem ez, hanem a vegyes alapok a legnépszerűbb befektetés most. Mindeközben az erős kereslet és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon új csúcsra tört júliusban, meghaladva a 16 500 milliárd forintot.
A héten a javuló piaci hangulat ellenére egyelőre nem tudott erősödni a forint az euróval szemben. Bár az amerikai recessziós félelmek elmúlni látszanak a hazai gazdaságról egyelőre nem érkeztek olyan hírek, amelyek a növekedési kilátások javulása felé mutatnának. A mai nap az USA-ból érkeznek ingatlanpiaci és fogyasztói bizalmi indexek, így érdekes lesz figyelni, hogy az adatok után elkezdődhet-e a forint erősödése.
A júliusi vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok óta a befektetők figyelme a recessziós kockázatok felé irányult, és ebben a kontextusban érdemes szemlélni a mostani inflációs adatot is. A várakozások szerint kismértékben csökkenhet az előző hónaphoz képest az amerikai infláció, azonban a piaci reakció akár el is térhet a korábban megszokottaktól. A ma érkező inflációs adat várható hatásait és piaci jelentőségét járjuk körül ebben a cikkben, ami azért is aktuális, mert a Nasdaq 100 technológiai túlsúlyos index 20%-os esése után minden bejövő új információt árgus szemekkel figyel a piac.
Kína szokatlan taktikát alkalmaz, hogy visszatartsa az államkötvény-vásárlástól a bankokat: nyilvánosan megnevezi és megszégyeníti őket. A kínai hatóságok gyakorlatilag mindent bevetnek, hogy megálljt szabjanak a kellemetlen hozamcsökkenésnek és megakadályozzák a buborék kialakulását – írja a Financial Times.
A német 10 éves államkötvények hozama pénteken április közepe óta a legnagyobb heti emelkedést produkálta, miután a világ legnagyobb gazdaságának kilátásaival kapcsolatos aggodalmak uralták a változékony hetet. Az amerikai munkanélküliségi kérelmek csütörtöki adatai enyhítették a recesszióval kapcsolatos félelmeket, miután az előző héten gyenge nem mezőgazdasági foglalkoztatási adatok miatt világszerte zuhantak a részvényárfolyamok, és a befektetők az államkötvények biztonságába menekültek.
Mutatunk két indikátort, ami hónapokkal korábban jelezte, hogy a kötvénypiac már nem az inflációtól, hanem a lassuló gazdaságtól fél. Bár a részvénypiacnak idő kellett, mire vette az adást, de, mikor észhez tért nagyon csúnya vérengzés lett a vége. Ezek az indikátorok abban is tudnak segíteni, hogy mikor lesz stabil alapja a részvénypiaci emelkedés folytatódásának.
Az elmúlt hetekben érdemi esésnek indultak a globális tőzsdék, amely különösen múlt pénteken és ma hajnalban gyorsult be. Az amerikai recessziós kockázatok emelkedése, a japán jegybank monetáris szigorítása és az AI-val kapcsolatos bizonytalan hírek együttesen járultak hozzá a piacok eséséhez egy olyan helyzetben, amikor azok amúgy is túlvettek voltak és a részvénypiaci emelkedést már csak egy maroknyi cég vitte a hátán. Érdemes körüljárni azt, hogy milyen okok vezettek az eséshez és mi lehet ennek a következménye.
Pénteken a német államkötvények hozama mintegy hónapja nem látott mélységbe süllyedt. A befektetőknél a gyenge amerikai gazdasági adatok felerősítették a globális növekedés lassulásával kapcsolatos félelmeket.
A piaci emelkedést vezető nagy technológiai cégektől az eddig lemaradó, hagyományos szektorok és a kisebb kapitalizációjú papírok felé fordultak a befektetők júliusban. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek azonban nem fékeznek: két éve nem látott mértékű részvényt tartanak, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
Lassult a munkavállalói juttatások növekedése a második negyedévben, megerősítve azt a trendet, ami a havi adatok alapján is kirajzolódott már. A fentieken túl közzétette az amerikai pénzügyminisztérium a negyedéves kibocsátási tervét is. Ebben nincs nagy meglepetés, nagyjából maradtak az előző negyedévre vonatkozó kibocsátási arányok.
A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 6,75%-ra mérsékelte irányadó kamatát. A lépés megegyezik a várakozásokkal, a piaci szakértők csaknem egységesen lazításra számítottak, Virág Barnabás, a jegybank alelnöke múlt heti nyilatkozata után.
A koronavírus és az azt követő ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek, valamint az óriási fiskális lazítócsomagok nem csak az életünket, a befektetéseinket is felkavarták. Ennek az egyik legmarkánsabb, de nem eléggé hangsúlyozott eleme, hogy drasztikusan lecsökkent a kötvények menedékszerepe, amikor a részvénypiacok esésnek indulnak. Több olyan jelet is látunk azonban, ami afelé mutat, hogy ez nemsokára megváltozhat.
Merényletet követtek el Donald Trump republikánus elnökjelölt ellen helyi idő szerint szombat délután, a volt elnököt fülén érte a lőtt seb. Miközben mindenki a merénylő indíttatását találgatja, és folyamatosan érkeznek a hírek ezzel kapcsolatban, érdemes azzal is foglalkozni, hogy a támadásnak milyen implikációi lehetnek a piacokon. A merénylet után növekedhettek Donald Trump győzelmi esélyei, ami miatt a piac elkezdheti árazni az elnökjelölt választási programját. Ez pedig egy olyan helyzetben történik meg, amikor a részvény-, kötvény- és devizapiacok is fordulópont előtt állhatnak.
Szerdán jelentős csökkenést mutattak az euróövezeti kötvényhozamok, különösen Franciaországban és Olaszországban. Ez arra utal, hogy a befektetők elkezdték leépíteni azt a politikai kockázati prémiumot, amelyet korábban a francia parlamenti választások előtt az országokhoz kapcsoltak.
Egyre inkább zavarja a kínai jegybankot a kötvénypiaci spekuláció, ezért igyekszik hűteni a kedélyeket. Ráadásul július 15-18.-án megrendelézsre kerül a Harmadik Plénum, ahol fontos gazdasági intézkedésekről is dönthetnek.
Bár radikalizálódik a politika és erősek a geopolitikai kockázatok, a befektetőket mintha ez nem érdekelné: kifejezetten erős hónapot tudhat maga mögött a piac, igaz, Európában az EP-választások hoztak izgalmakat a tőzsdéken. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek úgy tűnik, egyelőre nem fékeznek: két éve nem látott szintre emelkedett a részvénybefektetések súlya, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
A lépés hátterében a létszámcsökkentések állnak.
Begyorsultak a célárvágások..
Itt vannak a részletek.
A gyár jövője a termelőeszközök értékesítésétől függ.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
