A világ legnagyobb állami nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap 683,2 milliárd jen, azaz mintegy 4,5 milliárd dollár veszteségről jelentett a harmadik negyedévben, miután jelentősen visszaesett a belföldi kötvényállományának értéke - közölte a Bloomberg.
A kincstár azonnali terve egy jelentős, 112 milliárd dolláros adósságárverést foglal magában a jövő héten, amelynek célja a november 15-én lejáró 102,2 milliárd dolláros kötvények visszafizetése, valamint további 9 milliárd dollárnyi forrásbevonás. A bejelentésre akkor került sor, amikor a kincstári hozamok 2007 óta a legmagasabb szintre emelkedtek, ami aggodalmat keltett a pénzügyi szektorban a megemelkedett hitelköltségek lehetséges következményeivel kapcsolatban – számolt be a CNBC.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írását olvashatják:
A megnövekedett infláció és a komoly árfolyamingadozás, az orosz-ukrán háború, valamint a kialakult energiaválság együttes hatása erőteljesen megjelenik a vállalkozások visszaeső gazdasági teljesítményében is. Tavaly összesen 8111 felszámolási eljárást kezdeményeztek, ami majdnem a duplája a 2021. évinek. Az elszabaduló kamatok egyre több nagyvállalatot sarkallnak arra, hogy a nemzetközi tőkepiacokon mérettessék meg magukat, és onnan vonjanak be jelentősen olcsóbb forrásokat euró és/vagy dollár alapú kötvények kibocsátásával. A gazdasági problémák mellett pedig a technológiai fejlődés sem állt meg, amely több ponton teszi szükségessé a szabályozás kiegészítését, újragondolását. A vállalkozásokat érintő aktuális szabályozási kérdésekről a Kinstellar független nemzetközi ügyvédi iroda bankjogi és tőkepiaci csoportjának ügyvédeit, a csoport éléről visszavonuló, a továbbiakban mentorálásra és cégszintű projektekre fókuszáló Andrékó Csillát, az új csoportvezetőt, Hegedűs Leventét, valamint Ferenczi Kristóf irodavezető partnert kérdeztük.
Ritkaságszámba menő döntést hozott kedden a kínai parlament állandó testülete, amikor a 2023-as folyó költségvetési év hiányát a GDP mintegy 0,8%-ával megemelte. Emögött az van, hogy rendkívüli államkötvény-kibocsátást hagyott jóvá, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy 2024-es kötvénykvótájuk egy részét előrehozzák. Elemzők szerint a 137 milliárd dollárt kitevő kötvénykibocsátás a rövid távú gazdasági növekedési aggodalmakra mutat rá, és fiskális élénkítést ad a gazdaságnak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy 16 éve nem látott szintet tört át az amerikai tízéves kötvényhozam, ami a kisebb amerikai bankok működését is veszélyeztetheti. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A második részben a friss bérstatisztikával foglalkoztunk, amely ebben az esetben augusztust jelent. A reálbérek már csak minimális mértékben csökkentek és szeptemberben már jöhet a fordulat, de ez a hétköznapjainkat tekintve nem jelent komoly változást. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
Éles fordulat látszott hétfőn az amerikai kötvénypiacon miután a tízéves hozam elérte az 5 százalékos lélektani határt. Mostanra 4,8 százalékig korrigált vissza a hozamszint, amiben két híres kötvényguru megszólalása is szerepet játszhatott.
Jerome Powell Fed elnök beszédet tartott az Economic Club of New York rendezvényén, amelyben a monetáris politikai kilátásokra is kitér. A befektetők által is szorosan figyelt beszéd leiratát előre kiadta a Fed. A Fed elnök szavaira adott azonnali reakcióként gyengült a dollár és estek a hozamok, ám egy elejtett üzenetre a hozamok ismét emelkedni kezdtek, és újra a kritikus szint környékén járnak. A Fed elnöke a beszédben látványosan óvatos volt, a kérdésekre viszont már erős válaszokat adott. Beszélt a kötvényhozamok-emelkedésének okáról, és a további monetáris politikai lépésekről is.
A kibocsátás tervezett méretéhez képest kétszeres érdeklődés mutatkozott az MBH Bank Nyrt. első nemzetközi, MREL-képes kötvénye iránt szerdán. A hitelintézet 350 millió euró össznévértékű kötvénykibocsátásról döntött a befogadott ajánlatok alapján.
Jelentős mennyiségű hitelt helyezett ki az Eximbank 2023 első félévében, sokkal többet, mint egy évvel korábban. Ebben a növekedésben nagy szerepe volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak. A bővülés várhatóan folytatódik a banknál idén és jövőre is. Ennek támogatása érdekében több, forintban és dollárban denominált kötvényt is kibocsátottak. A pénzintézet elmúlt időszakáról és jövőbeli terveiről Hoffmann Mihállyal az Eximbank pénzügyi vezérigazgató-helyettesével beszélgettük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első, hogy vajon miért döntött a kormány úgy, hogy szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, miért nem volt jó az a törvény, amely elvileg novemberben lépne hatályba. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makroelemzője. A második blokkban az amerikai államkötvények hozamának emelkedéséről volt szó, amely a bankok által tartott kötvények leértékelődéséhez vezet. Ez akár egy bankválság előszele is lehet a későbbiekben. Erről Nagy Botondot, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük. A harmadik részben a friss ipari adat volt a téma, amelyet Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makroelemzőjével beszéltünk át.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor fő témája az volt, hogy milyen szerepe lehet a hidrogénhajtásnak a jövő mobilitási mixében. A témával kapcsolatban Zöldy Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, valamint Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a vendégünk. Ezt megelőzően viszont szó volt még az igencsak elszálló amerikai kötvényhozamokról, azok potenciális nemzetközi, valamint magyar implikációiról. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az amerikai tízéves kötvény hozama az előző hetek emelkedése után ma átvitte a 4,7%-os szintet. Az amerikai hozamemelkedés nyomást helyez a feltörekvő devizákra, így a magas bétájú forintra is.
Az utóbbi napokban új lendületet vett a dollár erősödése és az amerikai hosszú hozamok emelkedése, ez pedig a forint gyengélkedéséhez is hozzájárulhatott. Ma már nem egyszerűen a Fed újabb – vélhetően utolsó – kamatemelésétől tartanak a befektetők, hanem a teljes jövőbeli kamatpályát átárazták, ez a fő mozgatórugó. Kérdés, hogy meddig tarthat a dollárerősödési trend, ez a forint következő heteit is nagyban meghatározhatja.
Legalább 5 százalékig emelkedhet az amerikai tízéves kötvényhozam, mivel a geopolitika és a beszállítói láncok átalakulása a tartós infláció felé mutat – mondta egy berlini konferencián Larry Fink a Bloomberg tudósítása szerint. A BlackRock vezére viccesen megjegyezte, hogy 70 évesen még túl fiatal ahhoz, hogy jövőre elinduljon az elnökválasztáson.
A Mol és leányvállalata a Mol Group Finance Zrt. kötvényprogramot indít, melynek keretösszege kétmilliárd euró – közölte a társaság a BÉT honlapján pénteken.
A vezető euróövezeti bankok többsége teljesítette a válsághelyzetben leírható forráselemként szolgáló különleges, úgynevezett MREL-kötvények kibocsátására vonatkozó 2024. januári célt - közölte az európai Egységes Szanálási Testület. Néhány kereskedelmi banknak azonban még további lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy válsághelyzet esetén zökkenőmentesen szanálható legyen.
Miközben az ingatlan befektetési alapok továbbra is kedveltek a befektetők között, pár éve sok esetben csak a legalább 180 napos visszaváltási idejű befektetési jegyekhez lehet hozzájutni a korábbi pár napos visszaváltási idejű sorozatok helyett. A befektetők egy része hátrányosnak érzi a változást, mert az ingatlanalapokat a gyorsan visszaváltható értékpapír-alapokkal hasonlítja össze. A változás mögött azonban a Magyar Nemzeti Bank befektetők érdekeit és a tőkepiac stabilitását védelmező elvárása áll.
A múlt héten jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy újraindítja csereaukcióit és rugalmasabbá teszi azokat. Így a jövőben már nem csak két konkrét papírt lehet majd egymással cserélni, hanem akár több sorozattal is fizethetnek a befektetők. Ezzel kimondva az a cél, hogy a 2025-26-os nagy lejáratokat csökkenteni próbálják. De miért halmozódott fel ekkora lejárat? És kinél vannak ezek a papírok?