Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
Repül az idő, mindjárt kezdődik az iskola, de vele együtt lesz még egy fontos dolog szeptember 1-jén. A Moody’s vizsgálja majd hazánk adósbesorolását. A közeljövőnél azonban jóval érdekesebb kérdés, hogy mit tartogat számunkra az elkövetkező egy-két év. Vajon az elmúlt egy év leminősítési hulláma átmeneti csupán, vagy egy új trend kezdete?
Péntek délutánig mintegy 2000 orvos és 350 szakdolgozó írta alá, hogy nem értenek egyet a háziorvoslást átalakító kormányzati javaslatokkal – írja a Népszava.
A második negyedévvel záródó egy éves időszakban az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 8,6%-át tette ki, és immár negyedik egymást követő alkalommal emelkedett. A durva állami kiköltekezésnek meg is van az eredménye: az államadósság csökkenése megállt.
Két rendeletettervezetet is társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány, amelyek jelentősen átalakíthatják az egészségügyi alapellátást. A hat hónapnál régebben betöltetlen háziorvosi praxisok esetében átalakítások vagy megszűnések jöhetnek, míg változtatnak a finanszírozási módokon is, amely 3,7 milliárd forinttal növelheti a költségvetés terheit is.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország a tervezettnél nagyobb állami támogatást adjon például az akkumulátoripari és egyéb zöldipari beruházások végrehajtására. A támogatási intenzitással is játszhat majd a kormány, nem feltétlenül köti meg a kezét a két héttel ezelőtt szép csendben kiadott bizottsági jóváhagyás.
Hétfőn reggel átlépte a kerek 100-as szintet a dollár/rubel árfolyam, azaz 17 havi mélypontra zuhant a rubel amellett is, hogy az olajárak sokhavi csúcson járnak és az orosz jegybank múlt hónapban váratlanul nagy kamatemelést hajtott végre. A rubel két hónap alatt 15%-ot, év eleje óta 30%-ot zuhant és a helyzet miatt láthatóan ideges már a Kreml is, aminek újabb jele, hogy ma reggel megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója is, aki rögtön megtalálta a fő felelőst a rubel zuhanása mögött: a laza monetáris politikát, azaz a jegybank a szükségesnél kisebb kamatemelést hajtott végre eddig. Frissítés! Az orosz jegybank is megszólalt hétfőn délelőtt és azt üzente az Interfax tudósítása szerint, hogy a következő, szeptember 15-i kamatdöntő ülésen várható kamatemelés, illetve azt is hangsúlyozta, hogy a rubel esése nem okoz pénzügyi stabilitási problémákat az országban. Frissítés 2! Hétfőn délután látva a rubel meredek, 3% körüli zuhanását, azt jelentette be az orosz jegybank, hogy már holnap rendkívüli kamatdöntő ülést tart, amelyen várhatóan jókora kamatemelésre kerül sor.
Joe Biden amerikai elnök arra kérte a kongresszust, hogy hagyjon jóvá mintegy 40 milliárd dollár többletkiadást a 2024-es költségvetési év első negyedévére - írja a Reuters.
Egyiptom éves inflációja júliusban rekordmagasra, 36,5%-ra emelkedett, amit az élelmiszerárak szárnyalása okozott - derül ki az ország statisztikai hivatalának adataiból. Az adat megfelel az elemzői várakozásoknak, és meghaladja a júniusi 35,7%-os rekordot.
A beszakadó piaci gázárak miatt a tavasszal tervezettnek csupán a harmadába kerülhet a német költségvetésnek a gázárfék néven ismertté vált támogatási rendszer - közölte szerdán a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a friss számításai alapján.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Kedden adtak hírt arról, hogy 2020 őszén durva kibertámadás érte a japán biztonsági hálózatokat. Kínai hackerek behatoltak a legérzékenyebb rendszerekbe is, és minden információt meg akartak szerezni. Az eset megmutatta a védelem gyengeségeit, azóta komoly figyelmet fordít a tokiói vezetés a kiberbiztonsági fejlesztésekre - írja a Washington Post.
A Moody's leminősítette több kis és közepes méretű amerikai bank hitelminősítését, és figyelmeztetett, hogy a nemzet néhány legnagyobb hitelezőjét is leminősítheti. A hitelminősítő a finanszírozási kockázatokkal és a bankszektor gyengébb jövedelmezőségével kapcsolatos aggodalmakra hivatkozott.
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta hétfőn azt a törvényt, melynek értelmében jövő évtől jelentősen megnövelik a minden gyermek után járó havi pénzügyi támogatást.
Oroszország megduplázta a 2023-as évre vonatkozó védelmi kiadások tervezetét, így az már meghaladja a 100 milliárd dollárt. Ez a teljes orosz kormányzati kiadás egyharmada, amely jelzi, hogy az ukrajnai háború terhei egyre nagyobb terhet rónak Moszkva pénzügyeire.
Heves kritika és értetlenség fogadta az amerikai vezetés részéről a Fitch Ratings azon döntését, amellyel a hitelminősítő megvonta az amerikai államadósságtól a legmagasabb besorolást. Pedig mi sem világít rá jobban a Fitch pontos helyzetértelmezésére, mint az a tény, hogy a hitelminősítő döntésével egy időben az amerikai kormány bejelentette, hogy a korábban vártnál jelentősebb összegű hitelfelvételre szorul. Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok csődveszélye nem reális, de az amerikai államadósság kilátásai egyre borúsabbak. Ha a Fitch döntését a kilátásokra való reflexióként értelmezzük, akkor bizony épphogy az egyik legjózanabb hangként cseng a fiskális alkoholisták zavaros hőbörgései közt. És úgy tűnik, a piac is kezdi így látni.
Az infláció bár csökkenő pályára állt, még így is magas, és kevésbé vigasztalja a nyugdíjasokat, akiknek az év elején látott 15%-os emelését már felemésztette. A kompenzációra azonban még várniuk kell az időskorúaknak, ha egyáltalán kapnak ilyet.
A Magyarországnak járó uniós kifizetéseket több oldalról is befagyasztotta az EU a tavalyi év végén (például a költségvetési eljárás, valamint a horizontális feltételek keretében), melynek eredményeképpen számos mérföldkövet kell teljesítenie Magyarországnak, ha hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz. Ezek a lépések egy egymással összefüggő kritériumokat tartalmazó követelményrendszer részét képezik. Ennek egy része az úgynevezett 27 szupermérföldkő, melyeket a Helyreállítási Alapok miatt kell megvalósítani. Az alábbiakban az EU-s megvonásoknak kifejezetten ez utóbbi szeletét mutatjuk be, kitérve arra is, hogy más uniós tagállamok hogyan állnak ezeknek a pénzeknek a felvételével, a hozzájuk kapcsolt követelmények teljesítésével.
178 milliárd forintra pályázhat 42 város családbarát és helyi gazdaságösztönző fejlesztésekre. A kormány által előfinanszírozott forrásokra a 2021-2027-es Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a vármegyei önkormányzatok által kijelölt városok pályázhatnak - olvasható a Területfejlesztési Miniszter közleményében.
