Az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek felújításának és építésének tervezésére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Dél-budai Centrumkórház létrehozása mérföldkő és hiánypótló a magyarországi egészségügy történelmében. Az intézmény tervezett elhelyezése – a sürgősségi betegellátást az egyik legfontosabb szempontként figyelembe véve – egyértelműen megfelel a mai kor kórházépítéseinek, a világban uralkodó legmodernebb építészeti trendnek. Minden egyes akadályozó beavatkozás hónapokkal, vagy akár évekkel is visszavetheti a szuperkórház átadását. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott írását közöljük.
Miközben 2019-ben a gazdaság növekedése minden várakozást felülmúlt és a kormány a költségvetés méretes mozgásterét látva az év végén látványosan szórta a pénzt, addig a kórházakra és a szektor beszállítóira rájár a rúd. Úgy tűnik, elfogyott a kormány türelme, megelégelte a minden évben újratermelődő kórházi adósságot és magyarázatot, de még inkább bűnbakokat keres. De miért épp most keményített be a kormány, mi lehet a valódi szándéka és ezek fényében mi vár az ellátó intézményekre és végső soron betegekre? A legfontosabb kérdésekre adunk választ az ágazatban érdekelt szereplőkkel történt beszélgetéseink alapján, lehántva a politikai üzengetést és adok-kapokot.
Az Európai Unióban Hollandiában a legalacsonyabb az átlagos kórházban töltött napok száma, míg Magyarországon volt a legmagasabb a legutolsó összehasonlítható adatok szerint.
A kórházi szféra korábban és mostanában is sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat, emiatt nem lehet tudni, mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál. Átláthatatlan, hogy valójában mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből - írta a Világgazdaság csütörtökön.
Fontos kormánydöntések jelentek meg december 23-án, ezek közül több is érinti az egészségügyi ágazatot. Az egyik rendelet arról szól, hogy a lejárt kórházi tartozások kiegyenlítése központosított adósságrendezési eljárás során valósul meg.
A karácsonyi ünnepek előtti utolsó munkanapon jelent meg a miniszterelnök által aláírt kormányhatározat: a kabinet az egészségügy finanszírozási rendszerének és ellátási struktúrájának teljes átalakítására készül. A dokumentum feladatokat és határidőket szab meg Kásler Miklós tárcájának. Emellett ez az a határozat, amely rendelkezik a 2019. év végi adósságrendezés részleteiről.
Közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak, ez egyrészt az adósság rendezésére, másrészt arra elég, hogy megakadályozzák az eladósodás újratermelődését.
Úgy tűnik, hogy megszületett a kormánydöntés a kórházi adósság rendezéséről. Az Orvostechnikai Szövetség szerint azonban a kormány az adósságok alig több mint felét kívánja csak konszolidálni és egyúttal megint figyelmeztetnek: a jogos tartozások el nem ismerése felveti az adós fizetésképtelenségét.
Orbán Viktor kormányfő nem tervez kormányátalakítást, a kórházi adósságrendezés keretében pedig akár kórházigazgatókat is meneszthetnek, ha súlyos pénzügyi problémákra bukkannak a költségvetési felügyelők – többek között ezeket mondta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
Vészesen közeledik az év vége, amikor is egyre többször kerül szóba a kórházak adóssága. A beszállítói figyelmeztetés, a kormányzati reakciók után most a Magyar Kórházszövetség adta ki vészjósló állásfoglalását.
Az Orvostechnikai Szövetség, mint az egyre nagyobb adósságot felhalmozó állami kórházak beszállítójának egyik érdekképviselete, arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal rendezze az egészségügyi intézmények beszállítókkal szemben fennálló, lejárt adósságait.
Ebben az ügyben fognak még döntések születni - felelte arra a kérdésre a 150. Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy mikor várható a kórházi adósságok rendezése. Azt sem zárta ki egy másik válaszában, hogy a kormány még idén dönt az egészségügyi béremelésekről.
Egy újabb szektorra ijesztett rá Donald Trump. Az amerikai elnök a kirívóan magas amerikai egészségügyi költések lefaragásán dolgozik, legújabb javaslatában az egészségipartól még nagyobb transzparenciát vár el az árak tekintetében. A kórházak már néhány nap után jelezték: ha ezt meglépi a Fehér Ház, akkor perelni fognak. Aktuális látlelet arról, hogy a fejlett világban is küzdenek az ellátórendszer finanszírozásával.
A kormány cáfolja, hogy kórházbezárásokra készülne, és nem is tárgyaltak ilyen dokumentumot.
Intézmény-összevonásokat és aktív ellátás megszüntetését javasolja több kórház esetében a kormány - tudta meg a Népszava.
Nincs kórházi létszámstop, folyamatos az üres álláshelyek betöltése – olvasható az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közleményében, mellyel a reggel megjelent sajtóhíreket cáfolják.
Titokban több tízmillió amerikairól gyűjt egészségügyi adatokat a Google – tudta meg a Wall Street Journal bizalmas dokumentumokból.
A kormány támogatta az egészségbiztosítási alap több mint 34 milliárd forinttal történő megemelését - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Azt is előrevetítette Gulyás Gergely, hogy a kórházak finanszírozásáról még novemberben tárgyal javaslatot a kormány.
Egy telitalálatos szelvény volt.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
