Hszie Feng kínai külügyminiszter-helyettes szerint patthelyzetbe kerültek a kínai-amerikai kapcsolatok, elsősorban amiatt, mert "egyes amerikaiak képzeletbeli ellenségként ábrázolják Kínát". A kínai külügyi tárca helyettes vezetője ezt hétfőn, a kelet-kínai Tiencsinben Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszélésén közölte a kínai külügyminisztérium közleménye szerint.
Kilenc új helyszínt - köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét - vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.
Az utóbbi években látványos fegyverkezés indult meg a csendes-óceáni régióban, amely már nemcsak az olyan nagyhatalmak szintjén érhető tetten, mint az Egyesült Államok vagy Kína, hanem más térségbeli országok esetében is. A folyamatot elsősorban Kína befolyásának utóbbi években látott erősödése és az Észak-Korea által jelentett állandó fenyegetés is indokolja. A Reuters elemzése szerint azonban szakértők aggódnak, hogy egy új fegyverkezési verseny csak rombolja a kontinens biztonságát és szélsőséges esetben háborúhoz is vezethet.
Amerikai vállalatokat és magánszemélyeket szankcionált Kína, miután az Egyesült Államok is szankciókat helyezett ki kínai tisztségviselőkre a hongkongi demokrácia leépítése miatt – írja a BBC.
Kínai stratégiai megfontolások, a kanadai hőhullám, a betakarítás elhúzódása, valamint a kőolaj árának emelkedése áll a hátterében annak, hogy soha nem látott csúcsokra emelkedett a repce ára. A tonnánként 200 ezer forintot ostromló termény drágulása csak keveset segít a hazai termelőknek, ám kifejezetten rossz hír az élelmiszeriparnak, amely széles körben használja a repceolajat. A jelenség ezért várhatóan a fogyasztói árakban is megjelenik, hiszen a repceolaj számtalan termékben ott van, a majonéztől a kényelmi ételekig. A globális hatásokat tehát hamarosan vásárláskor is érezni fogjuk.
Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Ennek apropóján elemzésünkben megnézzük, hogy a piaci alapon a világ második legnagyobb e-kereskedelmi cége, a Jack Ma vezette Alibaba jó befektetés lehet-e a vérengzések és a növekvő országkockázat közepette.
Kiderült a napokban, hogy egy izraeli techcég, az NSO Group Pegasus nevű szoftverét használja kémkedésre számos állami szereplő a világon, az ügyben egyes vélekedések szerint a magyar kormány is érintett lehet. A mostani lehallgatási botrány már nagyon sokadik a világon, amelyik a modern technológiához, elsősorban okostelefonokhoz kapcsolódik, és ismét bebizonyítja: tényleg bármikor, bárkit megfigyelhetnek, lehallgathatnak a készülékén keresztül. Többször kiderült már az is, hogy még a nyugati, demokratikus államokban is mindennapos dolog a tömeges megfigyelés, de keleten még ennél is van, hogy messzebb mennek az autoriter berendezkedésű államok. Szélsőséges esetben okostelefon a szó szoros értelmében lehet fegyver, melyet a tulajdonosa ellen használnak; már fontos vezetőket is tettek el saját telefonjuk segítségével láb alól.
Kína nem fogadja el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt, a koronavírus eredetvizsgálatának második szakaszára vonatkozó tervet - közölte keddi sajtótájékoztatóján Ceng Ji-hszin, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság helyettes vezetője.
Joe Biden amerikai elnök és vezető kormánytisztviselői az amerikai üzleti szféra vezetőivel találkoznak augusztus 25-én, hogy a kiberbiztonság megerősítéséről tárgyaljanak - jelentette be a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdán.
Több száz légijáratot töröltek Kelet-Kínában, miután Nanking nemzetközi repülőterének dolgozói között tizenhét embert koronavírusos fertőzöttként azonosítottak - számolt be a Hszinhua kínai hírügynökség.
Az Európai Unió és NATO hétfőn a kínai területről végzett kártékony és destabilizáló, a tagországok biztonságát és gazdaságait fenyegető kibertámadások elleni fellépésre szólította fel Pekinget.
Az elmúlt időszakban a megújuló energiaforrások kapcsán a nap- és a szélenergiáról lehet a legtöbbet hallani, ami nem véletlen, hiszen dinamikusan növekvő területekről van szó, és nagy népszerűségnek örvendenek. Emiatt azonban viszonylag kevesebb szó esik a vízenergiáról, holott szerepe továbbra is meghatározó a villamosenergia-termelésben, és akár az energiaátmenet elfelejtett óriásának is lehetne nevezni a szektort. A következő tíz év növekedési kilátásai visszafogottnak mondhatóak, ami többek között annak köszönhető, hogy az új beruházások magas kezdeti tőkét igényelnek, és hosszadalmas az engedélyeztetési és kialakítási folyamat, de a meglévő erőművek egy jelentős része is felújításra szorul. A terület azonban a kihívások ellenére komoly potenciállal rendelkezik, és segíthet a 2050-es klímasemlegesség elérésében – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss vízenergiával kapcsolatos tanulmányából.
A koronavírus-válság berobbanásakor komoly eladási hullám söpört végig a tőzsdéken világszerte, az egy csapásra kimondottan vonzónak tűnő árfolyamok és az otthonmaradási kényszer kínálta többlet-szabadidőnek köszönhetően rengeteg fiatal, tapasztalatlan kisbefektető kezdett el napi szinten tőzsdézni, és az aktivitás alakulását nézve úgy tűnik, hogy a vírushelyzet után is velünk maradhat ez a trend. Egy amerikai pénzügyi hírportál nemrég azt vizsgálta meg, hogy melyek a Z-generációsok kedvenc befektetései, azaz mit tartanak mostanában a legmenőbb részvényeknek a fiatal traderek. Elemzésünkben közelebbről is megnézzük a tanulmány által kiemelt részvényeket, utánajárunk, hogy vajon érdemes lehet-e hallgatni a fiatal befektetőkre.
Két tucat F-22-es lopakodó vadászgéppel folytat hadgyakorlatot az Egyesült Államok a Csendes-óceánon, amely elemzők szerint erős üzenetet küld Kínának – írja a CNN.
Oroszország és Kína szerint stratégiai együttműködésük még a hidegháborús években tapasztalt partnerségeknél is szorosabb, amely jól jelzi a két ország utóbbi időszakban tapasztalt közeledését – írja Newsweek.
A WHO főtitkára elismerte, hogy túl korán zárták ki annak lehetőségét, hogy a koronavírus egy laborból szabadult ki, egyúttal nagyobb átláthatóságot kért Kínától a vírus eredetének megállapítása érdekében – írja az NPR.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) továbbra is arra számít, hogy a globális olajkereslet erőteljesen emelkedik az év második felében, és jövőre visszatér a koronavírus-járvány előtti szintekre a világ olajfelhasználása, Kína és India növekedésének köszönhetően.