A Fehér Ház tagadja Oroszország vádját, miszerint vegyifegyver-laboratóriumokkal rendelkezne Ukrajnában. Az amerikai külügyminiszter-helyettes, Victoria Nuland kijelentette: Ukrajna biológiai kutatási létesítményekkel rendelkezik, és dolgoznak annak megelőzésén, hogy veszélyes anyagok jussanak az oroszok kezére. Nuland szerint amennyiben biológiai fegyver kerül bevetésre Ukrajnában, egyértelmű, hogy Oroszország áll mögötte.
Az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának (STRATCOM) parancsnoka, Charles Richard szerint az amerikai nukleáris erők felkészültek az orosz agresszió és a növekvő kínai nukleáris képességek ellenére is - számolt be Stars and Stripes. Richard szerint Amerika még nem szembesült olyan helyzettel a történelem során, mint amelyet Oroszország és Kína mostani fenyegetése jelent.
Rengeteg elemzést olvasni arról, hogy milyen jövője lehet Ukrajnának az Oroszországgal való háború után. Bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az is világos, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is példátlan helyzetbe került, hiszen a Nyugat egyik pillanatról a másikra gazdasági vasfüggönnyel próbálja leválasztani a világ pénzügyi vérkeringéséről, sorra vonulnak ki az országból a globális nagyvállalatok, és a Kreml sosem látott intézkedésekkel próbálja elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Mi várhat Oroszországra a háború után? Végiggondoltuk az 5 legvalószínűbb forgatókönyvet.
A tajvani vezetés szerint Kína most túlságosan elfoglalt az év végén esedékes, kulcsfontosságú pártkongresszus miatt, ahol várhatóan harmadik ciklusára is megválasztják Hszi Csin-pinget, ezért nem valószínű, hogy hirtelen növelné a konfliktust a szakadár tartományának tartott szigettel – írja a Reuters.
Az ausztrál hírszerzés vezetője szerint „aggasztó stratégiai konvergencia” alakult ki Moszkva és Peking között, és megnőtt egy nagyhatalmi konfliktus kockázata, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Reuters.
Az ukrajnai háború ráirányította a figyelmet egy másik, Európától távoli országra, Tajvanra, és bár Kína igyekszik hűteni a kedélyeket, mondván, Tajvan nem Ukrajna, a befektetők elkezdték beárazni a lehetséges rossz kimeneteleket, a tajvani eszközökből jelentős tőkekivonás kezdődött meg, írja a Bloomberg.
A legnagyobb önmérsékletet javasolta kedden az ukrajnai konfliktusban Hszi Csin-ping kínai elnök Emmanuel Macron francia elnöknek és Olaf Scholz német kancellárnak a velük folytatott telefonbeszélgetésben kedden - jelentette a kínai televízió.
Kínában a vuhani koronavírus-kitörés óta nem jelentettek olyan magas napi esetszámot, mint most – számol be a hírről a Bloomberg.
Vang Ji kínai külügyminiszter az ukrajnai háborút illetően kijelentette, hogy Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, Kína és Oroszország kapcsolatát pedig "sziklaszilárdnak" nevezte.
Jelentősen lassult a kínai export növekedése az év első két hónapjában, az import bővülése pedig a várakozásokat is alulmúlta. Európai szemmel ugyanakkor a legérdekesebb adat, hogy míg Kína EU-ba irányuló exportja 24,2 százalékkal nőtt, míg az onnan származó importja 0,2 százalékkal csökkent az év első két hónapjában a múlt év azonos időszakához képest.
2020-ban jelent meg angolul, majd egy évvel később a Pallas Athéné Könyvkiadó jóvoltából magyarul is a neves amerikai Kína-kutató, David Shambaugh Délkelet-Ázsiáról szóló könyve. A könyv címe és alcíme – Ahol nagyhatalmak találkoznak. Amerika és Kína Délkelet-Ázsiában – jól jelzi, hogy milyen megvilágításban kívánja bemutatni a térséget: korunk két szuperhatalma, az Egyesült Államok és Kína egyre erőteljesebb rivalizálása szempontjából. A szerző szerint az elkövetkező évtizedeket világpolitikailag meghatározó rivalizálás epicentruma Délkelet-Ázsiában lesz, amelynek országait – az ASEAN tíz tagállamát – mindkét vezető hatalom igyekszik megnyerni magának. Délkelet-Ázsia azonban egyelőre kitart, és bár a közvetlen közelben fekvő Kínához való közeledés egyre látványosabb, az államok többsége igyekszik egyenlő távolságot tartani a két szuperhatalomtól, vagy legalábbis nem túlságosan elköteleződni egyik felé sem. De vajon meddig tartható ez a stratégiai távolságtartás, és milyen jövője lehet a térségnek Amerika és Kína fokozódó rivalizálása közepette? Shambaugh kötete ezekre a kérdésekre is megkísérel lehetséges forgatókönyveket felvázolni.
Kína 5,5 százalék körüli gazdasági növekedést tűzött ki 2022-re - közölte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szombaton, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának megnyitóján.
Kína minden felet az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonságának garantálására szólít fel - írja a Reuters alapján a Swissinfo.
Kritikus szakaszba értek az iráni atomalku felélesztését célzó bécsi egyeztetések az IRNA iráni hírügynökség csütörtöki elemzése szerint, amely kiemeli, hogy Teherán továbbra is ragaszkodik az Iránra kirótt a szankciók feloldásához.
Akadályok léphetnek fel az Európába tartó egyes kínai tehervonatok menetrendszerű közlekedésében az ukrajnai háború miatt - jelentette a Caixin című kínai lap bennfentes forrásokra hivatkozva. A hivatalos tájékoztatás szerint a vonatok többsége a megszokott módon és útvonalakon közlekedik Kínából az EU tagállamokba.
Az Egyesült Államok hírszerzése azt állítja, hogy kínai tisztségviselők arra kérték februárban Oroszország tisztségviselőit, hogy halasszák az Ukrajna elleni inváziót a téli olimpia utánra – írja a CNN.
A világ egy hete az Ukrajna és Oroszország közötti háborúra figyel, amely kétségkívül az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb geopolitikai fordulópontját jelenti. Ennek megfelelően számos ország az Ukrajna elleni támadást követően nem sokkal nyilvánosan elítélte Oroszországot, illetve több esetben kemény szankciókat is életbe léptettek Moszkvával szemben. Bár az Egyesült Államok és szövetségesei szinte kivétel nélkül tettek ilyen lépéseket, a világ második legnagyobb gazdasága, Kína mélyen hallgat. Többen próbálták már találgatni, hogy mi lehet az oka Peking óvatos kivárásának a helyzet kapcsán, amelyet gazdasági és külpolitikai érdekek egyaránt indokolnak.
Kína nem csatlakozik a nyugati oroszellenes szankciókhoz – közölte szerdán az ország bankhatósága, hozzátéve, hogy az intézkedések hatása Kínára nézve minimális lesz.
Ray Dalio elmondta, hogy szerinte Oroszország ukrajnai inváziója komoly fenyegetést jelenthet a háború utáni világrendre nézve, a sztárbefektető szerint két aggasztó kérdés merül jelenleg fel: vajon ez a háború túlterjed-e Ukrajnán és belekeveredik-e a NATO, illetve az is kérdéses, hogy hogyan fog Kína reagálni a helyzetre.
Kína jelezte, hogy kész szerepet vállalni az ukrajnai tűzszünet megvalósításában, és kijelentette, hogy "rendkívül aggódik a civileket ért atrocitások miatt" - számolt be a Financial Times.
Teheránban gyilkolták meg.
Még nem lefutott a meccs
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Két céges kör jutott a Győr közeli nagy lehetőséghez.
A Dow Jones tudott erősödni.
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
