Az OECD friss "Education at a Glance" jelentése részletes áttekintést nyújt a tagországok oktatási rendszereiről. A jelentés szerint Magyarországon a középfokú végzettség nélküli felnőttek jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon. Ráadásul akiknek a szülei nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, nagyon kis eséllyel szereznek diplomát. A jelentés rávilágít, hogy az oktatási rendszer finanszírozása Magyarországon alacsonyabb szinten áll az OECD átlagához képest. Megállapítják, hogy itthon – csakúgy mint sok más országban – komoly pedagógushiány van.
A fejlődő országok jövőjét a szolgáltató szektor jelenti. Ez furcsán hangozhat annak fényében, hogy az iparosítás volt a növekedéshez és végső soron a jóléthez vezető hagyományos út, amelyet a jelenlegi fejlett gazdaságok és a közelmúlt sikeres országai, például Dél-Korea, Tajvan és Kína is bejártak. Továbbá amiatt is hangozhat furcsán ez az állítás, mert a feldolgozóipari gyártás jelenleg fontosabbnak tűnik, mivel az annak újjáélesztését célzó iparpolitika újra divatba jött az USA-ban és Európában.
Nagyot nőtt az EU-ban a diplomás fiatalok aránya az elmúlt évtizedben, miután a kontinens egyre inkább igyekszik a tudásalapú társadalom irányába mozdulni. Ez nem is csoda, hiszen a jobb képzettség jóval magasabb béreket és életszínvonalat eredményez. Magyarország viszont más utat jár, itthon csökken a diplomás fiatalok aránya.
A top10 európai régió között szerepel Budapest a magasan képzett munkavállalók aránya alapján. Az Eurostat tavalyi adatok szerint összeállított felmérése szerint a magyar fővárosban a foglalkoztatottak közel kétharmada sorolható a magasan képzettek körébe, amely jóval meghaladja az EU-átlagot (44%). Utóbbi szintet a többi hét magyarországi régió mutatója nem éri el, de sok más EU-tagállamban is megfigyelhető, hogy csupán a főváros mutatója haladja meg az uniós átlagot.
Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.
A 25-34 éves magyar fiataloknak csupán kevesebb mint harmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 31,9 százalékos aránnyal Magyarország a sereghajtók közé tartozik az EU-ban: ennél rosszabb ráta csak két tagállamban, Romániában és Olaszországban mutatható ki. A hazai adat így mintegy 10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól (42 százalék), miközben az EU azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a tagállamok átlagában elérje a 45 százalékot a ráta. Hazánkban ráadásul a 2021-es átmeneti javulást 2022-ben újra romlás követte.
Az elmúlt évtizedben érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami a gazdasági növekedés motorja volt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a növekedési modell már nehezen tartható fent, hiszen nagymértékben csökkent a munkaerőpiacra bevonhatók száma. A problémára megoldást jelentene a népesség képzettségi szintjének emelése, ez ugyanis elvezethetné az országot egy magasabb jövedelmi szintre, az elmúlt években azonban elakadt a fiatal diplomások arányának emelkedése. Közgazdászok szerint a képzettségi szint emelése egy járható út lenne a közepes jövedelem csapdájának elkerülésére, a kormány azonban úgy tűnik, hogy a munkaerőállomány tovább növelésében látja a kiutat.
Az Európai Unióban a 30-34 évesek 40%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2017-ben - derült ki az Eurostat adataiból, miközben Magyarországon ez az arány 32%-os, amivel a sereghajtók között vagyunk.
Soha nem látott magasságba emelkedett a munkaerőhiány a harmadik negyedévben a KSH adatai alapján. A probléma nagyobb lehet, mint ami a statisztikai hivatal adataiból kitűnik, és várhatóan a következő időszakban fokozódik majd a munkaerőhiány.
Kedvezőtlen képet festenek a magyar fiatalok felsőfokú képzettségének alakulásáról a KSH adatai, amelyeket a hivatal küldött el a Portfolio-nak.
Egyre képzettebbek a munkavállalók világszerte, azonban nem mindig találnak megfelelő állást, azaz a felsőfokú oktatáshoz való egyre jobb hozzáférés nem járul hozzá a globális munkanélküliség csökkentéséhez - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felméréséből, amelyben az oktatás és a munkaerőpiaci elhelyezkedés kapcsolatát vizsgálták.
Még többen lehetnek influenzásak.
Összeszedtük, mit lehet tudni a HMPV-ről.
Már 401 forint felett jár a dollár.
Egyszerre több betegség is terjedhet.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
