Tavaly június 15-én véget ért a lakóingatlanok kényszerértékesítési- és kilakoltatási moratóriuma, így megkezdődött a járvány előtt "beragadt" ingatlanok eladása. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által nemrég közzétett számokból pontosan kiderül, hogy az elmúlt két negyedévben összesen 1584 végrehajtásra került sor.
Rendszeres olvasóink számára minden bizonnyal nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy az elmúlt hónapokban jelentős lassulást figyelhettünk meg az ingatlanpiacokon. Magyarországon egyelőre nem tapasztalhattunk számottevő áresést, a tranzakciók száma azonban drasztikusan csökkent, és az alku lehetősége is egyre nagyobb szerepet kap. A hazai tendenciákhoz hasonlóan nemzetközi viszonylatban is jelentős változások történtek 2022-ben. Korábban beszámoltunk róla, hogy Svédországban és Kanadában is csökkenni kezdtek az ingatlanárak, a Guardian cikke alapján ehhez a listához csatlakozott most az Egyesült Királyság is, és Egyesült Államokból is baljós hírek érkeznek.
A héten rendeztük meg a Portfolio Hitelezés konferenciát, ahol természetesen a lakáspiaci vonatkozásokról is beszélgettek a szakértők. Összegyűjtöttük a legfontosabb gondolatokat például arról, hogy milyen lakásárár-változásra számítanak a megszólalók, vagy hogy mit látnak a kihelyezett lakáshiteleknél most, és mit várnak a moratórium lejárta után.
Az elmúlt három évben összesen közel 10 ezer otthonból és üzlethelyiségből történt kilakoltatás Magyarországon - mutatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak a napokban közzétett friss statisztikái. Az első negyedévben "mindössze" 114 kilakoltatás történt, de a kilakoltatási moratórium április 30-án véget ért, ezért az esedékes végrehajtások döntő része a következő hónapokra maradt.
2405 kilakoltatás történt Magyarországon az év első 9 hónapjában, ez 18%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar friss adataiból.
2013 eleje óta 5857 lakóingatlant kényszerértékesítettek a pénzügyi intézmények, ebből 1415-öt az idei első félévben, ami egy év alatt 33%-os növekedést jelent. 10 évvel a Lehman Brothers csődje után naponta átlagosan nyolc lakóingatlant vesznek el a családoktól ily módon.
Április 30-ával lejárt a (nyilván a választások miatt meghosszabbított) kilakoltatási moratórium, a mai tehát az első munkanap tavaly november 15-e óta, amikor a végrehajtók megkezdhetik a magánszemélyek lakóingatlanának a kiürítését. Összesen 122 ezer jelzáloghitel-adós van veszélyben, de valószínűleg nem ők alkotják a legnagyobb veszélyeztetett csoportot.
Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer "eszközkezelős" lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a "BAR-listán".
Hiába szűnt meg év elején a kényszerértékesítési kvóta, a bankok továbbra sem nagyon élnek azzal a jogukkal, hogy értékesítsék bedőlt jelzáloghitellel rendelkező adósaik ingatlanát. Mindössze 41 ingatlan volt, amelyet kényszerértékesítettek az első negyedévben, miközben a Nemzeti Eszközkezelő 1563 lakást vett át - mutatják az MNB friss adatai.
A jelenlegi kényszerértékesítési kvóta önkéntes fenntartását kéri a bankoktól és a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának kibővítését szorgalmazza a Magyar Bankszövetség friss közleményében.
Közel kétszer több kényszerértékesítésre kijelölt ingatlant vett meg a Nemzeti Eszközkezelő az idei második negyedévben, mint az azt megelőzőben, ez közel 3 ezer fedezeti ingatlan megvásárlását jelenti. Az adós és a pénzügyi intézmény által eladott ingatlanokkal együtt összesen 3,5 ezer ingatlant értékesítettek. A bankok eközben a harmadik negyedévben minden eddiginél alacsonyabb szinten használják ki a rendelkezésükre álló kényszerértékesítési kvótát: alig 45 százalékban.
Az ingatlanpiaci árak növekedése és a gazdasági fellendülés ellenére rekord számban dőltek be kereskedelmiingatlan-hitelek tavaly Nagy-Britanniában. Miközben Magyarországon még maguk előtt tolják a probléma jó részét a bankok, a brit hitelintézetek egyre keményebbek adósaikkal szemben. Hazánkban az MNB egy rossz bank felállításával gyorsítaná fel a folyamatot.
Olyan sok bedőlt hitelhez tartozó lakás vár ma jobb sorsra Magyarországon, mint ahány lakástranzakció a teljes piacon az elmúlt másfél évben végbement. Ha ezeket most a bankok és a szabályozók mind a piacra öntenék, drámai lakásár-zuhanást idéznének vele elő. A Nemzeti Eszközkezelőhöz április végéig 19 ezer megkeresés futott be a lakás átvételére, de még így is 115 ezer ingatlant fenyeget banki kényszerértékesítés az MNB friss adatai szerint. A jegybank egyedi, feltételekhez kötött részleges tartozás-elengedéssel orvosolná a problémát, amely ma nagyobbnak tűnik, mint valaha. Valószínű, hogy a végső szót ősszel a kormány fogja kimondani.
Elfogadható megoldásnak tartja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, hogy a kilakoltatási tilalom tovább tartson - mondta a szervezet elnökségi titkára, Schmidt Zoltán a Magyar Nemzetnek. A lap úgy tudja, hogy a szaktárca már elemzi a feltételeket.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei első negyedévre 4783 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 5%-os negyedéves kvótát 74%-ban használnák ki. Összesen 118 595 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két és fél évben összesen 33 599 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. A bankok tavaly mindössze 234 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő viszont 4032 lakást vásárolt meg.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei negyedik negyedévre 3997 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 4%-os negyedéves kvótát 75%-ban használnák ki. Összesen 117 861 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két évben összesen 28 816 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. Idén a bankok 159 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig 2274 lakást vásárolt meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
