Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.
Az emberek előbb kezdtek el hitelezni egymásnak, minthogy pénzt fogadtak volna el a javak ellentételezéseként - erre a következtetésre jutott egy neves amerikai antropológus, David Graeber híressé vált könyvében, amellyel szembemegy az eddig általánosan elfogadott pénztörténettel. Kritikusai szerint nem kellően meggyőzőek a történelmi anekdotái ahhoz, hogy felülírjuk miatta a főáramú gazdaságtörténetet, ugyanakkor kutatásai mindenképpen érdekesek a téma szempontjából. Ha igaz, amit állít, akkor a modern hitelpénz valójában nem más, mint a lehető legősibb formája a pénznek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
Mennyi múlik a csapaton és mennyi a vezetőedzőn? Régi nagy kérdése ez a futballnak, amire egy friss elemzés most meglepő választ adott. A közvélekedéssel szemben még a legjobb edzők sem képesek tartósan jó eredményeket hozni. Akár csak megközelítőleg sem. Sőt, igazából kevesebb lehet a hozzáadott értékük, mint egy-egy sztárjátékosnak - derült ki az Economist 15 évnyi adaton alapuló elemzéséből. Kivételek persze mindig vannak.
Az internet, a hálózatok hálózata, a technológia, ami örökre megváltoztatta az emberek életét. Vajon milyen magasztos üzenetet küldhettek elsőként egy ilyen elképesztő rendszeren keresztül? A válasz elsőre csak meglepő. De ha összerakjuk a betűket, akkor jó nagyot fogunk nevetni.
Sokkal mélyebbre nyúlnak a Brexit gyökerei, mint eddig gondoltuk: egy friss elemzés szerint a 10 évvel ezelőtti bankválságra adott elfuserált reakció tehet mindenről. A megszorítások túl nagy mértékben csapódtak le a szegényebb rétegeken, akik emiatt fogékonnyá váltak az UKIP EU-ellenes üzeneteire. Ezen emberek pedig nagy arányban szavaztak a kilépésre, és valójában emiatt sodródhatott a szakadék szélére a brit politika.
Régen minden jobb volt - hangzik oly gyakran a mondás. Tény, hogy rengeteg szörnyűség történik ma a világban, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy minden a jó irányba haladna. A helyzet mégis az, hogy ma sokkal jobb embernek lenni, mint 30 évvel ezelőtt. Vagy mint 100 éve. Vagy 250 éve. Vagy igazából valaha is a történelem során. Szinte minden lényeges területen látványos előrelépést mutat az emberi civilizáció: kevesebb a szegénység, az éhezés, a diktatúra, a háború és a gyilkosságok száma. Sőt, még a villám is kevesebbszer csap belénk! A sok szörnyűség és baljós árnyak mellett ne feledkezzünk meg az igazi trendekről: a világ egyre jobb hely. Erre emlékeztet minket Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora, aki egy átfogó képet mutat be arról, hogy mennyivel jobb ma embernek lenni, mint régen. Alábbi cikkünk az ő vonatkozó kutatását és gondolatait meséli el.
Milyen trendek láthatóak az európai egészségügyi startupoknál és azok finanszírozásában? Hol és miként tudnak bekapcsolódni a legnagyobb európai multicégek? Milyen eredményeket tud felmutatni a legnagyobb európai kezdeményezés, az EIT Health ezen a téren? Kurt Höllerrel, az EIT Health vállalkozásfejlesztési igazgatójával többek között ezekről beszélgettünk, valamint a szervezet legújabb terveiről. Ezek között szerepel egy közösségi finanszírozási platform létrehozása, egy térkép felrajzolása, ami segíthet összekötni az innovatív vállalkozásokat és a szakértőket, valamint az EU fejlesztési bankjainak aktívabb bevonása.
Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazánkban is reprezentatív felmérést végzett. Az eredmények alapján nyíltan kijelenthető, hogy a magyaroknak az alacsony tanári fizetéseken túl az egész oktatási rendszerrel is komoly bajuk van. Alig volt néhány ország a mintában, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az általános színvonalat. Eközben pedig a tanáraink a világtrendekkel ellentétben még a közvéleménynél is negatívabban látják saját státuszukat. Elgondolkodtató kutatási eredmények következnek.
Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.
Száz évvel ezelőtt, az első világháború utolsó évében egy különösen erős influenza ütötte fel a fejét a Földön, amiről ideje felfrissíteni mindenki emlékezetét. A legújabb becslések szerint 50 millió ember halálát okozhatta az 1918-ban kitört járvány, de nem kizárt, hogy még a 100 milliót is elérte az áldozatok száma. Ezzel pedig a világháborúkat is megelőzve, a 20. század legsúlyosabb emberi katasztrófáját jelenthette ez a betegség: a spanyolnátha. Hogy lehetséges, hogy egy influenzavírus, aminek a fajtáival szinte minden télen találkozunk, egykor ilyen veszélyes volt? Az alábbi cikkben ezt a sötét történelmi esetet tekintjük át röviden.
Mennyit ér egy emberélet? Ebbe az elsőre nagyon furcsa és ellentmondásos témakörbe kívánunk betekintést adni az alábbiakban, bemutatva, hogy a válasz megkerülhetetlen. Amikor a politika arról dönt, hogy mennyi pénzt szánjon az egészségügy finanszírozására, vagy hogy éppen mennyire biztonságos közlekedést építsen, tulajdonképpen folyamatosan véleményt nyilvánít az emberélet értékéről is. Hogy tényleg létezik ez a fajta kapcsolat emberélet és állami ráfordítások között, arra most két igen szemléletes példát mutatunk.
A tehetség és a szorgalom egyáltalán nem elég, szerencsére is szükségünk van a munkaerőpiacon - bizonyította be egy friss kutatás. Ha ugyanis éppen egy recesszió alatt kezdjük el a karrierünket, az akár éveken át kísérthet. Tartósan beragadhatunk egy alacsonyabb fizetési szinten és mindez az évek alatt összeadva akár több mint félévnyi fizetéstől is megfoszthat minket.
Megszületett Justin Bieber és elkezdett csökkeni mindenki koleszterinszintje, de aztán jött Mark Zuckerberg a Facebookkal és mindent tökre tett. Igen, a számok ezt mutatják, de persze jobban tesszük, ha ezt a lenyűgöző ostobaságot azért nem hisszük csak úgy el. Mint ahogy a millió másikat se, amikkel nap mint nap találkozhatunk. Az emberi agy alapvetően okozati összefüggésekben gondolkodik, de a világban főként csak együttállásokat meg együttmozgásokat látunk. Nem véletlenül sulykolják oly erősen a diákok fejébe, hogy a korreláció nem jelent (feltétlenül) oksági kapcsolatot. Ebben a cikkben most néhány őrült grafikonnal szeretnénk ráerősíteni erre az üzenetre.
Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével hatéves kutatási program indulhat csaknem 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat - közölte az MTA hétfőn.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
