A litván jegybank egy kutatást végzett a digitális jegybankpénzről (central bank digital currency, CBDC), melyben azt vizsgálták, hogy milyen bevezethetési lehetőségei, illetve kockázatai lehetnek, és milyen hatással lehet a pénzügyi és monetáris politikai stabilitásra.
A magyaroknak alapvetően nem célja a gyakori munkahely váltás, ha mégis mennek, a munkahelyi közösséget sajnálják otthagyni leginkább – mondta el Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója egy friss kutatásuk kapcsán. A szakemberrel többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet megtartani és motiválni a dolgozókat, hogyan lehet integrálni az újonnan érkezőket a cég életébe és hogy vajon a fiatal munkavállalók valóban nehezen maradnak-e meg egy munkahelyen.
Az alkalmazottak kétharmada úgy véli, az automatizáció inkább a hatékonyságukat javítja majd, csak egyharmad az, aki fél attól, hogy technológiai fejlődés elveszi a munkáját – derül ki egy a SYKES Egyesült Államokban elvégzett tanulmányából.
A hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjmegtakarítással, a fiatalabbak körében pedig még rosszabb ez az arány – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Némi optimizmusra ad okot ellenben, hogy már minden nyolcadik felnőttkorú havi 10 000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása. A kutatás eredményei megerősítik az MNB adatait, hogy ugyan az önkéntes nyugdíjpénztárakban van a legtöbb megtakarítónak pénze, a 2014 óta adójóváírással támogatott nyugdíjbiztosítások is egyre népszerűbbek.
Egyre többen fordulnak magán-egészségügyi szolgáltatóhoz Magyarországon, piaci becslések szerint legalább mintegy 300 milliárdot költünk el náluk évente, ebből több mint 200 milliárdot legálisan. A magán-egészségbiztosítások szerepe ezen belül ma még szerény (tavaly lépte át a biztosítói kifizetés a 10 milliárd forintot), de 10-ből 1 magyar ma már így is egyértelműen a magánszolgáltatókat preferálja. Érdekes képet mutat a piacról a CIG Pannónia felmérése és a MABISZ statisztikája.
Boldogabbak lesznek-e egy ország lakói, ha gazdagabbak? – tette fel a kérdést egy kutatópáros, és 100 éves könyvekben, újságokban találták meg a választ.
Hamarosan útnak indul a bostoni székhelyű Massachusetts Institute of Technology MIT Catalyst nevű programja Európában, melynek célja, hogy paradigmaváltást hozzon a kutatás megközelítésében, a jövő kutatóinak képzésében. Az egyik legnevesebb amerikai egyetem szakemberei által kidolgozott platformban Magyarországról a Debreceni Egyetem és a GE Healthcare kap stratégiai szerepet. Martha Gray, Ernest Lara, Enrique Shadah, az MIT szakemberei, valamint Ascsillán Endre, a GE Hungary alelnöke exkluzív interjú keretében mutatták be a Portfolio-nak a program részleteit. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a bostoni székhelyű egyetem illetékesei kétnapos magyarországi látogatásuk során az innovációs és technológiai miniszterrel is tárgyaltak.
Azért drágul a bitcoin mert jelzett az indikátor. Vagy mert bejelentették a Facebook Librát. Vagy csak úgy. Az a helyzet, hogy az összes olyan kriptopiaci elemzés, amely az értékeltséggel vagy a jövőbeli árfolyammal kapcsolatos, teljesen megbízhatatlan. Óriási igény mutatkozik rá, hogy megmondjuk, merre megy az árfolyam, és újra eléri-e azt a 20 ezer dolláros álomhatárt. A kereslet pedig néha kínálatot szül, és bizony el is árasztották az internetet a különféle technikai elemzések, meg az egyéb magyarázatok arról, hogy miért kerül éppen annyiba egy bitcoin, amennyibe. A gond csak az, hogy ezek a módszerek valószínűleg semmivel sem jobbak a puszta megérzésnél. Nem biztos, hogy ezen valaha is lehet majd változtatni, de a fundamentális elemzések fejlődésével legalább egyszer odáig eljuthatunk, hogy megértsük azokat az alapvető gazdasági összefüggéseket a kriptodevizáknál, amiket a forex piacon már ismerünk. Az alábbi cikkben a kriptopiaci elemzések problémáit járjuk körbe, részletesen kitérve az eddig keveset taglalt fundamentális módszerek lehetőségeire.
Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.
Régóta sejtjük, hogy a túlzott facebookozás nem tesz jót az embereknek, mára pedig kezd kikristályosodni, hogy ez tényleg így van. A legújabb kutatások immár kísérleti alapon bizonyították, hogy a túl sok közösségi médiahasználat árt az emberek pszichéjének: egyre többen lesznek miatta frusztráltak, vagy esnek depresszióba. Sőt, ma már azt is sejtjük, hogy mi állhat a háttérben. Úgy tűnik, hogy az egymás méricskélése egy ősi ösztön, ami nagyon fontos az embereknek, de a Facebookon sajnos hamis életképekkel találkozni, ami önértékelési zavarokat és elégedetlenséget szül. Az Egyesült Államokban már van, aki törvényileg korlátozná a Facebookon tölthető időt, de ez persze temérdek kérdést vet fel, és nem valószínű, hogy egyhamar jóváhagyásra kerül. Ugyanakkor igencsak elgondolkodtató, hogy az eddigi kutatások szerint valóban jót tenne az emberiségnek, ha kevesebb időt töltene virtuális közösségekben.
A politikusok és a szakértőik nem értik igazán, hogy az emberek mennyire élnek jól, mert az átlagokat tükröző gazdasági indikátorok túl sok kívánnivalót hagynak maguk után - erre jutott világhírű közgazdászok egy csoportja, akik most változtatni szeretnének a helyzeten. A céljuk az, hogy olyan újfajta adatsorokat és eszközöket állítsanak elő, amelyek tényleg lehetővé teszik az emberi jólét vizsgálatát.
A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - derült ki a KSH most frissített adattáblájából.
A szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának részvételével zajló mesterségesintelligencia-kutatás támogatásáról döntött a Facebook alapítójaként ismert Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan alapítványa, a Chan Zuckerberg Initiative.
Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.
Mélyebb kapcsolat van a Huawei okostelefongyár és a kínai katonai hírszerzés és titkosszolgálatok közt, mint azt a mobilvállalat korábban beismerte - állítja Christopher Balding, a Fulbright University Vietnam professzora, valamint a londoni Henry Jackson Society thinkthank, akik Huawei-alkalmazottak önéletrajzait elemezték.