kutatás-fejlesztés-innováció

Sokkal több pénzre lehet pályázni jövőre az innovációs alapból

Az idei 78 milliárd forint után jövőre 90,2 milliárd forintnyi, azaz 15%-kal több hazai költségvetési forrásból származó pályázatot lehet kiírni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére - derül ki az egyik friss kormányhatározatból. Ez azt is rögzíti, hogy az idei 29,4 milliárd forint után jövőre 42 milliárd forintnyi új kötelezettséget vállalhat a pályázatokkal összefüggésben az alapot kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Akár félmilliárdot is beletolhatnak egy cégbe az új állami programból

A befektetésre kiválasztott cégek legalább 9, legfeljebb 500 millió forintnyi kockázati tőkejellegű támogatást kaphatnak kizárólag a közép-magyarországi régión kívüli projektekre - többek között ez derül ki a 30 milliárdos, uniós pénzből induló állami kockázati tőkeprogram minap megjelent termékdokumentációjából. A januártól induló Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram mögötti alapot a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. fogja kezelni és a cégek életszakasza alapján háromfajta célcsoportba fektethet majd be. A korábbi jelzések szerint a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárd forintnyi további forrást ad majd a programhoz, így végülis 50 milliárdos programról beszélhetünk. Az alábbiakban csak az anyag néhány fontosabb információját foglaljuk össze.

Hatalmas sikert értek el magyar kutatók Brüsszelben

Öt magyar kutató fejenként 1-2 millió eurót, összesen több mint 8 millió eurót nyert el egy közvetlen brüsszeli beadású pályázaton - jelentette be ma az Európai Bizottság. Ez amiatt is nagy eredmény, mert az átlagos nemzetközi sikerarány közel dupláját produkálták a magyar kutatók: a 19 indulóból ötöt is kiválasztott ma az Európai Kutatási Tanács Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogram "Kiváló tudomány" elnevezésű pillérének pályázata keretében.

Milliárdos pályázaton versenyezhetnek a Pest megyei inkubátorok

A konvergenciarégióban felálló 8 inkubátor után most újabb pályázati lehetőség nyílt meg: ezúttal a közép-magyarországi régióban indulhat el legalább 3, legfeljebb 5 régi, illetve új inkubátor, hogy segítse a startup vállalkozások alapítását, mentorálását és képzését. Ezt a pályázati forrást pénteken 1,5 milliárd forintos kerettel hirdette meg a Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A pénz nem EU-s keretből jön, hanem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére, a pályázat pedig az "Innovációs ökoszisztéma" (Öko_16) névre hallgat.

28 milliárdnak örülhetnek a kutatási konzorciumok

Döntés született a Nemzeti versenyképességi és kiválósági program támogatott projektjeiről, 26 konzorcium nyert összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NKFI Alapból.

Ez tényleg magyar siker: Brüsszelből hoztunk el pénzeket mások elől

Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén - jelentette ma be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely a KFI területért felelős kormányzati intézményként koordinálta a magyarországi pályázatokat. Ez jól sikerült, mivel a 10 nyertes konzorciumból egyedül Magyarországról tudunk kettőt felmutatni, a többi nyertes ország csak 1-1 projekttel futott be. A kiegészítő magyarországi forrással, illetve a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két élvonalbeli magyar program.

Odacsapnak a trükközőknek - Nem lehet többé "elkutatni" az uniós pénzt

"Folyamatosan nyomon követjük a (kutatás-fejlesztési) projektek eredményeit és ha nem megfelelően alakulnak a dolgok, akkor időben beavatkozhatunk a közfinanszírozású támogatások értékteremtő hasznosulása érdekében" - jelentette ki a Figyelőnek adott mai interjúban Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A koncepcióváltásról azt követően érkezett a jelzés, hogy az elmúlt hetekben "megpiszkálta" az online sajtó egyes EU-pályázatok nyerteseinek körét, illetve a k+f-pénzek megfelelő hasznosulásának kérdését. Az erőteljes üzenet azoknak szól, akik visszaélésekre használták volna a k+f-es közpénzt, más szóval a támogatás "elkutatására" készültek.

Újabb ingyenhitel kiosztására készül a kormány

Megkezdődött a 32 milliárdos "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitelprogram" pályázat véleményezése. Hitelkérelmeket kis -, közép- és nagyvállalkozások nyújthatnak be. Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek nem támogathatóak.

A Brexit után is együtt tudunk működni a britekkel

A következő két évben az együttműködés a jelenlegi formában folytatódik, de a magyar fél azért kezdte el már most a tárgyalásokat, hogy a két ország tudományos kapcsolatai erősek maradjanak, bármilyen formát öltsön is a brit kiválás az EU-ból - olvasható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) sajtóközleményében.

Hatalmasat villantott három magyar cég Brüsszelben

Újabb három magyarországi kis és középvállalkozás nyert el cégenként 50-50 ezer eurónyi támogatást egy közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázaton, ami a rendkívül erős nemzetközi mezőnyre és a 10% alatti sikerarányra tekintettel újabb rendkívüli eredménynek számít.

50 milliárdos pénzcsapot nyit meg a kormány

A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság első körben ötven milliárd forint uniós, illetve hazai forrású tőkebefektetéssel hamarosan megkezdi működését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében - közölte az MFB sajtóközleményében. A rendelkezésre álló összegből 10 milliárd a legkisebb cégekhez juthat el, 16 milliárd adható innovatív cégek magvető jellegű tőkeigényeire, 24 milliárd forintra pedig a már érettebb fázisban lévő cégek és projektek pályázhatnak.

Tényleg komoly gondok vannak a magyar innováció és a tudományos kutatás terén?

A napokban megjelent WEF globális versenyképességi jelentés szerint a 8 régiós ország közül 4 területen Magyarországnak a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma, az egyik ezek közül a technológiai háttér témaköre és az indoklás szerint részben azért, mert a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését. Az innováció területére is az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta a régióban Magyarország. Ezekről és a WEF-felmérés szerint gyenge kutatóintézeti-vállalati együttműködés témaköréről, az okokról és a kiutakról is megkérdeztük az illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatalt is, amely az alábbi válaszokat küldte a Portfolio részére. A WEF felmérésének részletei:

Látványos startup versenyt rendeznek Budapesten

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával 2016. november 24-én harmadik alkalommal szervezi meg az Enterprise Hungary Nonprofit Kft. a Get in the Ring nemzetközi startup versenyt Budapesten. Az eseményre idén 13 országból várják Közép- és Kelet Európa legjobb csapatait.

Jobban ki kellene használni Magyarország innovációs potenciálját

A hazai tudományos és innovációs potenciál fokozottabb gazdasági hasznosítását, a kutatásfejlesztési célú költségvetési ráfordítás növelését szorgalmazza a magyarországi rendszert átvilágító uniós szakértői jelentés, amelyet kedden ismertettek Budapesten. Az anyag hét megállapítást tartalmaz a magyarországi KFI-rendszer hatékonyabbá tételére.

150 milliárdos kockázati-tőkeprogram indul Magyarországon

Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.

Megtudtuk: így dőlt el 68 milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa

Bár 1103 cég ugrott rá a vállalatok kutatás-fejlesztését és innovációját támogató uniós pályázat "vonatára", de a múlt heti eredményhirdetésnél csak 247 örülhetett közülük a döntésnek. Ez igen jelentős rostálásra vall, ami az eredetileg 50 milliárdos keret és a 365 milliárdos együttes támogatási igény mellett érthető is. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére mégis látunk érdekes nyerteseket a listán, így bizonyos körökben háborgó hangokat is hallunk, igaz egy részük összefügghet a nyeretlen projektjükkel. A Portfolio információi szerint a győztesek listáját egy ötfős bizottság állította össze, amelybe két főt delegált a pályázatot kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium Irányító Hatósága, három főt pedig a szakmai kontrollt gyakorló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Nagy horderejű EU-pályázati döntés jön a Miniszterelnökségtől

A napokban várható a Miniszterelnökségtől egy szakmai állásfoglalás arról, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési Törvény 25 millió forintos támogatási küszöbével kapcsolatos szabályt, azaz pontosan mely esetekben mentesül a kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cég a közbeszerzési kötelezettség alól - hangzott el a Portfolio szakmai felvetésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mai háttérbeszélgetésén. Ez a téma az eddigi nyertes támogatási döntések alapján több száz magyar céget és intézményt érint, de ennél is több, közel 2700 céget érint egy szintén általunk felvetett téma (valóban bekerül-e az új állami projektértékelői rendszerbe a prototípusos pályázat értékelése), amelynek kimenetele a jelek szerint még több hónapnyi vita után sem dőlt el az államigazgatás berkein belül. Az is kiderült, hogy a 30 milliárd forintnyi EU-pénzből felálló, innovációs célú kockázati tőkealaphoz a Magyar Fejlesztési Bank is hozzáadna további 20 milliárd forintos saját forrást.

Hatalmas pofonba szalad bele, aki így költi el az EU-pénzt!

Hatalmas pofonba szalad bele az, aki lízingből akar nagyértékű gépet beszerezni uniós pályázat keretében, hiszen a gép amortizációs idejénél sok esetben csak rövidebb megvalósítási időszakot enged a pályázat kiírója. Emiatt könnyen előfordulhat az az eset, hogy bár 50%-os támogatási intenzitás tudatában kezdene hozzá a projekthez a nyertes, de kiderül, hogy ennek csak a felét használhatja fel, vagyis csak 25 %-os támogatást kap, a többit pedig vissza kell fizetnie. Alábbi cikkünkben ennek az egyébként kedvező pénzügyi konstrukciónak a masszív anyagi hátulütőjére hívjuk fel a figyelmet, de egyúttal egy kedvező ellenpéldát is bemutatunk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.