Csökkentek a globális élelmiszerárak tavaly decemberben havi összevetésben és az egész évben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint. A nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe 118,5 pont lett, 1,5 százalékkal alacsonyabb a novemberinél és 10,1 százalékkal alacsonyabb a 2022 decemberinél.
Feljavította Ukrajna idei gabonatermésére vonatkozó előrejelzését az APK-Inform ukrán agrárgazdasági tanácsadó vállalat, amely szerint a várható mennyiség meghaladja majd a múlt évit.
Az iráni állami takarmányimportőr, a SLAL nemzetközi pályázatot írt ki legfeljebb 180 000 tonna takarmánykukorica vásárlására, és a lehetséges gabonaforrások között továbbra is szerepelnek az ukrán szállítások. Annak ellenére, hogy tegnap hivatalosan megszűnt a biztonságos fekete-tengeri ukrán gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás, a kereskedők megjegyezték, hogy továbbra is keresik az Ukrajnából származó kukoricára vonatkozó ajánlatokat.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) világpiaci árindexe júniusban több mint két éve a legalacsonyabb szintre csökkent, a cukor, a növényi olajok, a gabonafélék és a tejtermékek árának csökkenése miatt. A globálisan forgalmazott élelmiszerárukat nyomon követő index júniusi átlaga 122,3 pont volt, szemben az előző havi felülvizsgált 124,0 ponttal.
Az amerikai kukorica, szójabab és búza határidős jegyzései több hónapos csúcsokat értek el hétfőn a kulcsfontosságú termőterületeken a kedvezőtlen időjárás okozta globális terméskiesés miatti aggodalmak miatt. Emellett egyre nagyobb az aggodalom az európai terményekkel kapcsolatban: Németország 2023-as búzatermése várhatóan 2,9%-kal csökken a száraz, meleg időjárás miatt, és az Európai Unió termésfigyelő szolgálata, a MARS szinte az összes idei, gabonafélék és olajos magvak termésére vonatkozó átlaghozam-előrejelzését csökkentette - írja a Reuters.
Határérték feletti aflatoxin-tartalom lehetséges előfordulása miatt a bajai Mogyi Kft. visszahívott a forgalomból többféle ízesített, pörkölt kukoricaszem-terméket - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Még május 23-án felkerültek a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájának terméklistájára a Civita Group részvényei, tegnap pedig kezdetét vette a jegyzési időszak, ami június 15-ig tart. A részvények vezető forgalmazója az UniCredit bank, társforgalmazó pedig a MBH bank, olvasható a Civita legújabb közleményében.
Az orosz Rosszelhoznadzor (Szövetségi Állat- és Növényegészségügyi Szolgálat) május 5-től megtiltja kukorica- és napraforgómagok behozatalát egyes országokból, köztük Magyarországból – írja az Interfax.
Miután pénteken délelőtt az uniós tagállamok nagykövetei megegyeztek abban, hogy további egy évig vámok és kvóták nélkül befogadják az ukrán termékeket, délután arról érkezett hír, hogy egy szűkebb, de nagy vitákat kiváltó mezőgazdasági témában is megszületett a megállapodás öt tagállam és az Európai Bizottság között. Utóbbi lényege az, hogy többek között Magyarország megtilthatja négy ukrán termék importját, de a tranzitot engednie kell szigorú ellenőrzések mellett, továbbá összesen egy 100 millió eurós pénzügyi kompenzációt kapnak öt tagállam gazdái a kárenyhítésre.
Személyes befektetői klubon mutatkozott be a tőzsdére készülő Civita Csoport az érdeklődőknek a közelmúltban Budapesten. Az eseményen kiderült: a cég egy ígéretesen növekvő piac komoly tervekkel rendelkező szereplője, amely a tőzsdei tőkebevonás révén további termékfejlesztéseket és új exportpiacokat célozhat meg. A részvény a cégvezető szerint elsősorban növekedési sztori lesz, de néhány éven belül felmerülhet az osztalékfizetés is.
Magyar búza tényleg van elég, de kukorica nincs – hívta fel a figyelmet InfoRádióban a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Pótsa Zsófia szerint az a kormányzati érv nem állja meg a helyét, hogy az Ukrajnából behozott szállítmányok nagy mértékben szennyezettek az Európai Unióban nem engedélyezett szermaradványokkal.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta eddig egyetlen dologban sikerült megállapodnia a feleknek: kötöttek egy egyezményt, amely biztosítja, hogy Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből gabonát lehessen exportálni a világpiacokra. Ezen egyezményt azonban időről időre meg kell hosszabbítani, legutóbb március közepén került erre sor. Bár ez volt a második hosszabbítás, nagyon úgy tűnik, hogy abban nem tudtak megállapodni a felek, hogy milyen időtartamra legyen ez érvényes. Az ukrán gabona szempontjából középtávon azonban nem csupán a kikötőkhöz való hozzáférés jelent gondot, hanem a háború olyan hatásai, amelyek magukat a termőterületeket érintik.
Új hazai vállalat jelenik meg a Budapesti Értéktőzsde Standard platformján hamarosan, hiszen a Civita Group áprilisban tőzsdei úton kíván tőkét bevonni további növekedése finanszírozására. Az élelmiszeripari cég kukoricafeldolgozással foglalkozik, malomipari termékeket és gluténmentes tésztákat gyárt, termékeivel számos országban jelen van.
Élénk exportbővítés, új, innovatív termékek fejlesztése, és végső soron az árbevétel háromszorozása a célja a tőzsdére készülő Civita csoportnak - mondta el a Portfolio-nak Vaszkó Gábor, a Civita Group Zrt. igazgatóságának elnöke. A kukoricafeldolgozással, liszt, dara, kukoricaolaj és gluténmentes tészta gyártásával foglalkozó cég vezetője szerint a mentes élelmiszerekben továbbra is nagy potenciál rejlik, különösen amiatt, mert a kellő hatékonyság révén hosszabb távon eltűnhet az árkülönbség a hagyományos és a mentes élelmiszerek között.
Jelentős változást él meg a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés több területen is – derül ki a Portfolio Podcast Lab által készített interjúkból, amelyet az Alapvetés agropodcast extra kiadásaként teszünk közzé. A megváltozó gazdálkodási környezet felértékeli az alkalmazkodás képességét, akár klímatényezőkről, támogatási lehetőségekről vagy finanszírozásról van szó.
Hat kelet-európai tagország, köztük Magyarország, a mezőgazdasági miniszterek hétfői ülésén nyomatékosan megkérte az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az Ukrajnából származó gabonatúlkínálat enyhítése érdekében, mivel az olcsó import elárasztja a szomszédos országok piacait, csökkentve a helyi termékek iránti keresletet. Ugyanezen a napon a magyar Agrárminisztérium is közzétett egy sajtóközleményt, amelyben azzal vádolta Brüsszelt, hogy a kialakult helyzetben Ukrajnát segíti a magyar gazdákkal szemben. Elemzésünkben annak nézünk utána, hogy milyen indokok állhatnak a magyar és a kelet-európai országok fellépése mögött, valamint mi az igazság azokban a számokban és állításokban, amelyek alapján az unióval szembeni vádjaikat megfogalmazták.
A kukorica vetésterülete Ukrajnában 30-35%-kal csökkenhet 2023-ra a gazdák pénzhiánya és az áramkimaradások miatt a Reuters értesülése szerint.
Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül, amely lenyomta a hazai gabonaárakat. Tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül - hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
Az orosz-ukrán háború eddigi egyetlen békés sikere a Törökország, ENSZ és a háborús felek által aláírt, elsősorban az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás, amit a Közös Koordináció Központ felügyel. Amir Abdulla, a hivatalos nevén "fekete-tengeri gabonakezdeményezés" ENSZ által kinevezett koordinátora lapunknak adott exkluzív interjújában a kukorica szerepéről, a megállapodást mozgató piaci folyamatokról, az orosz érdekekről, illetve azok esetleges hiányáról, a műtrágyaexport problémáinak a jelentőségéről, és az afrikai éhínségről is beszélt.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
