Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma vasárnap is elkészítette a szokásos, orosz-ukrán háborúval foglalkozó napi jelentését, melyben ezúttal egy lehetséges ukrán offenzíváról, valamint az arra adott orosz válaszról írtak.
A Reuters értesülései szerint a német védelmi minisztérium vizsgálja azt, hogy meghosszabbítsák az ország vezető beosztását a NATO legfontosabb európai katonai különítménye, a VJTF kötelékén belül, mivel az Egyesült Királyság késlekedik a pozíció átvételével.
Napok óta tartó, kilométeres sorállás alakult ki a Krím-félszigetet az orosz krasznodari régióval összekötő hídon. A korábban egy robbantásban megsérült Krími hídon az előzetes információk szerint a megnövekedett várakozási idő oka, hogy az orosz hatóságok tüzetesen átvizsgálják az áthaladó járműveket.
Több mint tíz hónapja zajlik az ukrajnai háború, pedig mára már nyilvánvalóvá vált az, hogy Oroszország egy gyors, mindent elsöprő győzelemre készült. Cikkünkben összeválogattuk nektek azt a tíz történetet, melyek Moszkva legarcpirítóbb katonai kudarcainak tekinthetők. Felrobbanó hidak, elsüllyedő hadihajók, gyengélkedő légvédelem, és néhány rossz helyen készített fénykép.
A közösségi médiában terjednek a felvételek, amin az látható, hogy ismeretlenek az éjszaka leple alatt ukrán zászlót helyeztek egy toronyra. Az esemény az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt és jelenleg is orosz fennhatóság alatt álló Krím-félszigeten történt.
Éjszaka jelent meg a Twitteren egy felvétel, melyen az Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő kercsi híd látható. A videó alapján a stratégiai fontosságú hídon lényegében megbénult a forgalom, azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozza a torlódást.
Ukrán szabotőrök kísérelték meg egy Melitopol melletti híd felrobbantását. A híd erőteljesen megrongálódott és alkalmatlanná vált a használatra, de az orosz beszámolók szerint a kár nem érintette a Krím-félsziget felé vezető szárazföldi folyosót – számolt be a Ria Novosztyi.
Ukrajna a hétvége folyamán több orosz katonai laktanyára is csapás mért, a beszámolók szerint az ukrán HIMARS rakétarendszerek az orosz Wagner zsoldoshadsereg bázisait és krími katonai repülőtereket vettek célba.
Az orosz hadsereg azt követően kezdett el csapásokat mérni Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, hogy merényletet követtek el a Krími híd ellen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön az Oroszország Hőse címmel kitüntetett katonákat fogadott a Kremlben.
Orosz forrásokra hivatkozva csütörtökön írta meg a CNN, hogy a fekete-tengeri orosz flotta lelőtt Szevasztopol városa felett egy ukrán drónt. A Krím-félsziget kritikus fontosságú terület, az Ukrajna déli részén állomásozó csapatok utánpótlásuk jelentős részét kapják a régióból.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete vasárnap közölt egy elemzést arról, hogy az orosz csapatok megkezdték a védvonalak megerősítését Herszon megyében, a Dnyeper keleti partján. Az agytröszt szerint Moszkva tart attól, hogy Kijev rendelkezik elég erőforrással ahhoz, hogy átkeljen a folyón.
Az elmúlt hónapok során az orosz csapatok két, egymástól távoli területen is visszavonulásra kényszerültek: először az északkeleti Harkiv megyében törték át brutális sebességgel az ukrán csapatok a frontvonalat, majd Herszon megyét hagyták el sietve az orosz katonák. Tekintsük át azt, hogy a front egyes szakaszain mekkora esély van egy újabb ukrán, vagy orosz áttörésre.
A herszoni sikert követően egyre több nyilatkozat érkezik az ukrán elnöki hivatal és a védelmi minisztérium közeléből is. A tisztviselői nyilatkozatokban rendre felbukkan a háború várható vége és Ukrajna háborús céljai, többek között a Krím visszafoglalása is.
Csütörtökön beszámoltunk arról, hogy szerda éjjel robbanások voltak hallhatóak a Krím-félszigeten. A szemtanúk jelentése szerint a dzsankoji orosz légibázist érte támadás. A bázis elleni támadásról és eredményeiről több videó is kering az interneten.
Az orosz erők Herszonból való kivonulása után a legtöbb katonai szakértő egyetértett abban, hogy az olyan, nagyobb hatótávolságú ukrán tüzérségi eszközök, mint a HIMARS rakéta sorozatvetők, vagy az Excalibur irányított lőszert tüzelő M777-es tarackok képesek lesznek mélyen az orosz vonalak mögötti célpontokat lőni. Úgy tűnik, a Dnyeper elérését követően azonnal munkához is látott az ukrán tüzérség és már a Krím-félszigettől északra fekvő orosz állásokat lövik.
Az orosz csapatok a múlt hét végén hozták nyilvánosságra azt, hogy minden, a Dnyeper nyugati oldalán állomásozó csapatuk visszavonul a folyó keleti partjára, és az ott kiépített állásokban rendezkedik be. Kedd reggelre több, egymástól független Twitter fiók is elkezdett arról posztolni, hogy az ukrán csapatok több helyen is átkeltek a folyón.
Az ukrán vasút a déli Herszon város felszabadulását követően, vasárnaptól kezdve jelképes jegyeket kínált az orosz ellenőrzés alatt maradt városokba. A vasút közleménye szerint a jegyek a települések felszabadulása után is felhasználhatóak - írta meg a Reuters.
Ahogyan azt korábban sejteni lehetett, az orosz csapatok visszavonulnak a Dnyeper folyó nyugati partjáról. Eltérő információk láttak napvilágot arról, hogy pontosan hogyan is áll a visszavonulás, ahogyan arról is, hogy pontosan merre is járnak most az ukrán csapatok. Valami azonban biztos: hatalmas lehetőség mutatkozik Kijev számára arra, hogy az egész háború irányát megváltoztathassák.
Interjút adott az észt Postimees lapnak az az ukrán pár, akik rendkívüli nehézségek árán, az oroszok által 2014 óta megszállva tartott Krím-félszigeten keresztül menekültek meg az ostrom alatt álló Herszon városából, hogy aztán Észtországban leljenek menedéket.
Rég nem kísérte akkora figyelem az amerikai elnök négyéves hivatali idejének felénél tartott kongresszusi választásokat, mint ezt a mostanit. Belpolitikai téren a demokraták szemében a „demokrácia jövője” forog kockán, a republikánusok szerint a „józan ész” létjogosultsága vagy száműzése a tét. A világ többi részét – leginkább Európát – azonban nem ez érdekli. Hanem hogy Ukrajna kétpárti támogatása – s ezáltal a háború egész dinamikája – mennyiben változna, ha a törvényhozásban többségbe kerülne a Republikánus Párt, azon belül pedig hangsúlyossá válna az eddigi „bármennyiért, bármeddig” háborús politikát kritizáló trumpista szárny. Valójában a választások nyomán számottevő elmozdulás e téren nem fenyeget, általában viszont ennél is nagyobb a „baj”: Amerika Ukrajna-politikája hamarosan változni fog, bármilyen arányban ül is a két párt a Kongresszusban. Legalábbis minden jel és logika efelé mutat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Izgalmakban most sincs hiány.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Erre még Ukrajna sem képes.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
