Az orosz erők Herszonból való kivonulása után a legtöbb katonai szakértő egyetértett abban, hogy az olyan, nagyobb hatótávolságú ukrán tüzérségi eszközök, mint a HIMARS rakéta sorozatvetők, vagy az Excalibur irányított lőszert tüzelő M777-es tarackok képesek lesznek mélyen az orosz vonalak mögötti célpontokat lőni. Úgy tűnik, a Dnyeper elérését követően azonnal munkához is látott az ukrán tüzérség és már a Krím-félszigettől északra fekvő orosz állásokat lövik.
Az orosz csapatok a múlt hét végén hozták nyilvánosságra azt, hogy minden, a Dnyeper nyugati oldalán állomásozó csapatuk visszavonul a folyó keleti partjára, és az ott kiépített állásokban rendezkedik be. Kedd reggelre több, egymástól független Twitter fiók is elkezdett arról posztolni, hogy az ukrán csapatok több helyen is átkeltek a folyón.
Az ukrán vasút a déli Herszon város felszabadulását követően, vasárnaptól kezdve jelképes jegyeket kínált az orosz ellenőrzés alatt maradt városokba. A vasút közleménye szerint a jegyek a települések felszabadulása után is felhasználhatóak - írta meg a Reuters.
Ahogyan aztkorábban sejteni lehetett, az orosz csapatok visszavonulnak a Dnyeper folyó nyugati partjáról. Eltérő információk láttak napvilágot arról, hogy pontosan hogyan is áll a visszavonulás, ahogyan arról is, hogy pontosan merre is járnak most az ukrán csapatok. Valami azonban biztos: hatalmas lehetőség mutatkozik Kijev számára arra, hogy az egész háború irányát megváltoztathassák.
Interjút adott az észt Postimees lapnak az az ukrán pár, akik rendkívüli nehézségek árán, az oroszok által 2014 óta megszállva tartott Krím-félszigeten keresztül menekültek meg az ostrom alatt álló Herszon városából, hogy aztán Észtországban leljenek menedéket.
Rég nem kísérte akkora figyelem az amerikai elnök négyéves hivatali idejének felénél tartott kongresszusi választásokat, mint ezt a mostanit. Belpolitikai téren a demokraták szemében a „demokrácia jövője” forog kockán, a republikánusok szerint a „józan ész” létjogosultsága vagy száműzése a tét. A világ többi részét – leginkább Európát – azonban nem ez érdekli. Hanem hogy Ukrajna kétpárti támogatása – s ezáltal a háború egész dinamikája – mennyiben változna, ha a törvényhozásban többségbe kerülne a Republikánus Párt, azon belül pedig hangsúlyossá válna az eddigi „bármennyiért, bármeddig” háborús politikát kritizáló trumpista szárny. Valójában a választások nyomán számottevő elmozdulás e téren nem fenyeget, általában viszont ennél is nagyobb a „baj”: Amerika Ukrajna-politikája hamarosan változni fog, bármilyen arányban ül is a két párt a Kongresszusban. Legalábbis minden jel és logika efelé mutat.
Oroszország tegnap jelezte az ENSZ felé, hogy „határozatlan időre” kilép a gabonakereskedelmi megállapodásból, amelynek keretében eddig kritikus élelmezési exportcikkeket szállítottak ukrán kikötőkből a fekete-tengeri útvonalakon. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az oroszok fegyverként használják az élelmiszert, mire Moszkva megismételte a korábban hangoztatott vádakat, miszerint az ukránok a britek támogatásával hajtottak végre dróntámadást Szevasztopolban, és hogy az egyezményt emiatt mondták fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.
Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.
"Most még a tenger is a mi oldalunkon áll" - írta a Sky News beszámolója szerint az ukrán déli katonai parancsnokság szóvivője, Natalja Humenjuk, miután a tengeren uralkodó szél miatt meghiúsult az orosz csapatok ellátása.
Az orosz médiában terjedő felvételek szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter két orosz telefonbetyárnak elismerte, hogy Ukrajna áll az oroszországi Belgorod megye és a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímben elkövetett támadások mögött.
A Maxar Technologies által szerdán közzétett műholdfelvételeken a megrongálódott Krími híd és a közelében lévő utakon kialakult hatalmas forgalmi dugók láthatók - tette közzé videófelvételét a Reuters.
Az orosz Interfax értesülései szerint az FSZB nyolc férfit, köztük öt orosz állampolgárt tartóztatott le azért, mert a hatóságok szerint közük volt a Krím-félszigetet és Oroszországot összekötő hídon történt robbanáshoz. Az orosz hatóságok szerint az ukrán titkosszolgálat tervelte ki a támadást.
A hétvégi robbanás óta számos felvétel látott napvilágot, melyeken a Kercsi-szoroson átívelő híd látható, a Twitterre frissen felkerült videót azonban a robbanás során megrongálódott híd vasúti szakaszán készítették, kézikamerával. A felvételen brutális károk látszódnak.
Ukrajna több mint 1170 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza vasárnapig a déli Herszon régióban, mióta augusztus végén megkezdte az Oroszország elleni ellentámadást - írta meg a Reuters.
Tegnap hajnalban robbanás történt a Krímet és Oroszországot összekötő hídon, több ember életét vesztette. Jó eséllyel ukrán szabotázsakció történt. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin sajtótitkára arról adott jelentést, hogy az orosz elnök utasítást adott egy kormánybizottság létrehozására a Krími híd miatt kialakult vészhelyzettel kapcsolatban. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott, a Krími hídnál történt robbanás Ukrajna terrorakciója. Az orosz elnök fokozott biztonsági készültséget írt elő a Krímbe vezető hídnál, illetve az orosz áram- és földgáz infrastruktúránál. Közben az oroszok szerint a közúti forgalom mellett már vonatok is közlekednek a megsérült hídon. A brit védelmi minisztérium vasárnap reggeli jelentése szerint Vlagyimit Putyint biztosan megérinti a Krími hídnál történt incidens, mivel személyesen kezeskedett és nyitotta meg a hidat, az építés kivitelezője pedig a gyerekkori barátja, Arkagyij Rotenberg volt. Volodimir Zelenszkij arról számolt be, hogy nagyon heves harcok zajlanak egy stratégiai fontosságú ukrán város, Bahmut körül. Vasárnapra virradóra rakétatámadás érte a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városát. Cikkünket frissítjük.
Legfontosabb háborús híreink szombaton:
1. Hírszerzési jelentés: ez érzékenyen érinti Putyint
2. Nagyon heves harcok zajlanak egy stratégiai fontosságú ukrán város körül
3. Rakétatámadás érte Zaporizzsját
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arra utaló bejegyzést tett közzé a Twitteren, hogy Krími hídnál történt ma reggeli robbanás, csak a kezdet. Az ukrán védelmi minisztérium friss tweetje is azt sejteti, hogy a Moszkva cirkáló és a Krími híd után Oroszországot újabb szimbolikus veszteségek fogják érni. A bejegyzések egyúttal azt sugallják, hogy ukrán támadás állhat az incidens mögött. Ezt hivatalosan még nem erősítették meg, azonban az említett üzenetek, illetve Olekszij Danilov Putyinnak címzett "köszöntője" mellett az Ukrajinszka Pravda nevű ukrán lap forrásai szerint is Ukrajna akciója áll a mai robbanás mögött.
Ma hajnalban robbanás történt a Krímet és Oroszországot összekötő hídon. Egy üzemanyagszállító vasúti szerelvény lángokban áll, a híd egy része látszólag leomlott. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást; jó eséllyel vagy baleset, vagy ukrán szabotázsakció történt. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin sajtótitkára arról adott jelentést, hogy az orosz elnök utasítást adott egy kormánybizottság létrehozására a Krími híd miatt kialakult vészhelyzettel kapcsolatban.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta számos ország küldött már különféle fegyvereket az ukrán csapatoknak, ezek azonban főleg szárazföldi járművek és tüzérségi eszközök voltak. Isztambulban azonban vasárnap egy olyan eszköz került átadásra, melyből az orosz támadás óta még nem kapott Kijev: egy vadonat új, Ada-osztályú korvett, a Hetman Ivan Mazepa.
