kpmg

Négy területen tenni kell a fenntartható magyar növekedésért

A hazai érdekek védelmét szolgáló befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, de ezen az időszakon már túlvagyunk, a fenntartható növekedésért viszont még négy területen lépni szükséges - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Észak-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott nyitóelőadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavait kiegészítve Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt a témát feszegette előadásában, hogy hogyan alakulhatnak a növekedési lehetőségeink a csúcsra pörgetett tavalyi uniós és jegybanki pénzkifizetés után, miközben jelzése szerint sok vállalkozó frusztrált az új pályázatok tartalmát és volumenét illetően. A vállalkozók a szakmai program során hasznos finanszírozási, pályázati, vállalatvezetési információkat kaptak, illetve Miskolc alpolgármestere a város és térsége aktuális gazdasági helyzetét is összefoglalta. Ahogy mostanában oly sok városban, a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémakört itt is több előadó külön kiemelte.

Kötelező, de megéri: ezzel sokat spórolhatnak a cégek

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. A cégek egy része az eddigi tapasztalatok szerint kivár a kötelező energia audit elvégeztetésével, de 2016. december 31. után bírsággal kell számolniuk. Kérdés, hogy a kötelezettség kapcsán mennyire tájékozott a nagyvállalati szektor: a szolgáltatási szektor szereplői közül például sokan tévesen azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar kifutni az időből? A Portfolio Dinh Tamást, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadói csoportjának szenior menedzserét kérdezte a feladatokról, a határidőkről és a magyarországi auditok eddigi tapasztalatairól.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.

Most kezdődhet az igazi adósmentés!

A bankok már leírták veszteségeiket, de a lakosságnak még a nyakán van a kés, mivel mindeddig nem működött az a közvetítő rendszer, amelyik a nem fizető hitelállományt alacsonyabb értékű, de újrafinanszírozható hitellé konvertálta volna. A kilakoltatási moratórium március elejei vége elvben segítené ezt a folyamatot, ha a piaci szereplők nem aggódnának a meginduló kilakoltatásokra adott politikai válaszok miatt.

Budapestnek el kell adnia magát, hogy olimpiát rendezhessen

"Bizonyos feltételek teljesülése esetén Budapestnek nagyon jó esélyei vannak, hogy elnyerje a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát, és úgy látom, ezzel nagyon kevesen vannak tisztában a világban, illetve Magyarországon" - mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási részlegének globális vezetője a Portfolio-nak. Az olasz születésű, közel 20 éve Magyarországon élő sportközgazdászt abból az alkalomból kérdeztük a budapesti rendezés esélyeiről, hogy megjelent a KPMG "Fenntarthatóság a sportfejlesztésekben" című új nemzetközi kiadványa, amelyben a tanácsadó cég közelmúltbeli sikeres, és kevésbé sikeres nagyszabású sportrendezvények tapasztalatait gyűjtötte össze, különös tekintettel a létesítmények utóhasznosítására.

Ömlik a pénz a bankok kihívóihoz

2015-ben 20 milliárd dollár fölé emelkedhet a fintech cégekbe áramló befektetések összege, ami az előző évhez képest 66 százalékos emelkedésnek számít - derül ki a KPMG és a H2 Ventures közös tanulmányából.

Négy adócsaló adótanácsadó kezén kattant a bilincs

Budapestre ugyanúgy érdemes figyelni, mint Londonra

A kedvező gazdasági tendenciáknak köszönhetően nyolcéves csúcsára ért az ingatlanpiaci befektetések volumene Európában. Kelet-Közép Európában 2015 első félévében, visszaesés volt tapasztaltható az előző év azonos időszakához képest, ennek ellenére több tényező is a befektetési aktivitás várható erősödésére utal - derül ki a KPMG legfrissebb, ingatlanpiaci trendeket bemutató, European Real Snapshot című kiadványából.

Az egész világ többet fog adózni

A 2008-2009-es válság miatt megugró államadósság terhek nyomán világszerte nőhetnek az adóterhek a következő években, de ugyanebbe az irányba mutatnek a társadalombiztosítási rendszerekkel kapcsolatos növekvő elvárások, illetve a nemzetközi adójog terén zajló harmonizációs törekvések is - derül ki a KPMG idei, 145 országra kiterjedő, adózási trendeket vizsgáló, Global Tax Rate Survey nevű felméréséből.

Messzebb vagyunk Európa céljaitól, mint valaha

Sikeres lehet-e az állam, mint első számú energiaszolgáltató? Milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg a magyarországi energiacégek? Megfelelhetünk a fenntarthatósági irányelveknek Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Energy Investment Forum 2015 konferencia vezérigazgatói kerekasztalának részvevői.

Kétéves adóminimum az IFRS-áttérőknek

A Nemzetgazdasági Minisztérium tartja magát ahhoz, hogy az októberben a törvényhozás elé kerülő áttérést szabályozó törvényben két évre fagyasztja be a cégek által fizetett társasági adó mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az IFRS-ekre történő áttérés évében és az azt követő évben a cégeknek még legalább az áttérést megelőző évi társasági adót kell befizetniük. Bár az áttérés valóban nehezen tervezhetővé teszi a költségvetést, a szakma úgy véli, egy évre is elég lett volna rögzíteni az adót az adóbevételek biztonságos tervezéshez.

Aki hitelt akar, annak irodaházat érdemes építenie

Jelentős javulást hozott 2015 az ingatlanbefektetések és az ingatlanfejlesztési projektek finanszírozásánál - derül ki a KPMG friss, Property Lending Barometer című éves felméréséből.

MET-szerződések: mit tudtunk meg?

Nyilvánosságra hozta a sokat emlegetett MET-szerződéseket az MSZP a honlapján. A szerződések tartalmáról, értelmezéséről kérdeztük Ságodi Attilát, a KPMG infrastruktúra és stratégiai iparágak területért felelős vezetőjét.

Csepreghy: nem kérdés az összes EU-forrás lehívása

Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.

Egy kártya mind felett - De mire kell odafigyelni?

Jön az e-kártya, az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtotta a kormány. A lehetőségek szinte végtelen tárházával azonban csínján kell bánni, mert minél több a funkció, annál nagyobb a kockázat - hívja fel a figyelmet Sallai György, a KPMG Információbiztonsági Tanácsadó Csoportjának igazgatója.

Földgázellátás: "megúsztuk" a telet

Megúsztuk a telet földgázellátás szempontjából. Kérdés, hogy csak szerencsénk volt vagy a rendszer jól vizsgázott. Ságodi Attilával, a KPMG Infrastruktúra és Stratégiai iparágak területért felelős vezetőjével beszélgettünk a magyarországi földgázellátásról, tárolói kapacitásokról, Déli Áramlat utáni életről. Interjú.

Budapesti olimpia 1000 milliárdból - Kell ez nekünk?

Kisebb városoknak, országoknak is lesz esélye olimpiát rendezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb javaslatcsomagja alapján. Az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni azonban csak akkor érdemes, ha az olimpia megrendezése nem önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben - állítják a KPMG szakértői.

Romlik a jövedelmezőségük, de derűsek az európai családi vállalkozások

Az európai GDP 9 százalékát lefedő családi vállalkozások 70 százaléka pozitív kilátásokról számolt be a következő fél évre vonatkozóan, ugyanakkor csaknem a választ adók felét aggasztja a cége jövedelmezőségének romlása - többek között ez derül ki a KPMG és a European Family Business által közösen végzett "European Family Business Barometer" című felmérésből. A tavaly december és idén június után most újra elvégzett kutatás arra is rámutatott, hogy a tehetségekért folytatott harc a megkérdezettek 42 százaléka szerint égető probléma a cégek számára.

Gigantikus látványberuházások helyett hosszú távú gondolkodás kell

Szükség van ennyi stadion felhúzására? Csak a foci szerelmeseinek kedveznek az ilyen fejlesztések vagy az ingatlanpiacra gyakorolt hatással mások is jól járnak? Milyen más beruházások véghezvitelére van esély Magyarországon? Sok más mellett ezekről a kérdésekről szól részletesen a Portfolio Property Investment Forum 2014 konferencia, és ezekről beszél az alábbiakban Andrea Sartori, a KPMG Ingatlan-, szabadidő-, turisztikai és sporttanácsadási részlegének kelet-közép-európai vezetője, aki konferenciánk egyik előadója lesz.

Hatalmas beruházások után kiált az áramellátás

Jelentős átalakuláson megy keresztül a hálózati szolgáltatás, amelynek középpontjában a nagyszámú kisebb termelő bekapcsolódása, illetve az időjárásfüggő megújulók nagy mennyiségű megjelenése áll. Európában becslések szerint az előttünk álló időszakban mintegy 150 milliárd eurót kellene költeni hálózati fejlesztésekre: interkonnektorokra, víz alatti kábelekre és "áram-autópályákra" van szükség. Az európai energiapiaci folyamatok az áramárak emelkedésének irányába hatnak, így kiemelt figyelmet kell fordítani az energiahatékonyság növelésére annak érdekében, hogy ne növekedjenek nagy mértékben a háztartások terhei - állapították meg a KPMG Global Power&Utilities konferencia második napjának résztvevői Londonban. Helyszíni beszámolónk második részét olvashatják.