Új kutatások szerint 61 000 ember is meghalhatott a tavaly nyári, rekordot döntő európai hőhullámokban, ami azt jelzi, hogy az országok hőség elleni felkészülési stratégiái nem elégségesek.
Hármas kihívás előtt áll az emberiség, egyszerre kell harcolnia a klímaváltozás, a növekvő környezetszennyezés és a biodiverzitás visszaszorulása ellen - jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A globális felmelegedés és az épített környezet bővülése várhatóan fokozza a városok hősziget hatását (angolul urban heat island - UHI) és az ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat - írja honlapján az Európai Bizottság egy friss tanulmány alapján. A tanulmányból kiderült: az UHI-hatásnak tulajdonítható halálesetek Magyarországon is jelentősek.
A Himalája és a Hindukus térségében a jég olvadása a 2010-es években a 2000-es évekhez képest 65%-kal felgyorsult, az esemény pedig hosszútávon a gleccserek megfogyatkozásához és eltűnéséhez vezethet - írta meg a Reuters a Nemzetközi Integrált Hegyvidékfejlesztési Központ (ICIMOD) jelentése alapján, amely kiemelte, hogy az évszázad végére a gleccserek térfogatának akár 75%-os csökkenése is bekövetkezhet. A gyors olvadás jelentős árvízkockázatot és vízhiányt jelenthet a hegyvidéki területen élő 240 millió ember számára.
Megszámolni sem lehet, hány hollywoodi filmrendező választotta sikeralkotása témájául a különböző természeti csapásokat, katasztrófákat. Bár ezek a filmek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal a valós veszélyekkel, amelyek bolygónkat fenyegetik, az egyértelmű, hogy egyre több ökológiai kihívással kell szembenéznünk. Fontos megjegyezni, hogy a természeti kockázatok listája folyamatosan bővül, ebben a cikkben azonban a régóta ismert kihívásokkal, az azokkal összefüggő ijesztő várakozásokkal foglalkozunk.
Sohasem volt még olyan magas az óceánok májusi, felszíni vízhőmérséklete mint 2023-ban - közölte szerdán az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus. A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S) 19,7 Celsius-fokos vízfelszíni átlaghőmérsékletet mért májusban, ami 0,26 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 között mért átlagértéket.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a világ legnagyobb gazdaságainak vezetőivel tartott találkozóján bejelenti, hogy növelni kívánja a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét és a brazíliai Amazonas esőerdeiben zajló erdőirtás visszaszorítását célzó amerikai támogatásokat -adta hírül a Reuters.
Egyre súlyosabb válság fenyegeti az „arab tavasz” kirobbantóját és egykori mintademokráciáját, Tunéziát. A pluralista jogállam kísérlete már a múlté, a 2019-ben megválasztott elnök, Kaisz Szaíd egyre diktatórikusabb módszerekkel uralkodik. A gazdaság a tönk szélén áll, az IMF-fel való megegyezésre lenne szükség, de az államfő a megszorításokkal járó társadalmi elégedetlenségtől tartva egyelőre nem akar beleegyezni a feltételekbe. Közben az országot példátlan szárazság sújtja, emiatt vízkorlátozásokat kellett bevezetni, a mezőgazdaság pedig katasztrofális teljesítményre számít az idén. Szaíd elnök eközben a valós problémákról a fekete-afrikai bevándorlók – valójában Európa felé átutazók – elleni hergeléssel próbálja elterelni a figyelmet.
Az Antarktisz tengeri jege két éven belül másodszor ért el rekordalacsony szintet, igazolva, hogy az éghajlati válság most már egyértelműen befolyásolja ezt a kontinenst – számolt be a CNN.
Hatalmas területekről való tömeges elvándorlással fenyeget a tengerszint-emelkedés gyorsulása - figyelmeztetett kedden New Yorkban, a Biztonsági Tanácsban az ENSZ főtitkára, akit a Guardian idézett.
Az OpenAI mesterséges intelligenciával ellátott chatbotját, a ChatGPT-t több tudományos és társadalmi-gazdasági témában is leteszteltük, most pedig megkérdeztük tőle, mit tud a klímaapokalipszisről, és szerinte melyek a Föld legkevésbé érintett országai a klímakatasztrófát tekintve.
Az ENSZ-főtitkár szerint siralmas állapotban van a világ az egymással összekapcsolódó számtalan kihívás miatt, a klímaváltozástól kezdve az ukrajnai háborúig, amelyek úgy halmozódnak egymásra, mint az autók egy tömeges karambolban.
Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain - mondták el klímakutatók az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Könnyen hihetnénk azt, hogy életünk ezen a bolygón egyre rosszabb. A média állandóan az újabb és újabb katasztrófákat állítja a középpontba és rémisztő előrejelzésekről ír. A klímaváltozással és a környezettel kapcsolatos vészjósló előrejelzések áradata miatt érthető, hogy sokan - különösen a fiatalok - miért hiszik őszintén, hogy a világvége felé közeledünk. A tény az, hogy bár a problémák továbbra is fennállnak, a világ valójában egyre jobb lesz. Csak ezt ritkán halljuk.
Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.
A világ leggazdagabb emberének számító Tesla- és SpaxeX-vezér Elon Musk ismét az "alacsony születésszám" jelentette civilizációs veszélyre figyelmeztetett tweetjében. Musk hozzátette: szerinte a népességösszeomlás sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a globális felmelegedés.
33 országgal szemben indított, klímaválságról szóló pert vittek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé portugál fiatalok közösségi finanszírozás segítségével. A fiatalok ügyét idén tárgyalják - számolt be az ügyről a HVG. Állításuk szerint a példátlan méretű meghallgatás fontos következményekkel járhat.
Abszolút többséget kapott az ausztrál képviselőházban Anthony Albanese új munkáspárti miniszterelnök, így nem szorul a független törvényhozók támogatására - derült ki a választási bizottság által hétfőn közzétett előrejelzésből.