Pénteken ismét egy asztalhoz ülnek az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói, hogy megpróbálják rendezni a vitás kérdéseket az Északír-protokoll körül. Ha ez nem sikerül, a britek egyoldalúan felmondják a kereskedelmi egyezményt, amelyre az EU kereskedelmi háború indításával válaszolhat. A szakértők szerint az EU már erre a forgatókönyvre készül.
A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróságnak (EUB) nincs beleszólása a lengyel igazságügyi reformba, hasonló döntésre pedig még nem volt példa. A lengyel döntést nagyon sokan értelmezték az EU-ból való kilépés deklarálásának, a kormány viszont azonnal igyekezett elhessegetni ezeket a gondolatokat. Több ok miatt is azt gondolhatjuk, hogy a kormánynak valóban nem áll szándékában az EU elhagyása, a makrogazdasági mutatók pedig azt mutatják, hogy a kilépés csak súlyos gazdasági következmények árán hajtható végre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lengyel kormányt européernek nevezhetjük, sőt: a lengyelek a jelenlegi magyar kormánnyal együtt a jövőben az egyik zászlóshajói lehetnek az EU további mélyítése elleni tudatos kampánynak.
A javaslat szerint a jövőben akár 50 százalékkal is csökkenhet a vámügyintézés következtében megjelenő papírmunka volumene a Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező áruk vonatkozásában és 80 százalékkal csökkenthetik az élelmiszerek importjára vonatkozó ellenőrzéseket – írja a Reuters.
Az Európai Bizottság ma este arra tehet javaslatot, hogy a brit-északír határon szűnjön meg az élelmiszerek ellenőrzésének egy jelentős része, és a vámellenőrzések is jelentős mértékben csökkenhetnek - mondta az ír külügyminiszter.
Az Egyesült Királyság az Európai Unióval kötött északír-egyezmény felmondásával fenyeget, ha nem változtatnak rajta - írja a Euronews. A brit kormány brexittel kapcsolatos ügyekért felelős minisztere Portugáliában azt mondta, szerinte 2019-ben Boris Johnson kormánya csak ezért egyezett bele ebbe a feltételbe, hogy ki tudják léptetni a szigetországot az unióból. Ezzel megerősíti azokat a találgatásokat, hogy az egyezményt a britek soha nem akarták végrehajtani.
Senkit sem kell, hogy meglepjenek Nagy-Britannia uniós kilépésnek negatív gazdasági és társadalmi hatásai. Borítékolható volt, hogy rosszabb gazdasági teljesítmény és valamelyest alacsonyabb életszínvonal jellemzi majd az országot ahhoz képest, mintha az EU tagja maradt volna. De mivel nincs két párhuzamos világ, ezért a Brexit-párti politikusok bíztak abban, hogy mindez rejtve marad. A 100 ezer kamionsofőr hiánya miatt bekövetkező látványos zűrzavar intő jel kell, hogy legyen minden populista politikus számára, akinek megfordul a fejében az EU-s kilépés. Az unió elhagyását ugyanis még a világ egyik legfejlettebb országa sem tudta néhány karcolással átvészelni, legjobb esetben is mély, lassan gyógyuló, és olykor még fájdalmasabbá váló sebek emlékeztetik őket a kilépésre.
Jövő héten Magyarországra jön Clement Beaune francia Európa ügyi miniszter, aki arról is beszélt, hogy jogi és pénzügyi szankció is érheti Magyarországot - írja a Reuters. A miniszter a lengyel helyzetet nagyon súlyosnak ítélte.
A Brexit-népszavazás utáni, éveken keresztül zajló, sokszor kilátástalannak tűnő tárgyalás-sorozat végén egy látszólag kompromisszumos megállapodás született. Tavaly karácsony estéjén úgy nézett ki, hogy végre pont került a lehetetlen helyzet végére. Nem telt el fél év sem, hogy bebizonyosodjon: a lehetetlen helyzetet nem sikerült megoldani, a Brexit-átok továbbra is ott lebeg az Egyesült Királyság és az Európai Unió felett. Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanis kérte az Európai Uniót, hogy tárgyalják újra a Brexit-megállapodás legnehezebben kialkudott és legérzékenyebb pontját, az Északír-jegyzőkönyvet. A kéréssel önmagában nincs probléma, de ismerve az előzményeket okkal vethető fel, hogy a brit miniszterelnöknek tulajdonképpen soha nem volt szándékában végrehajtani a megállapodást, és a nemzetközi jogi normák és az Európai Unió tagállamainak semmibevételére is képes volt annak érdekében, hogy rövid távú politikai célját elérje. Bár a megállapodás - ahogy eddig mindig - most is létrejöhet, a brit miniszterelnök magatartása mindenkire nézve káros precedenst teremthet.
Apokaliptikus képet festettek az első sajtójelentések a lengyel alkotmánybíróság EU-bírósági döntést megtagadó ítéletéről, egyaránt vélelmezve Lengyelország leendő kilépését az unióból, és azt, hogy a folyamat gyógyíthatatlan sebeket ejthet az EU kohézióján - számol be az Infostart.
Irán értesítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy akár 20 százalékos tisztaságú uránfémet állít elő - közölte kedden az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított szervezete.
A május 6-i skót parlamenti választás egyetlen igazi kérdése, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) egyedül is abszolút többséget szerez-e az edinburghi parlamentben, vagy más függetlenségpárti erőkkel kiegészülve lesz meg az elszakadáspárti képviselők többsége. Az előbbi esetben jelentős nyomás nehezedne Boris Johnson brit kormányfőre, hogy eddigi álláspontját felülírva engedélyezze a második skót függetlenségi népszavazás kiírását. Az SNP-nek eddig egyszer, 2011-ben sikerült abszolút többséget elérnie, ami után David Cameron akkori brit kormányfő áldását adta a végül az Egyesült Királyságban maradni kívánók győzelmét hozó 2014-es függetlenségi referendum megtartására.
Úgy tűnt, hogy 2015 és 2019 között elindult egy pozitív változás a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolása terén, a vezetői és felsővezetői székekben ülő nők aránya a vállalatokban 23%-ról 28%-ra nőtt, míg az igazgatói és vezérigazgatói szerepkörökben 17-ről 21%-ra. A koronavírus azonban számos nőt állított választás elé, a munkahelyen és a magánéletben fokozódó elvárások és nyomás sok esetben a munkahelyek elhagyásához vezettek a nők esetében. A McKinsey elemzése szerint tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az a munkaerőpiac, ahova a munkájukat és karrierjüket feladó nőknek vissza kell térniük, már nem lesz ugyanaz, mint amit otthagytak.
Az Origo értesülése szerint a Fidesz még délelőtt bejelenti, hogy kilép az Európai Néppárt frakciójából. Az időzítés nem véletlen, hiszen ma reggel 9:30-tól kezdődött a Néppárt frakciógyűlése, amelyen a párt szabályzatának módosításáról döntenek, mégpedig arról, hogy egy-egy ország tagpártját egészében is kizárhatják-e, vagy felfüggeszthetik-e az EP-frakción belül. Ennek a szavazási eredménynek egyfajta "megelőző csapása" lehet a magyar kormánypárt kilépése, amelyet vasárnapi levelében már belengetett Orbán Viktor kormányfő-pártelnök.
A tervezett alapszabály-módosítás elfogadása esetén a Fidesz kilép a néppárti frakcióból, erről írt levelet Orbán Viktor az Európai Néppárt frakcióvezetőjének.
Még mindig az a valószínűbb, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki - mondta nyilatkozatában Boris Johnson azok után, hogy a tárgyaló felek a ma lejáró határidő hosszabbításáról döntöttek. A miniszterelnök szavai továbra is inkább a tárgyalási pozíció javítására vonatkozó kísérletnek tekinthetők, mintsem valós helyzetértékelésnek.
Simon Coveney ír külügyminiszter kijelentette, hogy a szerda kemény határidőt jelent a Brexit-tárgyalásokban, és a legfelsőbb szintről érkező politikai beavatkozásra van szükség, hogy kiutat találjanak a felek a zsákutcából.
Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.
Leminősítette az Egyesült Királyság államadós-besorolását pénteken a Moody's Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a brit EU-tagság megszűnése tovább rontotta a brit gazdaság egyébként is gyengülő szerkezeti folyamatait.
A brit kormány és a konzervatív frakció "lázadói" miatt végül a parlament dönthet arról, hogy a kormány végrehajthatja-e a botrányos belső piaci törvényben foglaltakat az EU-val kötött szerződés megsértéséről.