Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
A 2035-re tervezett belső égésű motorok betiltásáról szóló vitatott terveihez Brüsszel továbbra is ragaszkodik, annak ellenére, hogy a gépjárműipar – főként a német cégek – jelentős nyomást helyez az Európai Bizottságra a szabályok enyhítése érdekében.
Az Európai Unió 2040-es energia- és klímacéljai körüli viták középpontjában elsősorban a társadalmi hatások, a gazdasági elosztási kérdések és az ipar igényei állnak. Azonban Andrei Covatariu, ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagja és Camille Defard, a Jacques Delors Energiaközpont vezetője és az EU energiapolitikájának kutatója arra hívják fel a figyelmet, hogy a bővítési folyamat is jelentős befolyással bírhat ezen célok elérésére.
Az ausztrál bányamágnás Andrew Forrest, a Fortescue alapítója és ügyvezető elnöke radikálisabb lépéseket sürget a klímaválság kezelésére. A CNBC műsorában adott interjújában kifejtette, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél helyett 2040-re kellene elérni ezt a célt - írta a Cnbc.
"A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért" címmel jelent meg egy nyilatkozat 11 tudóstól azzal a céllal, a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a klímaváltozással kapcsolatos problémákról és a lehetséges megoldásokról, a szükséges és előremutató intézkedésekről.
Az elsők között csatlakozott rá a Solar Markt és a Green Cloud naperőművére a Westend, amivel éves energiafelhasználásának több mint 60 százalékát megújuló energiával váltja ki a bevásárlóközpont - közölte a tulajdonos Gránit Pólus Csoport.
A Portfolio Sustainable World 2024 konferencia egyik délutáni kerekasztal-beszélgetése során a szakértők azt járták körül, hogy az egyes ingatlanpiachoz kötődő szereplők miként tudnak hozzájárulni az épületállomány zöldítéséhez, hogyan látják a kereskedelmi ingatlanok átalakulási folyamatát, a lakóépületek energiahatékonnyá tételét és a jogi vagy éppen finanszírozói környezet ennek megfelelő támogatását, vagy éppen hiányát. Emellett Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus csoport ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője a Westend kapcsán osztotta meg a tapasztalatait.
Erőteljesen növekedhet a világ áramfogyasztása idén és jövőre a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint. A tiszta megújuló források szerepe gyorsan tovább erősödhet, de idén várhatóan még a szénerőművi termelés is emelkedik. Ennek következtében a globális villamosenergia-szektor szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben alapesetben még kismértékben tovább nőhet, mielőtt 2025-ben csökkenésnek indulna, de van rá esély, hogy ez már 2024-ben bekövetkezik.
Az Európai Néppárt (EPP) azt tervezi, hogy a július 2-5. között a portugáliai Cascaisban megrendezendő találkozóján megpróbálja megfúrni a belső égésű motorral hajtott személygépkocsik eladásának 2035-től induló uniós de facto tilalmát. Az Európai Néppárt, amely az európai választásokon a legtöbb mandátumot szerezte meg, a gépkocsik CO2-szabványainak felülvizsgálatát tűzte ki célul, és olyan lehetőségeket kíván megvizsgálni, amelyek lehetővé tennék a szintetikus, klímasemleges üzemanyagok használatának engedélyezését – tudta meg az Euractiv.
Chris Bowen ausztrál klímavédelmi miniszter bírálta az ellenzéki Peter Duttont, mivel a Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy eltörölné a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt - tudósított a The Guardian.
A technológia akkor érdekes, ha az egy hosszútávú, jó célt tud támogatni. Bár sok régi beidegződést meghaladtunk az elmúlt időszakban Magyarországon is, de még most is sok a kihívás. Mi tudja segíteni a technológiákban a zöld átmenetet? Melyik technológiában hisznek most a nagyvállalatok? Milyen szerepet játszik ebben a digitalizáció? Gazdaságilag ez mennyire fenntartható és min kellene változtatni a zöld átállás megvalósítása érdekében? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciának szakértői Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási igazgatójának moderálásában.
Az Európai Tanács ma hivatalosan elfogadta azt az javaslatot, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább 2025. március 31-ig folytassák a gázfogyasztásuk 15 százalékos visszafogását.
Nagy többséggel, 370 igen, 199 nem, és 46 tartózkodás mellett megszavazta kedden az Európai Parlament az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát, így új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és kibocsátása terén. A jogszabály kihirdetéséhez még a tagállamokat tömörítő Tanács jóváhagyása is szükséges, de mivel a kereteket már leegyeztette a két uniós intézmény, így az formalitás. Az energiahatékonysági kérdésekről, illetve az EKR rendszerről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A fosszilis energiahordozókhoz vagy fémekhez hasonlóan kereskedhető árupiaci nyersanyaggá válhat az erőművek és gyárak füstjéből leválasztott, illetve a légkörből kivont szén-dioxid Európában. Az Európai Bizottság uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája egy sor intézkedéssel kívánja támogatni az egységes piac létrehozását, illetve a szükséges technológiák és infrastruktúra bevezetését, például a jövőbeli európai szén-dioxid-szállítási csővezeték-hálózat megvalósulásának elősegítésével.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson - közölte Kadri Simson energiaügyi biztos Strasbourgban kedden.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
