Az Ukrinform értesülései szerint Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentette, 2022 őszén választásokat fognak tartani az országban, mivel véleménye szerint az ország előtt álló kihívásokat csak egy olyan kormány kezelheti, amely élvezi a nép bizalmát.
Azonosított az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy ukrán állampolgárságú férfit, aki a gyanú szerint a korábban meggyanúsított ukrán Natalja Vovkkal együtt készítette elő Darja Dugina orosz újságírónő meggyilkolását - közölte hétfőn a szakszolgálat közkapcsolati központja a TASZSZ hírügynökséggel.
Kazahsztán várhatóan szeptembertől nyersolajának egy részét Azerbajdzsán legnagyobb olajvezetékén keresztül értékesíti, hogy megkerülje az Oroszország által leállítással fenyegetett útvonalat, közölte a Guardian.
Oroszországban nagyot dobott Vlagyimir Putyin elnök népszerűségén az Ukrajna ellen indított invázió, az orosz média pedig mindent megtesz azért, hogy úgy tálalja a „különleges műveletet,” mint a világ valaha volt legzseniálisabb hadjáratát. Az orosz propagandagépezet bűvkörén kívül viszont egyre inkább világossá válik, hogy mind az orosz elnök, mind Oroszország nemzetközi imidzsének és gazdasági, politikai helyzetének egyre jobban árt az ukrajnai háború, ráadásul már Moszkva érdekszférájában – Kazahsztánban, Grúziában, Üzbegisztánban és más, hagyományosan oroszbarát országokban is -, egyre nagyobb a törés és több az ellenérzés Moszkvával szemben. Emellett nagyon úgy néz ki, hogy a luhanszki orosz győzelem után visszaállt az ukrajnai háború a korábbi, döcögős pályára, ami Oroszország egyik fő exportcikkének, a haditechnikai eszközöknek és az orosz haderő gondosan felépített, professzionális imidzsének is komolyan árt. Még ha előbb-utóbb le is nyomja Ukrajnát Oroszország, jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy geopolitikai mozgásteréből inkább veszített, mint nyert Moszkva az invázió következtében, miközben a rivális katonai szövetség, a NATO folyamatosan erősödni tudott.
Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök rendszeresen tesz ki nagyon erős hangnemű üzeneteket különféle közösségi oldalakon: legutóbbi Telegram-posztjában bohócnak nevezte és Hitlerhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Hosszas poszt jelent meg Dimitrij Medvegyev, orosz ex-elnök, most a nemzetbiztonsági tanács alelnökének VK-fiókján, melyen azt ecsetelte, hogy Oroszországnak „vissza kellene állítania régi határait,” kezdve Kazahsztán és Grúzia / Georgia annektálásával. A posztot 10 percen belül törölték, Medvegyev tanácsadója szerint „feltörték a fiókját.”
Ferenc pápa szeptemberben részt vesz a vallási vezetők találkozóján Kazahsztánban - közölte hétfőn a Vatikán, ahol korábban már elmondta, hogy szeretne találkozni az ukrajnai háborút támogató orosz ortodox pátriárkával.
Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.
A kazah Tag news információi alapján Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a hétvégén Dzsiddában találkozott Szalmán szaúdi királlyal. A találkozó során szóba került a mezőgazdaság, a bányászati szektor és az űrkutatás is.
A Kazahsztánból a Fekete-tengerre olajat szállító Caspian Pipeline Consortiumot (CPC) egy orosz bíróság felszólította, hogy 30 napra függessze fel tevékenységét – írja a Reuters, amely úgy értesült, az olajexport ennek ellenére továbbra is folyik.
Kazahsztánban alkotmányozó népszavazást tartanak vasárnap, s ezzel lezárják az országot harminc évig vezető Nurszultan Nazarbajev volt elnök korszakát. A szavazóhelyiségek reggel héttől este nyolcig vannak nyitva.
Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán. A külügyminiszter elmondta: hamarosan több országba is elutazik, ahol fontos tárgyalások várnak rá.
Szombaton elnökválasztást tartanak a világ egyik legelzártabb és legkevésbé szabad államában, a volt szovjet tagköztársaságban, Türkmenisztánban. Bár az ország a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, az emberek életkörülményei nyomorúságosak, és egyes információk szerint az ország lakossága már a fele sincs annak, mint amit a hivatalos statisztika közöl. Az abszurditásoknak azonban ezzel korántsincs vége. A most leköszönő elnök, Gurbanguly Berdimuhamedow excentrikus viselkedéséről híres, vagy inkább hírhedt, a videómegosztó platformok tele vannak az államfő nem mindennapi akcióival. És Türkmenisztánban található az a gázkráter is, amely már évtizedek óta ég, és a köznyelv csak „a pokol kapuja” néven emlegeti. Bár az ország hosszú évtizedekig a Szovjetunió része volt, Vlagyimir Putyin számára sem bír különösebb jelentőséggel, tekintettel arra is, hogy nem határos Oroszországgal.
Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőt választotta elnökévé pénteken rendkívüli kongresszusán a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) párt, és ezzel kiteljesítette a politikai hatalom átvételét Nurszultan Nazarbajev előző elnöktől – számolt be az államfő sajtószolgálata.
Elhagyta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartó erőit szállító utolsó négy orosz szállító repülőgép Nur-Szultant és Almatit - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban a biztonsági erők több belvárosi utcát lezártak, egy teret pedig elkordonoztak szerdán, miután egy ellenzéki csoportosulás tüntetést tervezett – írja a Reuters.
Először jelent meg a nyilvánosság előtt a közép-ázsiai országot sújtó véres zavargásokat követően Kazahsztán befolyásos volt elnöke, Nurszultan Nazarbajev kedden.
Új miniszterelnöke lett Kazahsztánnak Alihan Szmajilov személyében, akit a parlament meg is erősített pozíciójában.
Az Associated Press által január 8-án közzétett képeken Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban több katona is látható, akik az ENSZ békefenntartó erőinek összetéveszthetetlen kék sisakjait viselik, rajta az UN, vagyis az ENSZ felirattal – számolt be a Radio Free Europe.
Robert F. Kennedyvel egyeztetett a volt elnök.
Készül a szintlépés Teherán és Moszkva viszonyában.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
