Miközben a Richter részvényei idén közel 20 százalékot emelkedtek, a Mol árfolyama 5 százalékot esett az év eleje óta. A Richter októberben meglehetősen közel járt ahhoz, hogy utolérje a Molt a piaci kapitalizáció tekintetében és az OTP után a második legnagyobb vállalat legyen a magyar tőzsdén, október 9-én, 14-én és 15-én a záróárfolyamok alapján mindössze 4 százalék volt a különbség a két cég piaci kapitalizációja között.
Az év végéhez közeledve kissé távolodott a Richter és a Mol piaci kapitalizációja, a Richter árfolyama lefelé korrigált az idei nagy menetelés után, a Mol piacán pedig megnyugvás látszik, így már ismét több mint 10 százalék a különbség.
Volt már korábban is példa rá, hogy a Richter kapitalizációja közel került a Molhoz, 2020 és 2021 során, amikor a koronavírus-válság közepette jól teljesítettek az egészségügyi papírok és az általános piaci zuhanás közepette egyébként is keresték a befektetők a defenzívebb gyógyszerrészvényeket.
Akkor Egyetlen napra, 2020. szeptember 8-án még a Mol fölé tudott kerekedni a Richter.
De nézzük, hogy mi okozta a két részvény eltérő idei teljesítményét, és hogy milyenek a kilátások a két cégnél, mire számíthatnak a befektetők.
Jó éve volt a Richternek
A Richter bevétele és legfontosabb eredményességi mutatója, a tisztított EBIT szépen növekedett 2024-ben, bár az éves számok csak februárban derülnek ki, az első három negyedév eredményei alapján a gyógyszergyártó jó úton halad afelé, hogy a célként kitűzött alacsony kétszámjegyű bevételnövekedést hozza a teljes évre.
A növekedési sztorit több dolog is támogatja a Richternél, egyrész stabil növekedést biztosít a neuropszichiátriai üzletág húzóterméke, a cariprazine, amelyet az Egyesült Államokban Vraylar néven értékesít az AbbVie közreműködésével, és aminek köszönhetően a Richter gyógyszergyártási szegmensének legnagyobb piaca jelenleg az Egyesült Államok. A termék értékesítéseinek újabb lendületet adott, hogy tavaly az Egyesült Államok gyógyszerfelügyelete kiterjesztette major depresszió indikációra is a gyógyszer engedélyét. A nőgyógyászati szegmens a Richter másik húzóágazata, amit idén akvizíciókkal is megtámogatott a közelmúltban a vállalat, sőt, kutatási kapacitásokat is vett.
Ami a jövőt illeti, a cariprazine szabadalmi védettsége az évtized végén lejár. A gyógyszergyártók történetében fontos esemény, amikor lejár egy-egy nagyobb termék szabadalmi védettsége, ugyanis ez jellemzően az adott készítménynél a bevételek és a marzsok összezuhanásához vezet. A Richternél a termék a gyógyszergyártási árbevétel mintegy negyedét adja, a tisztított működési eredményben pedig még nagyobb a súlya, a nyereség közel kétharmadát teszi ki. De a cég már egy ideje tudatosan készül arra, hogy új termékekkel pótolja a majd kieső bevételeket. Ennek egyik fontos lépcsője volt, hogy a vállalat idén együttműködési megállapodást kötött az AbbVie-vel, amivel nagy segítséget kap a fejlesztésekhez a vállalat a neuropszichiátria területén, Orbán Gábor elmondása szerint a következő tíz évre megvan előre a kutatási stáb munkája.
A jövő évtől megszűnik a gyógyszergyártói különadó, amivel tízmilliárdos nagyságrendű adótehertől mentesül a Richter, viszont nem lesz teljesen nehézségektől mentes az év a menedzsment szerint, az ellátási láncok zavarai továbbra is fennállnak, amivel az egész iparág küzd.
Mi történik a Molnál?
Eközben a Molnál idén több kedvezőtlen fejlemény történt, a kormány július elején új különadó-struktúrát jelentett be, ami alapján az Ural/Brent különbségre kivetett adó küszöbét 7,5 dollár/hordóról 5 dollárra csökkentették augusztus 1-től kezdődően, ezen szint feletti árkülönbségre fizet a cég 95%-os különadót. Ráadásul a teher hatályát kiterjesztették 2025-re - ez a Molnak abban az évben a Concorde becslése szerint 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent, amely részvényenként akár 50 forintot is elérhet. Emellett a 2024. évi árbevétel-arányos különadó megemelése is szóba került, de az elemzők a bányajáradék-emelést sem tartják kizártnak.
Mindezek felett hatalmas port kavart július közepén a hír, hogy váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának egy jelentős részét, miután egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé. Az ügy azóta megoldódott, de aztán jött a feketeleves: az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban azt mondta, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el kőolajjal. Erre a hírre nagyon hevesen reagáltak a befektetők, ami nem csoda, hiszen a Mol még nem tart ott a finomítóknál a diverzifikációban, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen pótolni tudja a kieső mennyiséget, ezért jelentős olajimportra kényszerülhet a társaság, ami nagy költségvonzattal járhat. Még napon belül jött azonban a cáfolat (és a tőzsdei reakció is), az ukrán elnöki tanácsadó délután kiadott egy saját magát pontosító közleményt, amiben azt üzente, hogy a hatályban lévő szerződéseket még teljesítik, de új tranzitszerződéseket már nem engednek megkötni.
Összegezve egyre nagyobb a bizonytalanság a hazai olajellátás irányával, esetleges beruházásigényével és költségvonzatával kapcsolatban (a horvát útvonalon magasabb tranzitdíjakkal, logisztikai költségekkel és nyersanyaggal lehet számolni), ráadásul a Mol adóterhei sem csökkennek, ami mind rontott a részvényeket övező befektetői hangulaton.
A részvényárfolyam kilátásaiban a vállalatspecifikus tényezők mellett az iparági környezet is jelentős szerepet játszik és ott is sok a kérdőjel. A legfontosabb és egyben a legnagyobb bizonytalansággal bíró faktor az energiaár-környezet, azon belül is az olajárak alakulása. A nyersolajár tekintetében két ellentétes tényező feszül egymásnak, ezek rángatják szinte napról napra az árfolyamot: ezek a csökkenő kínai olajkereslet és a fokozódó közel-keleti konfliktusok, amelyek a jövő évet is meghatározhatják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
