Az MNB keddi szigorítása egyszeri volt, a jegybank nem tud erős előretekintő iránymutatást adni, mert bizonytalan a külső környezet. Sok jegybank adatvezérelt üzemmódban van, ahogy az MNB is, amely negyedévente az inflációs jelentés függvényében fog dönteni a monetáris politikájáról - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint jelenleg nem érvényesül semmiféle olyan makrogazdasági vagy piaci tényező, amely a monetáris politika rövid időn belüli szigorítására késztetné a Magyar Nemzeti Bankot (MNB).
2019-ig, vagy esetleg még tovább változatlan maradhat az irányadó kamat Magyarországon - mondta Nagy Márton a Reutersnek adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, a várakozások nagyon alacsony szinten horgonyzottak. A 3 hónapos betét további korlátozása "nem zárható ki". Nagy nem lát túlhevülésre utaló jeleket a lakáspiacon.
Londoni pénzügyi elemzők szerint jövőre az eddig vártnál valószínűleg gyorsabban nő a magyar gazdaság és az infláció is a jelenlegi ösztönző környezetben, ami kérdésessé teheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési alapállását.
A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.
Az MNB-nek három jó oka is van arra, hogy ne engedje erősödni a forintot. Máshonnan nézve kettő: egy szakmai és egy nem szakmai.
A külső pénzügyi és gazdaság sokkok oda vezethetnek, hogy a Fed alacsonyabban tartja a kamatokat, mint ahogy azt sok megfigyelő várja - mondta a Fed kamatdöntő testületének tagja. Lael Brainard szerint több kormányzati és jegybanki koordinációra van szükség globális szinten.
Tavaly decemberben még azt gondolhattuk, hogy kilenc év után az első Fed kamatemelés nem is mozgatja meg nagyon a piacokat, ritka az olyan jegybanki döntés, amire ilyen sokat készülhetnek a piaci szereplők. Az idei évkezdés azonban teljesen másképpen alakult, sok feszültség forrás mellett, a Fed jövőbeli kamatpályája is bizonytalansági tényező. 2015-ben a Fed végül az év utolsó hónapjában teljesítette a szigorítás megkezdésével kapcsolatos ígéretét, úgy hogy az év során többször kényszerült halasztásra, és a hosszabb távú kamatkilátások kapcsán tulajdonképpen kapitulált a jóval pesszimistább piaccal szemben. Az idei év nagy kérdése, hogy a kilátások kapcsán, a továbbra is jelentős eltérés a piaci árazás és a Fed előrejelzése között milyen módon zárul majd? Egyszerűen fogalmazva, meddig, mikor és milyen ütemben tud majd kamatot emelni a Fed ebben a szigorítási ciklusban. A Fed-tagok a decemberi döntést ugyan egységesen hozták, azonban az őszi hónapok során még jelentős megosztottság látszódott, és egyértelmű, hogy a jövőt illetően továbbra is nagyok a véleménykülönbségek
Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.
Holnapi hatállyal 25 bázisponttal eltolja az egynapos betéti és hitel kamatlábak által megformált jegybanki kamatfolyosót a jegybank - jelentette be Nagy Márton, az MNB alelnöke.
A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.
Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.
Kedden további 15 bázisponttal mérsékli irányadó kamatát a monetáris tanács - mondják szinte teljesen egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A várakozások töretlenül azt jelzik, hogy a jegybank a jövő hónapban, 1,5%-os kamatszintnél vet véget a lazítási ciklusnak.
Nekiment az amerikai elnök Zelenszkijnek, máris reagálnak a piacok.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
Nyomasztó kérdésre nincs válasz Ukrajnában.
