kamatpolitika

Stabilan alacsony kamatokkal az inflációs cél eléréséért

A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.

Visszavonulót fúj a Fed?

A külső pénzügyi és gazdaság sokkok oda vezethetnek, hogy a Fed alacsonyabban tartja a kamatokat, mint ahogy azt sok megfigyelő várja - mondta a Fed kamatdöntő testületének tagja. Lael Brainard szerint több kormányzati és jegybanki koordinációra van szükség globális szinten.

Mit csinál idén a Fed? Meddig, mikor, hogyan?

Tavaly decemberben még azt gondolhattuk, hogy kilenc év után az első Fed kamatemelés nem is mozgatja meg nagyon a piacokat, ritka az olyan jegybanki döntés, amire ilyen sokat készülhetnek a piaci szereplők. Az idei évkezdés azonban teljesen másképpen alakult, sok feszültség forrás mellett, a Fed jövőbeli kamatpályája is bizonytalansági tényező. 2015-ben a Fed végül az év utolsó hónapjában teljesítette a szigorítás megkezdésével kapcsolatos ígéretét, úgy hogy az év során többször kényszerült halasztásra, és a hosszabb távú kamatkilátások kapcsán tulajdonképpen kapitulált a jóval pesszimistább piaccal szemben. Az idei év nagy kérdése, hogy a kilátások kapcsán, a továbbra is jelentős eltérés a piaci árazás és a Fed előrejelzése között milyen módon zárul majd? Egyszerűen fogalmazva, meddig, mikor és milyen ütemben tud majd kamatot emelni a Fed ebben a szigorítási ciklusban. A Fed-tagok a decemberi döntést ugyan egységesen hozták, azonban az őszi hónapok során még jelentős megosztottság látszódott, és egyértelmű, hogy a jövőt illetően továbbra is nagyok a véleménykülönbségek

Fed-keringő - már hiba lenne kamatot emelni

Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.

Mégiscsak kamatot vágott a jegybank

Holnapi hatállyal 25 bázisponttal eltolja az egynapos betéti és hitel kamatlábak által megformált jegybanki kamatfolyosót a jegybank - jelentette be Nagy Márton, az MNB alelnöke.

Tartósan 1,35%-os alapkamatra van szükségünk

A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.

Soha nem volt még ennyire alacsony alapkamat Magyarországon

Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.

Matolcsyék nem inognak meg

Kedden további 15 bázisponttal mérsékli irányadó kamatát a monetáris tanács - mondják szinte teljesen egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A várakozások töretlenül azt jelzik, hogy a jegybank a jövő hónapban, 1,5%-os kamatszintnél vet véget a lazítási ciklusnak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jöhet a 450-es euró 2025-ben?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.