Az Európai Központi Bank a bankrendszerre nehezedő nyomás ellenére kitart az 50 bázispontos emelés mellett holnap, mivel az inflációt továbbra is túl magasnak értékelik, és a következő évekre is tartósan magas inflációval számolnak – írja a Reuters központi banki forrásokra hivatkozva.
Elképesztő a bizonytalanság a tőzsdéken a Silicon Valley Bank pénteki becsődölése óta, csak úgy kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan változik a hangulat: hol a tovagyűrűző bankválság 2008-at idéző rémképe villan fel a befektetői kollektíva frontális lebenyében, hol nyugtatóként kapkodják be a piaci szereplők a megenyhülő és újabb pénznyomtatásba kezdő jegybank koncepcióját. Ebben a környezetben csak a bizonytalanság a biztos, a tőzsdei félelemindex az egekbe szökött és senki sem tudja igazán, hogy mit várhat a holnaptól, milyen szabályozói lépések jönnek, mit reagál a Fed, hol roggyan meg egy újabb nagybank térde. Egy ilyen miliőben reflexszerűen nyúlnak a régen jól bevált menekülőeszközök felé a befektetők, a mostani sajátos környezetben pedig arra is van esély, hogy a bitcoin végre bizonyítsa a "digitális aranyként" betöltött szerepét.
Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.
A Morgan Stanley-nél dolgozó, széles körben az egyik legpesszimistább Wall Street-i elemzőnek tekintett Michael Wilson azt javasolta a befektetőknek írt levelében az SVB-csőd után, hogy minden, a szabályozó hatóságok támogató intézkedései nyomán kínálkozó pillanatnyi fellendülést használjanak ki a részvényeladásra.
Miközben a tengerentúli részvény- és kötvénypiacon jókora felfordulást okoztak az Egyesült Államok bankcsődjei, a dollár-euró árfolyam meglepően stabil maradt. Egy kis dollárgyengülés láttunk ugyan, de ennek mértéke alig volt nagyobb, mint a szokásos napi volatilitás. AZ ING szakértői szerint az árfolyam a kockázatkerülő hangulat miatt nem kúszott magasabbra, a csökkenő kamatvárakozások és a "safe-haven" hatás kioltják egymást.
A Nomura szakemberei szerint az amerikai bankrendszer utóbbi napokban felszínre került problémái miatt márciusban 25 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, illetve leállítja mérlegének zsugorítását a jegybank.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.
Az Egyesült Államokban népszerű 30 éves fix jelzáloghitelek átlagos kamatlába hétfőn 6,57%-ra csökkent. Ez a pénteki 6,76%-os és a múlt szerdai 7,05%-os csúcshoz képes már érezhető visszaesést jelent. A bankválság viszont az ingatlanpiacot is megütheti.
Az EKB egységes felügyelőbizottsága úgy látja, hogy a két amerikai nagybank összeomlása korlátozott következményekkel jár a régió pénzintézeteire nézve, de ezzel együtt folyamatosan monitorozzák a helyzetet. Több jegybank is válságtábot állított fel.
Nincs megállás a kötvényhozamok esésében, az amerikai kétéves múlt hét óta több mint 1%-pontot esett, ilyen esésre az 1987-es fekete hétfő óta nem volt példa. A kétéves német kötvény hozamának mai esése pedig precedens nélküli. Az ok: a befektetők aggódnak az amerikai bankcsődök miatt, a kamatemelési várakozások esnek az USA-ban.
Olyan heves esést látunk az amerikai és európai kötvényhozamokban, amelyekre a koronaválság óta nem volt példa, miközben a részvénypiacok is esnek, a dollár gyengül. Nem kétséges, hogy az amerikai bankcsődök állnak a jelenség mögött, a befektetők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy a Fednek a vártnál sokkal korábban kell leállnia a kamatemelésekkel - úgy gondolják tehát, hogy az amerikai jegybank figyelemmel lesz a kamatemelések bankrendszert érintő hatására, és ezért visszafogja magát. A piac szerint a Fed egyszerűen hátrébb sorolja az árstabilitásért folytatott harcot, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Amennyire egyértelmű hétfő reggel a konszenzus ezzel kapcsolatban, annyira nem biztos, hogy tényleg így lesz.
A Goldman Sachs szerint a következő, márciusi ülésen az amerikai jegybank nem fog kamatot emelni a bankrendszerre helyeződő nyomás miatt. A március ülésre eddig a Goldman is és a piac s 25 bázispontos kamatemelést árazott. A piac nem ért egyet a Goldman véleményével, a befektetők továbbra is kamatemelést áraznak jövő szerdára.
Kiderült, hogy a Moody's hitelminősítő már a múlt hét közepén riasztó híreket közölt az azóta csődbe ment SVB Bank anyavállalatával, az SVB Financial Grouppal. A hitelminősítő cég a bank hitelképességének leminősítésére készült. Ezzel a jelzéssel kezdődhetett el a folyamat a startupokra összpontosító hitelező pénteki látványos összeomlása felé, amely a 2008-as pénzügyi válság óta a legnagyobb bankcsődnek számít – írja a Reuters két, az ügyet jól ismerő forrására hivatkozva.
Az elmúlt évtizedben nem sok jóval kecsegtettek a részvénypiacok az olyan klasszikus értékalapú befektetők számára, akik az alacsony árazási szorzókon forgó, stabil üzleti modellel rendelkező, magas osztalékhozamot ígérő cégek részvényeit keresik. A velük szemben álló növekedési részvények dominálták a piacot az olcsó pénz és a nullaközeli kamatszintek időszakában. A monetáris politikai széljárás változása viszont a growth-value versenyben is fordulatot hozott és az értékalapú befektetések masszív felülteljesítésbe kezdtek a tavalyi év eleje óta. Most, hogy az elmúlt hetek adati alapján az infláció tartósabbnak tűnik, mint amire a piac számított, és a jegybankok hozzáállása változatlan az áremelkedési ütem letörésével kapcsolatban, több Wall Street-i profi arra számít, hogy a value részvények felülteljesítése az idei évben is kitarthat.
A bitcoin pénteken 20 000 dollár alá esett, közel kéthavi mélypontra, miután a világ tőzsdéin eladási hullám söpört végig, és egy kriptofókuszú bank összeomlott.
Kijött az amerikai foglalkoztatottsági adat, amelyre a befektetők világszerte egész héten vártak. Februárban a vártnál sokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, és a januári adatot is megerősítette a munkastatisztikai hivatal. A friss közlés azt jelenti, hogy a munkaerőpiaci nyomás nem enyhül, a jegybanknak így vélhetően az eddig jelzettnél magasabb szintre kell majd emelnie a kamatokat.
Az Európai Központi Bank nagyobb tempóra kapcsol a kamatemelésekkel, és még négy alkalommal fogja emelni az irányadó kamatot a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint. Az elemzők határozott mennyiségi szigorításra számítanak.
Erősebb életjeleket mutatott a brit gazdaság januárban, mint előzetesen várták, de nagyon nincs minek örülni.
Huszonöt bázisponttal, 5,50-ről 5,75 százalékra emelte az irányadó kamatrátát a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) a csütörtöki ülésén.
Nagyon úgy tűnik, hogy a részvénypiacokon ismét az a narratív került előtérbe, hogy a rossz hír, valójában jó hír. A JP Morgan stratégája viszont azon a véleményen van, hogy rövidtávon valójában még a rossz hír is rossz hír lesz a piac számára, mivel az S&P 500 túlértékelt - írja a MarketWatch. A szakember arról is beszélt, hogy jöhet még új tőzsdei mélypont az év első felében.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
