A Kínai Népbank egyik magas rangú tisztviselője szerint a Silicon Valley Bank (SVB) összeomlása megmutatta, hogy a gyors monetáris politikai változásoknak milyen tovagyűrűző hatásai vannak - írja a Reuters.
Három nap alatt több mint 300 milliárddal nőtt az amerikai Fed mérlegfőösszege úgy, hogy közben a mennyiségi szigorítás keretében folyamatosan építi azt le. A látványos növekedés arra utal, hogy a bankrendszernek nyújtott segítség mértéke kifejezetten komoly összeget tesz ki.
Az elmúlt napok tőzsdei hangulatromlásakor alaposan rácáfolt kritikusaira a bitcoin, miután már több mint 35 százalékot ralizott az árfolyam. A lélektanilag is fontos 25 000 dolláros szint áttörésével pedig nem csak, hogy nyolc hónapos csúcsra ért a jegyzés, de új terület is nyílt a további emelkedés előtt. De minek is köszönhető a mostani emelkedés, és meddig tarthat a lendület?
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap azt mondta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek már nem kell intézkednie az infláció megfékezésének ügyében - és ez a bankválság miatt van így.
Az Európai Központi Bank mai ülésén 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, azaz kitartott a februárban előrejelzett emelési mértéknél. Ez alapján az látszik, hogy a jegybank egyelőre nem riadt meg az európai és amerikai befektetőket látványosan aggasztó bankcsődöktől, noha a közleménybe több helyen beleírták, hogy a jegybank figyelni fogja a pénzügyi rendszer helyzetét, és szükség esetén beavatkozik. Christine Lagarde jegybankelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európai pénzügyi rendszer stabil, nem beszélhetünk instabilitásról, de szükség esetén a jegybank kész minden eszközzel támogatni a bankrendszert. Az EKB viszont továbbra is az infláció elleni harcra figyel, ugyanis nem szükséges azt feladni a pénzügyi stabilitás miatt. De hogy hol lesznek a kamatok, vagy mit léphet legközelebb az EKB, arra még csak egy árva utalást sem kaptunk.
Az Európai Központi Bank rendkívüli kommunikációs bravúrt hajtott ma végre: kitartottak a korábbi kamatemelési tempó és a beígért monetáris szigor mellett, miközben úgy nyitották ki az ajtót a kamatemelések esetleges leállítása előtt a bankcsődökre reflektálva, hogy a bankrendszer veszélyeiről alig beszéltek. Ezzel azt az érzetet keltették, hogy a bankrendszer stabilitása miatt nem kell aggódni, továbbra is az infláció elleni harcra fókuszál a jegybank. Ennél több nem is kellett most, de a nehézségeket egyelőre csak elodázta a jegybank.
Vészhelyzeti mentőövet dobott a Credit Suisse-nek a svájci jegybank, aminek most úgy tűnik, a befektetők is örülnek, a bank jelentős pluszban nyitott ma reggel. Vannak azonban még csontvázak abban a szekrényben és a svájci nagybank elhasznált már pár életet.
Az amerikai bankcsődök után láthatóan megindult egy betételvándorlás a kisebb bankoktól, ez pedig a nagyobb pénzintézetek malmára hajtja a vizet. Európában az UniCredit, a Deutsche Bank, a Commerzbank és a UBS is jelentőseb betétbeáramlást tapasztalt az elmúlt napokban.
A Credit Suisse svájci nagybank csütörtökön közölte, hogy 54 milliárd dolláros hitelt vesz fel a svájci központi banktól a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése érdekében, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválsággal kapcsolatos félelmeket - írja a Reuters.
Jim Cramer, a CNBC megmondóembere úgy fogalmazott a tegnapi tőzsdei lejtmenet során, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek "kétségbeesett intézkedéseket" kell hoznia a jövő heti ülésen, ez pedig akár fantasztikus is lehet a befektetők számára.
Az európai bankrészvények szerdán ismét nyomás alá kerültek, a Credit Suisse új történelmi mélypontra zuhant, mivel a befektetők a Silicon Valley Bank összeomlását követően továbbra is aggódnak a szektoron belüli feszültségek miatt.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza úgy véli, hogy a Federal Reserve valószínűleg nem fog kamatot emelni a márciusi ülésén, mivel a közelmúltbeli bankcsődök körül rengeteg a bizonytalanság - írja a CNBC. Korábban a Goldman Sachs is a kamatemelések márciusi leállítását prognosztizálta, a piac azonban 25 bázispontos emelést áraz jövő hétre.
Az Európai Központi Bank a bankrendszerre nehezedő nyomás ellenére kitart az 50 bázispontos emelés mellett holnap, mivel az inflációt továbbra is túl magasnak értékelik, és a következő évekre is tartósan magas inflációval számolnak – írja a Reuters központi banki forrásokra hivatkozva.
Elképesztő a bizonytalanság a tőzsdéken a Silicon Valley Bank pénteki becsődölése óta, csak úgy kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan változik a hangulat: hol a tovagyűrűző bankválság 2008-at idéző rémképe villan fel a befektetői kollektíva frontális lebenyében, hol nyugtatóként kapkodják be a piaci szereplők a megenyhülő és újabb pénznyomtatásba kezdő jegybank koncepcióját. Ebben a környezetben csak a bizonytalanság a biztos, a tőzsdei félelemindex az egekbe szökött és senki sem tudja igazán, hogy mit várhat a holnaptól, milyen szabályozói lépések jönnek, mit reagál a Fed, hol roggyan meg egy újabb nagybank térde. Egy ilyen miliőben reflexszerűen nyúlnak a régen jól bevált menekülőeszközök felé a befektetők, a mostani sajátos környezetben pedig arra is van esély, hogy a bitcoin végre bizonyítsa a "digitális aranyként" betöltött szerepét.
Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.
A Morgan Stanley-nél dolgozó, széles körben az egyik legpesszimistább Wall Street-i elemzőnek tekintett Michael Wilson azt javasolta a befektetőknek írt levelében az SVB-csőd után, hogy minden, a szabályozó hatóságok támogató intézkedései nyomán kínálkozó pillanatnyi fellendülést használjanak ki a részvényeladásra.
Miközben a tengerentúli részvény- és kötvénypiacon jókora felfordulást okoztak az Egyesült Államok bankcsődjei, a dollár-euró árfolyam meglepően stabil maradt. Egy kis dollárgyengülés láttunk ugyan, de ennek mértéke alig volt nagyobb, mint a szokásos napi volatilitás. AZ ING szakértői szerint az árfolyam a kockázatkerülő hangulat miatt nem kúszott magasabbra, a csökkenő kamatvárakozások és a "safe-haven" hatás kioltják egymást.
A Nomura szakemberei szerint az amerikai bankrendszer utóbbi napokban felszínre került problémái miatt márciusban 25 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, illetve leállítja mérlegének zsugorítását a jegybank.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.