Az EKB-nak várhatóan tovább kell emelnie a kamatokat, annak ellenére, hogy a monetáris szigorítás nagy része már megtörtént - mondta a Bloomberg szerint Madis Muller, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
A Fed 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, amely ezzel elérte az 5%-ot az USA-ban. A Fed a kamatelőrejelzésében 5,1%-os szintet jelzett előre év végére, ez effektíve azt jelenti, hogy a Fed döntéshozóinak többsége szerint a jelenlegi, 5%-os szinten lesz majd a kamat az év végén (mivel az 5,1%-os szint csak az előrejelzések mediánja, a jegybank jellemzően 25 bázispontonként lép). Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón megerősítette ezt az előrejelzést: szerinte már nem feltétlenül lesz szükség további kamatemelésekre, a bankválság miatt ugyanis maguktól szigorodnak a pénzügyi feltételek. Az infláció letörése viszont továbbra is kulcsfontosságú cél, ebből nem enged a Fed. Emellett a bankrendszer problémáiról is bőven beszélt ma a jegybankelnök.
Látványos fordulatot hoztak az elmúlt napok a tőzsdéken, miután a két amerikai regionális bank és a svájci Credit Suisse csődje után rég nem látott eladási hullám söpört végig a piacokon. A körülmények javulásával egyre inkább körvonalazódni látszik, hogy mely szektorok lehetnek az előttünk álló időszak legnagyobb nyertesei, és ugyan a befektetők számításait még keresztül húzhatja a Fed ma esti kamatdöntése, a vártnál alacsonyabban kamatszintek kedvező hatással lehetnek a technológiai szektor vállalataira.
A két amerikai bankcsőd és az európai bankmentés után az egész világ arra vár, hogy mit mond mai kamatdöntő ülésén az amerikai Federal Reserve. A jegybank gigantikus csomaggal biztosította a bankrendszer likviditását, de a bankszektor híreit a Fed a mai kamatdöntő ülés miatt érvényben levő nyilatkozattételi moratórium miatt nem kommentálta érdemben. Döntő fontosságú lesz a mai ülés: kiderül ugyanis, hogy a Fed szerint a bankszektor helyzete hogyan érintheti a makropályát, ez pedig az általános piaci felfogást is meghatározhatja a kilátásokkal kapcsolatban.
A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.
Abban reménykedik Bob Michelle, a JPMorgan befektetési igazgatója, hogy a Credit Suisse felvásárlása elég lesz arra, hogy megmentse a többi európai bankot a felszámolástól – mondta a vezető egy Bloombergnek adott interjúban.
Az Európai Központi Banknak addig kell küzdenie az infláció ellen, amíg a feladatot el nem végzi, ugyanakkor tudomásul kell vennie, hogy a kamatcsúcs közeledtével egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a kamatlábak végül túl magasra emelkednek - mondta Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint. Kazaks szerint lehetnek még problémák a bankrendszerben, de az EKB-nak minden eszköze megvan arra, hogy megsegítse a bankrendszert, és ha kell, további új eszközöket is megalkotnak.
A Kínai Népbank egyik magas rangú tisztviselője szerint a Silicon Valley Bank (SVB) összeomlása megmutatta, hogy a gyors monetáris politikai változásoknak milyen tovagyűrűző hatásai vannak - írja a Reuters.
Három nap alatt több mint 300 milliárddal nőtt az amerikai Fed mérlegfőösszege úgy, hogy közben a mennyiségi szigorítás keretében folyamatosan építi azt le. A látványos növekedés arra utal, hogy a bankrendszernek nyújtott segítség mértéke kifejezetten komoly összeget tesz ki.
Az elmúlt napok tőzsdei hangulatromlásakor alaposan rácáfolt kritikusaira a bitcoin, miután már több mint 35 százalékot ralizott az árfolyam. A lélektanilag is fontos 25 000 dolláros szint áttörésével pedig nem csak, hogy nyolc hónapos csúcsra ért a jegyzés, de új terület is nyílt a további emelkedés előtt. De minek is köszönhető a mostani emelkedés, és meddig tarthat a lendület?
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap azt mondta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek már nem kell intézkednie az infláció megfékezésének ügyében - és ez a bankválság miatt van így.
Az Európai Központi Bank mai ülésén 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, azaz kitartott a februárban előrejelzett emelési mértéknél. Ez alapján az látszik, hogy a jegybank egyelőre nem riadt meg az európai és amerikai befektetőket látványosan aggasztó bankcsődöktől, noha a közleménybe több helyen beleírták, hogy a jegybank figyelni fogja a pénzügyi rendszer helyzetét, és szükség esetén beavatkozik. Christine Lagarde jegybankelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európai pénzügyi rendszer stabil, nem beszélhetünk instabilitásról, de szükség esetén a jegybank kész minden eszközzel támogatni a bankrendszert. Az EKB viszont továbbra is az infláció elleni harcra figyel, ugyanis nem szükséges azt feladni a pénzügyi stabilitás miatt. De hogy hol lesznek a kamatok, vagy mit léphet legközelebb az EKB, arra még csak egy árva utalást sem kaptunk.
Az Európai Központi Bank rendkívüli kommunikációs bravúrt hajtott ma végre: kitartottak a korábbi kamatemelési tempó és a beígért monetáris szigor mellett, miközben úgy nyitották ki az ajtót a kamatemelések esetleges leállítása előtt a bankcsődökre reflektálva, hogy a bankrendszer veszélyeiről alig beszéltek. Ezzel azt az érzetet keltették, hogy a bankrendszer stabilitása miatt nem kell aggódni, továbbra is az infláció elleni harcra fókuszál a jegybank. Ennél több nem is kellett most, de a nehézségeket egyelőre csak elodázta a jegybank.
Az EKB alelnöke, Luis de Guindos szerint néhány európai bank nincs biztonságban a Silicon Valley Bank bedőlésének hatásaitól – írja a Bloomberg.
Vészhelyzeti mentőövet dobott a Credit Suisse-nek a svájci jegybank, aminek most úgy tűnik, a befektetők is örülnek, a bank jelentős pluszban nyitott ma reggel. Vannak azonban még csontvázak abban a szekrényben és a svájci nagybank elhasznált már pár életet.
Az amerikai bankcsődök után láthatóan megindult egy betételvándorlás a kisebb bankoktól, ez pedig a nagyobb pénzintézetek malmára hajtja a vizet. Európában az UniCredit, a Deutsche Bank, a Commerzbank és a UBS is jelentőseb betétbeáramlást tapasztalt az elmúlt napokban.
A Credit Suisse svájci nagybank csütörtökön közölte, hogy 54 milliárd dolláros hitelt vesz fel a svájci központi banktól a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése érdekében, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválsággal kapcsolatos félelmeket - írja a Reuters.
Jim Cramer, a CNBC megmondóembere úgy fogalmazott a tegnapi tőzsdei lejtmenet során, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek "kétségbeesett intézkedéseket" kell hoznia a jövő heti ülésen, ez pedig akár fantasztikus is lehet a befektetők számára.
Az európai bankrészvények szerdán ismét nyomás alá kerültek, a Credit Suisse új történelmi mélypontra zuhant, mivel a befektetők a Silicon Valley Bank összeomlását követően továbbra is aggódnak a szektoron belüli feszültségek miatt.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza úgy véli, hogy a Federal Reserve valószínűleg nem fog kamatot emelni a márciusi ülésén, mivel a közelmúltbeli bankcsődök körül rengeteg a bizonytalanság - írja a CNBC. Korábban a Goldman Sachs is a kamatemelések márciusi leállítását prognosztizálta, a piac azonban 25 bázispontos emelést áraz jövő hétre.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
