Öthetes mélyponton készül a forint a ma esti Fed kamatdöntésre és friss amerikai jegybanki makrogazdasági prognózisokra, amelyek akár ki is billenthetik nyugalmi állapotukból a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat és vele párhuzamosan a forintot is.
A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.
A pénteken közzétett májusi lengyel inflációs adat az elmúlt fél évszázad egyik legalacsonyabb értéke lett, így könnyen előfordulhat, hogy a lengyel jegybank kénytelen lesz tovább vágni az alapkamatot.
Két monetáris tanácstag (Cinkotai János és Pleschinger Gyula) az irányadó ráta tartására szavazott a legutóbbi kamatdöntő ülésen, a másik hét tag viszont a 10 bázispontos csökkentés mellett volt, így alakult ki a 2,5% százalékos alapkamat a Monetáris Tanács áprilisi ülésén - derül ki a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvből.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Bár szinte minden forintpiaci tényező és gazdaságpolitikai jelzés a magyar fizetőeszköz további esése irányába mutatott az elmúlt hetekben, mégsem voltak különösen intenzívek a további gyengülésre irányuló (opciós) piaci várakozások és a forint nem is gyengült tovább. Az ellentmondást egyrészt a masszív folyó fizetési mérleg többletünk, másrészt néhány jegybanki esemény magyarázhatja; ugyanakkor továbbra is fennállnak olyan tőkepiaci kondíciók, amelyek mellett a következő hetekben akár újra is indulhat a forint gyengülési hulláma.
A Fed felőli friss jelzések mellett "egyre kevésbé lehet folytatni a korábbi kamatcsökkentést; fennmaradása esetén a jelenleginél akár jóval gyengébb, 330 körüli forint/euró árfolyam is kialakulhat" - írja a Heti Válasz rendszeres vélemény rovatában Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató elnöke hozzáteszi: "Ma már nyilvánvaló, hogy ha a kamatok tovább süllyednek, akkor a forint akár drasztikusan is gyengülhet". Heim szerint az látható, hogy a jegybank nem zavartatja magát a forint akár jelentősebb gyengülésétől sem, de véleménye szerint ennek nem lesz növekedésélénkítő hatása, másrészt szerinte a következő időszakban szükség lesz az EU-források devizapiacon keresztüli átváltására a forintesés fékezésére.
Tovább lassít az ütemen az MNB, de nem áll meg a kamatvágás. Az MNB Monetáris Tanácsa jövő hét keddi ülésén 10 bázisponttal csökkenheti az irányadó rátát a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Többen azonban arra számítanak ezúttal, akár meg is állhat a Tanács, valamint barátkozhatunk a kamatemeléssel is év vége felé.
A piaci konszenzusokban szereplõ 10 bázisponttal szemben a januárban is alkalmazott 15 bázisponttal vágott mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, így az alapkamat holnaptól 2,70%-ra változik. A saját felmérésünkben senki sem számított 15-ös vágásra, így Matolcsyék mindenkit megleptek, igaz a január végi kamatdöntési közleményben már az MNB is azt jelezte, hogy indokolt a vágás ütemének visszafogása. A mai közleménybõl az derül ki, hogy a jegybank "a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is" úgy látja, hogy "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre", de a további lehetőségeket a márciusi döntéskor megjelenõ inflációs jelentés tükrében értékelik. Az MNB ma egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan más, mint bizonyos, sérülékenynek tartott feltörekvõ országoké.
Fontosabb részletek
Varga Mihály két héten belül másodszor is „üzent” a jegybanknak a kamatdöntés kimenetelével kapcsolatban
Az MNB ma lényegében három fõbb kimenetel közül dönthetett
1. kicsit vág és további vágások lehetõségére utal, így a kamatdöntési közlemény végén alkalmazott iránymutató mondatot nem változtatja meg
2. végrehajtja a mai kis vágást az MNB, de az üzenet szerint további vágásokat csak javuló piaci környezet esetén tesz (lényegében megáll)
3. már ma sem vág a jegybank és azt jelzi, hogy ilyen lépésre csak javuló környezet esetén lehet számítani
Az MNB lényegében az első, azaz "legbátrabb" forgatókönyvet változtatta
Sőt, még csak nem is lassított a havi tempón, noha egy hónapja, jobb piaci feltételek között maga is indokoltnak tartotta
Az, hogy az MNB még csak nem is lassított, fontos üzenet a piac számára, amely a forint azonnali esésében le is csapódott
Maradt még mozgástér a további kamatcsökkentésre, de a további pályát a márciusi kamatdöntéskor megjelenő inflációs jelentéskor értékeli majd részletesen a Monetáris Tanács - mutat rá mai közleményének végén az MNB. A jegybank tehát "a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is" úgy látja, hogy "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre" és egyúttal azt hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan más, mint bizonyos, sérülékenynek tartott feltörekvő országoké. Az alábbiakban a Monetáris Tanács mai közleményét változtatás nélkül közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.
A Portfolio.hu által megkérdezett piaci szakértők többsége arra számít, még ha nem is feltétlenül értenek egyet ezzel, hogy a forintgyengülés ellenére tovább folytatja jövő kedden a kamatcsökkentést az MNB, de az eddiginél is kisebb mértékű, 10 bázispontos vágás mellett dönt majd. Sokan úgy vélik, vékony jégen táncol a jegybank, fokozott óvatosságra van szükség, és annak jelzésére, hogy a kamatcsökkentés hamarosan véget érhet. Ez nyugtathatná meg a forintpiacot.
Több, nyugtalanságra okot adó tényező is meghúzódhat a forint mai mozgása mögött, amelyeket piaci szereplőktől hallott a Portfolio.hu. Eközben azonban többen is megjegyezték, hogy a mai mozgás nagyon alacsony likviditás mellett következett be (ami fel is nagyíthatta a kilengés mértékét).
A forint elmúlt hetekben látott esésében "a nemzetközi hatásokat azért sokkal fontosabbnak érzem most ebben a történetben, mint a magyar alapkamat elleni spekulációt" - többek között ezeket mondta az M1 ma reggeli adásában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint "kétségtelen tény, hogy az alapkamat csökkentési folyamat egy olyan ponthoz közeg, amikor a befektetők már elgondolkoznak azon, hogy megéri-e kölcsönadni, vagy nem". Ezzel az MNB másfél éve folytatott kamatcsökkentési ciklusának befejezési lehetőségére utalt, igaz gyorsan hozzátette, hogy a kérdést majd a Monetáris Tanács hivatott eldönteni. A forint délelőtt részben a megálló kamatciklusra tett jelzésre, részben pedig az egyébként is javuló külpiacra tekintettel erősödhetett 309 körülről 307-ig az euróval szemben.
A zloty csak átmenetileg gyengült, beavatkozásra nincs szükség - közölte szerdán a lengyel jegybank kormányzója Marek Belka újságírókkal a monetáris tanács februári ülését követő sajtótájékoztatón.
A Commerzbank elemzői szerint nem valószínű, hogy 325 forintos euróárfolyam alatt kamatemeléssel beavatkozna az MNB. E szint fölött viszont egyszeri nagyobb kamatemelés is jöhet, akárcsak Törökországban. A Commerzbank elemzői szerint 310 és 320 között megtorpanhat a kamatcsökkentés, de ha a piaci nyomás átmenetinek látszik, vagy fordul a hangulat, folytatódhat is.
Elkerülhetetlennek látszik a kamatemelés az árfolyamválságba sodródott Törökországban, de az ottani bonyolult politikai viszonyokat tekintve egyéb különös megoldások sem kizártak. A teljes feltörekvő régiót (így a forintot is) fertőző krízist a gazdaságpolitika rövid távon könnyűszerrel megállíthatná - de nem biztos, hogy ez az első számú szempont.
Egyik kamatlábát sem emelte meg mai döntésével a török jegybank, így a líra azonnal új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben. Burkoltan azonban mégis drasztikus kamatemelést hajtott végre a török jegybank.
A jelenlegi 3 százalékos alapkamat mellett már jelentős kockázatok jelentkeznek, látható, hogy a forintnak nagyon kicsi a hozamelőnye az eurózónával szemben - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke a Gazdasági Rádió "Nap vendége" műsorában. Heim szerint az MNB-nek 3 százaléknál meg kellene állnia, azaz jobb lenne szinten tartani a mostani kamatszintet, esetleg még 20 bázispontos csökkentés megléphető.
Lassabb tempóban folytatódhat a kamatcsökkentés, a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők többsége szerint az eddigi 20 bázispont helyett 10 bázisponttal vághatja a kamatot január 21-én a jegybank monetáris tanácsa, így az alapkamat 2,9 százalékra csökkenhet. Lassan közeledik azonban a kamatcsökkentés vége a piaci elemzők szerint, de hogy ez mikor és milyen kamatszinten történhet meg, arról megoszlanak a vélemények.
Magyarországon van tér a további kamatcsökkentésre - nyilatkozta Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja a Wall Street Journalnak Bécsben. Pleschinger szerint a külső környezet hirtelen megváltozhat, aminek következtében korábban 300 bázispontos kamatemelésre is volt példa, ugyanakkor megjegyezte, hogy az infláció miatt nincs ok az aggodalomra.