„2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében” – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az iparűzésiadó-bevételeket egy külön alapba irányítják, ahonnan pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére az egyes térségek.
Már vannak olyan kerületek, ahol bruttó 1 millió forint fölé emelkedett az átlagkereset. Mindeközben a legrosszabbul kereső járásokban 400 ezer forint körül keresnek az emberek.
Ahogy korábban írtuk, a nemrég bejelentett otthonfelújítási program keretében 1 millió forint önerő mellett kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás fogja segíteni az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését. A támogatás mértéke a járásokban élők átlagjövedelmétől függ, ami alapján ennek összege 2,5-3,5 millió forint között szóródhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Energiaügyi Minisztérium most közzétette az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó járások listáját és azt, hogy mekkora az a jövedelem, ami felett az igénylő mindenképpen a legnagyobb arányú hitelrészt kapja.
Budapesten, valamint Pilisvörösvár és Pécs környékén a legjobb élni 2023-ban Magyarországon – derült ki az MBH Jelzálogbank élhetőségi rangsorából, amelynek élmezőnyébe idén hat olyan terület is bekerült, amely tavaly még nem szerepelt az első tízben. A szakértők ezúttal is az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapján vizsgálták, hogy milyen lehetőségeket biztosít az ország 174 járása és Budapest az ott élőknek, alapvetően befolyásolva ezzel az adott területen a lakáspiaci keresletet. Nyugat-Magyarországon és a nagyobb városok környékén jobbak az oktatási, a munkaerőpiaci és a vásárlási lehetőségek, a keleti területeken viszont könnyebb lakáshoz jutni, annak ellenére is, hogy jellemzően alacsonyabbak a fizetések.
Nagyon nagy lendületben van a napelemes háztartási méretű kiserőművek telepítése Magyarországon, de ha jobban a számok mélyére nézünk, azt is beazonosíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az MVM ÉMÁSZ elosztói körzetében történt, sőt, ha járási szintre szűrűnk, akkor Eger, Hatvan és Aszód környéke végzett a Portfolio által vizsgált rangsorok élén. A budapesti kerületek közül pedig egyértelműen a 4. kerület, azaz Újpest, végzett az élen a napelem telepítések darabszámának és beépített kapacitásának növekedése terén.
Februártól megkezdődik az új, egységes ügyeleti rendszer bevezetése, elsőként Hajdú-Bihar vármegyében, márciustól pedig jön a következő váltás, Győr-Moson-Sopron megyében. A Népszava szerint a nyugati országrész háziorvosait már tájékoztatták a várható változásokról. A tájékoztatón arról próbálták meggyőzni a nyugati országrész háziorvosait, hogy megoldható a feladat, azonban a lap által megkérdezett háziorvos számára nem volt túl megnyugtató a tájékoztatás. Egy január elsejétől hatályos jogszabály alapján a kormányzat alaposan átszabja a háziorvosi ellátást, benne az alapellátási ügyeleti rendszert. Eszerint – Budapest kivételével – az OMSZ-ra bízná a feladat megszervezését. A lakosság által most még elérhető ügyeleti pontok mintegy harmada megszűnik, lesz olyan járás ahol nem lesz ügyeleti pont, és míg eddig 40 ezer lakosra jutott egy orvos, ha a terv megvalósul, úgy a jövőben hétköznaponként 90 ezer, hétvégén pedig 60 ezer lakosra jutna egy felső fokú végzettségű ellátó.
Az oroszországi Kurszk régió kormányzója közölte, hogy az ukrán erők kedden több támadásban csapást mértek egy erőműre az oroszországi Kurszk térségében, ami áramkimaradást okozott - írta meg a Reuters.
A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.
Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban. Hiába emelkedik ugyanis folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, és annak is utánajárt, mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.
A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Ebben az elemzésben azt vizsgáljuk, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet.
A kelet-nyugati megosztottság helyett délnyugat-északkelet választóvonal rajzolódik ki Magyarországon, amennyiben a járási szintű fejlettséget vizsgáljuk. A GVI által készített Járási Fejlettségi Mutató alapján úgy tűnik, a területi megosztottság inkább nőtt, mint csökkent az utóbbi években.
Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.
A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Az MKIK GVI elemzésében a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
