Három hét alatt nagyot változott a járványügyi kilátások megítélése az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban és mindez az omikron variáns megjelenése és rendkívül gyors terjedése miatt történt. Friss előrejelzésében több aggodalomra okot adó ábrát is bemutatnak az ECDC szakértői, mert igaz ugyan, hogy egyelőre nincsenek megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy az új variáns súlyosabb megbetegedéseket okozna, ezért korai lenne még megnyomni a pánik gombot, ugyanakkor gyors terjedése és az európai lakosság várhatóan gyengülő védelmi szintje miatt ismét készenlétben kell lenniük az európai országoknak. Nem kizárt a szakértők figyelmeztetése szerint, hogy az omikron variáns által beinduló ötödik járványhullám megint túl fogja terhelni egyes országok egészségügyi rendszerét.
A napokban nyitották meg az Egészségügyi Világszervezet új Járványügyi Felderítési, Járványelhárítási Központját Berlinben, a német állam támogatásával. A lépésnek fontos üzenete van a jövőbeli járványok kezelése szempontjából, de más országok számára is jelzésértékű. Aktuális külföldi példák alapján ugyanis kijelenthető, hogy a tavaly felállított, jellemzően adhoc járványmodellező szakembergárda mögé most tesznek önálló intézményeket, hogy a meglévő tudás ne vesszen el és hatékonyan működjön az előrejelző rendszer.
A járványügyi rendszer felkészültsége, alkalmassága alapvetően határozza meg bármilyen vírussal szembeni védekezés sikerességét. Egy most megjelent, többek között - a Járványmatematikai és Epidemiológiai Projektben fontos szerepet betöltő - Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus által írt tanulmányból pedig az olvasható ki, hogy Magyarországnak van még mit tennie ezen a téren, a survaillance rendszerünk ugyanis jelenleg több sebből vérzik. Annak megerősítésével lehet megelőzni az újabb járványhullámokat, vagy legalább az országos lezárásokat. A kutatásból olyan háttérinformációkat is megismerhetünk, amelyeket eddig nem, például, hogy mi vezetett oda november elején, hogy a kormány végül meghozta a szigorú korlátozó intézkedéseket.
Mindenki türelmetlenül várja már, hogy visszaálljon az élet a rendes kerékvágásba. Azonban még mindig sokan fertőződnek meg napról napra, és a kórházak leterheltsége is magas. A cikkben azt járjuk körbe, hogy milyen körülmények alakítják a járvány menetét és hogyan érdemes a nyitásról gondolkodni. Egy kis járványmatematika, képletek és egyenletek nélkül.
Nemzetközi viszonylatban is rendkívül gyors tempóban fut fel a beoltottak száma Magyarországon. Közben viszont a regisztráltak száma ezzel nem tudja tartani a tempót, így hamarosan előállhat az a helyzet, hogy több vakcina áll rendelkezésre idehaza, mint ahányan hivatalosan fel szeretnék venni az oltást. Ez pedig új kihívás elé állítja a - vírus terjedését alapvetően vakcinával megállítani akaró - kormányt és a jelek szerint már készülnek a válaszok.
A március 8-án bevezetett új korlátozó intézkedések hivatalosan március 22-ig élnek, a kormány azonban már várhatóan holnap dönt azok jövőjéről. Az RTL Klub Híradójának nyilatkozó víruskutató szerint érdemes ezeket a védelmi szabályokat meghosszabbítani.
Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
Érzékelhetően romlanak a magyarországi járványügyi folyamatok. Térképes bontásunk azt mutatja, hogy a népesség arányában leginkább két megyében emelkedett a fertőzöttek száma az elmúlt napokban.
A koronavírus-járvány második hulláma novemberben rakott jelentős terhelést az egészségügyi ellátórendszerre, ami nem meglepő, hiszen ebben az időszakban volt a pandémia csúcspontja Magyarországon - olvasható ki a KSH által a napokban frissített kórházi ágykihasználtsági idősorokból.
Ismertté váltak a múlt heti csoportos tesztelések eredményei, az új adatok pedig új megvilágításba helyezik a járvány alakulását. Ezek alapján elmondható, hogy a járvány nem gyorsul az országban, ellentétben azzal, amit a napi adatközlések sugalltak. A jó hír az, hogy a Portfolio olvasói nem lepődhettek meg ezen.
A vasárnapi adatközlés szerint Magyarországon új csúcson van a napi fertőzöttszám és a halottak száma. Kemenesi Gábor víruskutató szerint nem állítható, hogy csökkenne a járvány terjedése, ezért fokozott óvatosságot kért mindenkitől.
A koronavírus-járvány magyarországi terjedése mérföldkőhöz ért, miközben ezzel párhuzamosan az ország tesztelési kapacitásai elérték a felső határukat - számol be a friss fejleményekről a Reuters.
Az október elején látott 18-19 ezres aktív fertőzöttszám egy hónap alatt megduplázódhat - derül ki egy kormányzati munkaanyagból.
Bekövetkezett a magyarországi járványügyi folyamatokban az, amire a hazai kutatók előre figyelmeztettek. Szinte napra pontosan. Egész egyszerűen olyan terjedési tempót vett fel idehaza a koronavírus az elmúlt hetekben, hogy nem lehetett meggátolni azt, hogy eljusson a veszélyeztetett csoportokhoz. De mégis mit lehet ebből tanulni?
Minden eddiginél magasabbra, napi 268 ezer főre ugrott a koronavírus világszintű terjedési üteme a 7 napos mozgóátlagunk alapján, és ebben néhány ország újra, vagy folyamatosan romló járványügyi helyzetének kiemelt szerepe van. India járványgörbéje még mindig csak felfelé tart, de már Indonéziáért is kezdhetünk aggódni, közben az amerikai és brazil görbe „már csak” napi 40 ezer fő körül oldalaz, míg az argentin járványhelyzet berobbant a napi 10 ezres fertőzéssel. Európában a spanyol járványgörbe már jóval a tavaszi tető felett jár sajnos és a brit görbe is egyre emelkedik, akárcsak az ukrán. A mi régiónkban a magyarral együtt meredeken emelkedik a cseh görbe, a szlovák is elindult felfelé, a román, osztrák és horvát stagnál, míg a lengyel esni kezdett. Globális körképünk következik néhány látványos ábrával.
Öt újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4210 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma, immár negyedik napja változatlanul 589 fő, 2885-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 736 fő. Az aktív fertőzöttek 39%-a, az elhunytak 60%-a, a gyógyultak 47%-a budapesti. 132 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
