Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő az Infostart összefoglalója szerint. Várhatóan 2035 után lesz komoly kérdés a nyugdíjkorhatár-emelés, 5 év alatt 300 ezerrel ugrik meg a nyugdíjasok száma.
A svájci kormány a nyugdíjasoknak 2026-tól járó 13. havi kifizetés finanszírozása érdekében fontolgatja a bérekből levont kötelező járulékok és az áfa emelését, miután a polgárok megszavazták a szakszervezetek által támogatott javaslatot - írta meg a Bloomberg.
Az IKEA Magyarország a 2023-es pénzügyi évben 145 milliárd forint forgalmat ért el, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; a három hazai áruházában 8,1 millió vásárlót fogadtak az előző évi 8 millió után - közölték a szerdai sajtótájékoztatón.
2023-ban összesen 445 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a Széchenyi Pihenő Kártyákra, amely negyedével, azaz több mint 90 milliárd forinttal haladta meg a 2022-ben látott 354,7 milliárd forintos összeget. Decemberben ráadásul kiemelkedő szintet ért el a feltöltések mértéke, ugyanis 2023 utolsó hónapjában 83 milliárd forint érkezett a dolgozók SZÉP-kártyájára - ez 58%-kal volt magasabb, mint a 2022 decemberében feltöltött 52,4 milliárd forint - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.
Kimarad a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi adócsomagból egy fontos passzus, amely a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő 2025-től a másodállású vállalkozóknak. Ez százezreket érintett volna - írja a 24.hu.
Nagy reformok küszöbén áll az Egyesült Királyság nyugdíjrendszere: a tervek szerint már 18 éves életkortól működne az automatikus beléptetés a foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe – számol be a hírről a Financial Times.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben (I., II., III.) a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (IV. rész)
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (2. rész.)
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben 2022-ben az adóék mértéke, bár még így is a legmagasabbak között van az OECD-tagállamok között - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kedden megjelent Taxing Wages 2023 című kiadványából.
A keresetük alapján a felső 10 százalékba tartozó brit férfiak többet fizetnek be a társadalombiztosításba, mint amennyit nyugdíjjáradékként visszakapnak – írja egy friss tanulmány adataira hivatkozva a Financial Times.
2023. január 1-jével 9600 forintra emelkedik az egészségbiztosítással nem rendelkezők által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege Magyarországon.
A dolgozó nyugdíjasoknak nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, amely szabállyal az érintettek havonta több milliárd forint adót spórolnak meg, hiszen a több mint három éve bevezetett szabály mellett 75 ezer főről 161 ezerre ugrott a nyugdíj mellett dolgozók száma Magyarországon - hívta fel a figyelmet vasárnapi közleményében a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban - olvasható ki a Mazars idén már 10. alkalommal megjelent közép- és kelet-európai adóbrosúrájából. A gyermektelen munkavállalók esetében az adóterhelés még mindig kimagasló Matgyarországon európai összevetésben.
Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.
Halasztható orvosi ellátást péntektő csak az vehet igénybe ingyen Magyarországon, akinek érvényes a TAJ-száma – hangzott el az RTL Híradó riportjában. Mindenki másnak fizetnie kell az ellátásért, vagy rendeznie kell a tartozását még a beavatkozás előtt.
Február 12. után érvénytelenné válik a társadalombiztosítási azonosító jele annak, akinek az egészségügyi szolgáltatási járulékból több mint hathavi, 48 ezer forintot meghaladó tartozása van, de addig a járuléktartozás még rendezhető - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A lakosság is támogatna egy bizalmatlansági indítványt.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
