Négy járulékfajta olvad egybe 2020. július 1-jével: szerdától 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó is, és minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Adócsökkentéssel a dolgozó nyugdíjasok mellett a gyermekes családok is számolhatnak, szerdától kedvezőbbé válik ugyanis a gyermekek után járó családi kedvezmény - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Július 1-től minden dolgozó nyugdíjasra érvényesek lesznek a kedvező adószabályok, így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. A tehercsökkentés idén fél év alatt tízmilliárd forintot hagyhat az érintettek zsebében - közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentésének köszönhető, és a 2020. július 1-jétől hatályos, további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a magyar munkáltatói bérköltségarány - állapította meg 2020-as adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó.
A kormány négy pontos is jelentősen lazított az egészségügyi ellátás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó szankciórendszeren – hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium közleménye. Ebben egyébként azt foglalják össze, hogy az Országgyűlés honlapján elérhető új törvényjavaslat milyen intézkedésekkel segít abban, hogy a jövő évi költségvetés még erőteljesebben szolgálja a járvány miatt szükségessé vált gazdaságvédelmi lépéseket.
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.
A kormány a veszélyhelyzettel egyidejűleg kihirdette a gazdaságvédelmi csomagját, aminek keretében év végéig, illetve június 30-ig tartó döntéseket hozott. Mivel a veszélyhelyzetet a kormány várhatóan június 30. előtt megszünteti, ezért átmeneti szabályokat hoz a most benyújtott törvényjavaslatban, amelyek alapvetően azt rögzítik, hogy a meghozott intézkedések az eredeti határidőkig érvényben maradnak. Néhány határidő esetében a veszélyhelyzet megszüntetése +15, +60, illetve +90 nap szerepel.
Ma jelentette be a Toyota Motor, hogy két további héttel meghosszabbítva az eredeti időpontot, május 4-én tervezi újraindítani észak-amerikai gyárát – írja a Reuters.
Részletes helyzetelemzést készített a Music Hungary Szövetség a koronavírus-járvány hatásáról a hazai zeneiparra. A szervezet javaslatokat fogalmazott meg a kormány felé a szektor megsegítésére, a károk enyhítésére.
Az érintett kis-és közepes vállalkozások és a lakosság védelme érdekében a plazák azonnali bezárást kérte több nagy ruházati üzletlánc tulajdonosa. Petíciót írtak Orbán Viktornak és több illetékes szervnek, a dokumentumot szakmai szövetségeknek is elküldték. Úgy tudjuk, hogy előkészítenek egy közös nyilatkozatot a bérbeadókkal is ugyanerről, amit még ma elküldenek ugyanezekre a címekre.
A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.
Tegnap írtunk arról, hogy a turizmus egyik fontos lábát jelentő utazásszervező cégek és utazási irodák kimaradtak abból a körből, akiknek a kormány járulékfizetési mentességet adott. Ezt a hiányosságot most pótolták, a Magyar Közlönyben megjelent kiegészítés alapján.
A kormány a napokban megjelent rendeletben meghatározta azon vállalkozások körét, akik mentesülnek egy időre a járulékfizetési kötelezettség alól. Orbán Viktor többször is hangoztatta, mennyire lehetetlen helyzetbe került a turizmus a koronavírus terjedése miatt, így nem meglepő, hogy az ágazati szereplők egy jelentős része benne van a mentességi körben. Csakhogy úgy tűnik, kimaradtak az utazási irodák, utazásszervezők, buszos személyszállítók a körből, akik a turizmus fontos részét képezik. A Portfolio által megkérdezett irodák és szervezetek bíznak benne, hogy csak adminisztrációs hibáról van szó, a fennmaradásukat már így is eléggé veszélyezteti a többmilliárd forintos bevételkiesés.
Egyelőre ugyan nem okozott jelentős nehézséget az építőiparban a koronavírus-járvány, mivel azonban az ágazat élőmunkaigénye magas, a járvány terjedésével a szektor lassulására, termelési kiesésekre, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására kell számítani - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétfőn.
A parlament szerdai döntése azt jelenti, hogy 36 ezer, munkaviszonyon kívül dolgozó nyugdíjas havi nettó bére ugrik meg jelentősen és várhatóan 10-20 ezer időskorút bevonhat még a friss nyugdíjdöntés a munkaerőpiacra – értékelte a helyzetet a Magyar Nemzetnek a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.
Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.
Új, egységes társadalombiztosítási járulékot vezet be a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata, amelyet pénteken délután kezdett tárgyalni az Országgyűlés.
A foglalkoztatottság kitartó növekedésének és az erőteljes béremelkedésnek köszönhetően rendkívül szépen alakulnak a bérekhez kapcsolódó állami bevételek idén. Mindezt most egyetlen ábrán bemutatjuk.
Az elmúlt hét évben az adókat, járulékokat és transzfereket érintő intézkedések hosszú távon (8-10 éves viszonylatban) mintegy 6 százalékponttal járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, a munkakínálat, a foglalkoztatás és a rendelkezésre álló jövedelem érdemi emelkedése mellett. A munkát terhelő adók több lépésben történő mérséklése rövid távon ugyan csökkentették a költségvetés bevételeit, egyúttal azonban olyan gazdaságösztönző hatásokkal jártak, amelyek ellensúlyozták a bevételkiesést. A 2010 óta végrehajtott adóreform vizsgált elemei, a transzferek átalakításával és egyéb adóintézkedésekkel együtt hosszabb távon pedig mintegy 200 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. Cikkünkben bemutatjuk a 2010 és 2017 között végrehajtott adókat, járulékokat és transzfereket érintő intézkedések reálgazdasági és költségvetési hatásait. Az elemzés elkészítéséhez a Magyar Nemzeti Bankban korábban fejlesztett mikroszimulációs modellt alkalmaztuk, melynek aktualizálása és kibővítése után vizsgáltuk az egyes intézkedések rövid távú költségvetési, illetve hosszú távú fiskális és reálgazdasági hatásait.
Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.
Magyarországon olyan súlyossá vált a munkaerőhiány, hogy most már a kormányzatnak kell lépéseket tennie a probléma enyhítése érdekében. A munkaerőhiány ugyanis a gazdaság növekedési kilátásait is rontja. Megszereztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített vitaanyagot, amelyet már a kabinet képviselői is ismernek.