FONTOS Megtudtuk a részleteket: így néz ki a kormány AI-mesterterve

jutalék

Kiterítette lapjait az OTP: ekkora költséggel jár a bankkártyás fizetés a kereskedőknek

Kiterítette lapjait az OTP: ekkora költséggel jár a bankkártyás fizetés a kereskedőknek

Kevesebb mint 60 nap áll rendelkezésére az online kasszát használó magyarországi vállalkozásoknak arra, hogy elektronikus fizetési megoldást vezessenek be. Ennek apropóján kiadott közleményében az OTP bemutatta, hogy náluk milyen feltételekkel, milyen díjakért lehet bevezetni egy kártyás vagy egy azonnali fizetésre épülő megoldást. Spoiler: a kártyás tranzakciók után kb. 2, az azonnali fizetési tranzakciók után nagyjából 1 százalékos jutalékot szed az OTP a kereskedőtől.

A szuperállampapír árnyoldala, amiről csak kevesen beszélnek

Átlépte az 1500 milliárd forintos szintet a szuperállampapír, így a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 6572 milliárd forintra hízott. Ehhez képest továbbra is jelentős, 1650 milliárd forint körüli az az összeg, ami a lakossági állampapírokból intézményi szereplők kezében van. Azzal, hogy a hozamok egyre lejjebb szakadnak, egyre drágább forrásbevonást jelent az államnak és az adófizetőknek a MÁP+. A lakossági forrásbevonás persze mindig is drágább volt az államnak, ugyanakkor vannak ennek addicionális előnyei is. Számításaink szerint ugyanakkor mintegy 37 milliárdot lehetne spórolni azon, ha a szuperállampapíron keresztül begyűjtött pénzeket az állam a nagybani piacról szerezné be.

MNB: rejtett költségek helyett átláthatóság a befektetési alapoknál

A jegybank a MiFID II-re való felkészülés óta, közel három éve folyamatosan jelzi a befektetési alapkezelőknek és forgalmazóiknak, hogy a forgalmazási szerződéseiket át kell alakítaniuk az új jogszabályi követelmények maradéktalan teljesülése érdekében. Az ügyfelek bizalmát növelő, érdekellentétek nélküli, átlátható rendszert kell kialakítaniuk az intézményeknek, ezt várja el az MNB a piaci szereplőktől, az árazási politikájukat ugyanakkor maguknak kell kialakítaniuk - nyilatkozta dr. Laki Gábor, az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója a Portfolio.hu-nak.

Milyen életbiztosítás? Új bizniszre álltak át az ügynökök

Milyen életbiztosítás? Új bizniszre álltak át az ügynökök

Bár jellemzően sokkal nagyobb jutalékbevételre lehet szert tenni egy életbiztosítási szerződésen, a független közvetítők mégis egyre nagyobb arányban értékesítik a a nem-életbiztosításokat a magyar lakosságnak és vállalatoknak. Így az etikus életbiztosítási szabályozás ellenére a közvetítők bevétele folyamatosan növekszik a 2010-es évek eleje óta és egyre nyereségesebben működnek. Közben az életbiztosítások új szerzése ezeknél a közvetítőknél hat év alatt körülbelül a felére esett. Megnéztük az MNB pénteken közzétett adatai alapján, hogy áll most az alkusz- és többesügynöki szektor.

Lázadnak a brókerek: egy új amerikai terv megvágná a jutalékokat

Az amerikai értékpapír-piaci felügyelet terve szerint megvágnák a brókeri jutalékokat és ösztönzőket, vagy legalábbis jelentősen korlátoznák annak érdekében, hogy azok ne a saját, hanem az ügyfeleik érdekeit szolgálják. Csakhogy a piaci és a befektetők szerint is rossz az irány, a korlátozás nem jelent majd érdemi javulást, így a javaslat mielőbbi átgondolására sürgetik a SEC-et - számol be a hírről a The Wall Street Journal.

Két fontos változás, ami téged is érint, ha van befektetésed

Május végén írtunk arról, hogy az NGM körbeküldte az érintett hazai piaci szereplőknek az ösztönzőkre, az elemzési díjakra és a termékkialakításra vonatkozó fontosabb kérdéseket a MiFID 2. kapcsán, az erről szóló rendeletek már meg is jelentek a közlönyben.

Rejtélyes befektetők veszik a magyar lakosságnak szánt állampapírokat

Rejtélyes befektetők veszik a magyar lakosságnak szánt állampapírokat

Nem tudjuk, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír, ennyivel kevesebb van ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tart. A különbség kétharmada ráadásul idén év eleje óta halmozódott fel. Megkérdeztük, de sem az ÁKK, sem az MNB nem tudja megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Ettől még igyekeztünk utánajárni, mi lehet a különbség oka, kik a rejtélyes piaci szereplők és mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy másokat is beenged az állam a magasabb kamatozású lakossági állampapírok piacára. Becslésünk szerint ennek a számlája az 50 milliárd forintot is meghaladhatta már.

Januárban jön az új szabályozás, és mindenki csak kapkodja a fejét

Januárban jön az új szabályozás, és mindenki csak kapkodja a fejét

Január 3-án lép életbe a MiFID 2 az EU-ban, de nincs könnyű dolguk a termékeket készítőknek és értékesítőknek sem, sok még a megválaszolatlan kérdés a célpiaccal, az ösztönzőkkel és az ügyfelek tájékoztatásának fokozataival kapcsolatban is. A Fidelity szakértői szerint több aggályos pont van jelenleg is, és bár voltak az Esmával konzultációk, továbbra sincs egyértelmű értelmezés egyes MiFID 2-es kitételeknél.

Eltörli a botránybank az értékesítési bónuszokat

Hónapokkal azután, hogy a Wells Fargo 185 millió dolláros bírságot kapott, amiért engedély nélkül kétmillió számlát nyitott ügyfeleinek, eltörölte lakossági brókercégénél, a Wells Fargo Advisorsnál a hitelek értékesítése után fizetett bónuszokat.

Milliárdokat bukhatnak a bankok a legújabb állampapíros akción

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója nemrég bejelentette, hogy csökkentik az állampapír-forgalmazóknak fizetett jutalékokat. A lépés előzetes becsléseink szerint 4-5 milliárd forintos mínuszt jelenthet a főként banki forgalmazóknak, ráadásul a banki csatornákon értékesített befektetési alapokra kapott jutalékok is visszaeshetnek. Ugyanakkor a (részben banki tulajdonú) alapkezelők örülhetnek, mivel ennek hatására csökkenhet a lakossági állampapírok kiszorító hatása a megtakarítási piacon.

200 milliárdunkba került már a lakossági kötvényroham

Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.

Kihalófélben vannak a biztosítási ügynökök Magyarországon

2008-ban még körülbelül 42 000 ember értékesített biztosításokat Magyarországon, 2013-ra 29 000 főre csökkent ez a szám és egyelőre ezen a szinten stabilizálódott az MNB bankszektoron kívüli jelentése alapján. Az értékesítésből származó jutalékbevétel is csökkent.

Csányi: indokolt volt a hitelközvetítői jutalékok csökkentése

Támogatja a kormány lakáspiaci élénkítését és a hitelközvetítői jutalékok korlátozását Csányi Sándor. Idén a tavalyinál 30%-kal nagyobb lakáshitel-kihelyezésre és ezen belül változatlan OTP-részesedésre számít a bankvezér a Világgazdaságnak adott rövid interjúja alapján.

A biztosítási ügynökök zsebébe nyúl a kormány

A biztosítási ügynökök jutalékának közvetlen szabályozása helyett most a költségek közvetett mérséklésével és átláthatóvá tételével csap oda a biztosítási piacnak az a törvényjavaslat, amely feltehetően az MNB etikus életbiztosítási koncepciójának következő lépése.

Vége a dalnak: túl drágák a magyar hitelközvetítők?

Üdvözölték banki forrásaink a kormány hitelközvetítői szabályozásra vonatkozó elképzeléseit, különösen a jutalékok 2%-ban történő korlátozásának tervét. A "fair banki" szabályozás és az alacsony kamatkörnyezet miatt ugyanis alig lehet kigazdálkodni szerintük a manapság nem ritka 3,5-4%-os jutalékot. A korlátozás a hitelközvetítői piac koncentrálódását hozhatja, miközben a hitelfelvevők helyzete is előnyösebbé válhat.

Most aztán jól megnézhetik magukat a hitelközvetítők

Csökkenti, sőt az ügyfelek kérésére nyilvánossá teszi a kormány a hitelközvetítők díjszabását. A Varga Mihály által javasolt 2%-os jutalékmaximum becsléseink szerint 0,7-3,1 milliárd forintos bevételkiesést jelent a magyar hitelközvetítői piacnak, amely az elmúlt egy évben 140-210 milliárd forintnyi lakáshitelt közvetített a háztartásoknak. Egyes bankok akár a lakáshitel első két évi kamatmarzsának megfelelő jutalékfizetést is megspórolhatnak a lépéssel, cserébe persze nehezebb lesz ügyfelet szerezniük. Egy 10 millió forintos lakáshitelt felvevő ügyfél eddig akár 400 ezer forint közvetítői jutalékot is kifizethetett a kamaton keresztül, ez (amennyiben a bank nem nyeli le) 200 ezer forintra csökkenhet.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Drámai jóslat érkezett a nyári időjárásról: nagyon fájdalmasan érintheti Magyarországot
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.