Számos ponton módosultak 2015. augusztus 31-től az Eximbankra és a MEHIB-re vonatkozó kormányrendeletek, amelyek célja, hogy tovább segítsék a hazai exportőrök hatékony külpiacra lépési lehetőségeit. Ennek egyik legfontosabb csatornája az, hogy az Eximbank immár a pénzügyi vállalkozások részére is nyújthat közvetlenül refinanszírozást - hívja fel a változtatásokkal kapcsolatban kiadott közleményében a figyelmet az Eximbank.
Az érintett tárcák vezetői fokozzák a külföldi fuvarozók tevékenységi jogosultságának ellenőrzését, és teremtsék meg a hatékonyabb ellenőrzés feltételeit, továbbá növeljék a bírságtételeket a jogosulatlan fuvarozás visszaszorítása érdekében - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a kormányhatározat, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
A kormány 2014-es javaslatai és a parlament döntései számos területen átírják a lakosság mindennapi életét és a vállalkozások működési környezetét 2015-ben. Ezeket gyűjtöttük most össze egy cikkbe az új év alkalmából. Lesz mihez hozzászokni! Például március 15-től vasárnaponként zárva lesznek az üzletek, és egyúttal véget ér az éjszakai "tescózás", változnak az autópálya-használati szabályok, de emellett változnak a nyugdíjak, a minimálbér és a pedagógusok bére is.
Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.
Nézeteltéréseket okozott a jogászok között a március 15-én hatályba lépett új Ptk. szövege a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban. Már csak ezért is izgalmassá vált a terület a hazai biztosítók számára: új üzletet látnak benne, hiszen biztosítást éppen a jövőbeni bizonytalan eseményekre szokás kötni. Csütörtöki biztosítási konferenciánk előadója, Dr. Sahin-Tóth Balázs vezető ügyvéd (Morley Allen & Overy Iroda) ismerteti az újdonságokat és osztja meg véleményét az alábbi interjúban. A szakember szerint a bizonytalan esetekben érdemes lesz a céget és a vezetőjét is perelnie a károsultnak.
A gazdasági társaságoknak komolyan fel kell kötni a nadrágjukat a március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv miatt, ugyanis a törvény több ponton szabad kezet ad a cégeknek, de éppen ez a nagy szabadság rejthet magában rengeteg buktatót a jogilag felkészületlen vállalkozások számára. Két, a piacot jól ismerő ügyvéd mutatott be a Portfolio.hu-nak a gazdasági társaságokat érintő néhány igen életszerű példát.
Hétfőtől, azaz július elsejétől ismét jelentős változások köszöntenek ránk. Ettől a naptól indul el a nemzeti dohányboltok rendszere, valamint startol az elektronikus útdíj. Közvetlenül érinti emellett az embereket, hogy olcsóbbak lesznek a roaming díjak az Európai Unión belül. Ezen kívül a Polgári Törvénykönyv bizonyos rendelkezései is módosulnak. Alig hogy hozzászokunk ezekhez a változásokhoz, augusztus elsejétől továbbiak jönnek, ekkor lépnek életbe ugyanis az adóemelések.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.