Az apport fogalmát az évekkel ezelőtt hatályba lépett új Gt. ugyan kibővítette, megteremtve ezzel a követelések apportálásának jogi lehetőségét, azonban a bírói gyakorlat mégsem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy tagi követelés apportálható-e. Ugyan némi késéssel, de az ítélkezési gyakorlat is felzárkózott a megváltozott szabályozáshoz és ma már a vonatkozó bírói döntések tükrében is egyértelmű, hogy tagi követelés apportálható.
Szerződésekben egyre gyakoribb, hogy az ellenszolgáltatást valamilyen idegen pénznemben (legtöbbször euróban) állapítják meg a felek. Ha valamelyik felet kamatfizetési kötelezettség terhel, vitás lehet az idegen pénznemben megállapítandó kamat kiszámításának módja.
A jogszabályok többszöri (talán nem mindig megfelelően átgondolt) módosítása után úgy tűnik egyértelművé vált a helyzet a cég képviseletére jogosult személyek adószámának cégbírósághoz történő bejelentése vonatkozásában. A jövőben valamennyi képviseletre jogosult személy adószámát, vagy közteher-viseléssel kapcsolatos egyéb azonosító számát be kell jelenteni a cégbírósághoz. Nincs kibúvó.
Évről-évre a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások jelentik a legtöbb elfoglaltságot a Gazdasági Versenyhivatal számára, amely egyre nagyobb összegű bírságokat állapít meg ilyen típusú ügyekben.
Az elektronizált eljárások sorában egyebek mellett a cégeljárást és a fizetési meghagyásos eljárást 2011. január 1-től követi az alapítványok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás is. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásának alapvető rendelkezéseit a 2010. évi XCI. törvény ("Atv.") tartalmazza.
Gazdasági társaságok többségi tulajdonosainak gyakran okoz problémát, hogy a kisebbségi tulajdonrésszel rendelkező tagok, részvényesek akarva, vagy akaratlanul is a kerékkötőivé válnak a társaság további fejlődésének. Ilyen esetekben a többségi tulajdonosokban gyakorta felmerül a gondolat, hogy valamilyen módon meg kellene "szabadulni" a kisebbségi tulajdonostól. E gondolat egyáltalán nem ördögtől való és a társasági jog számos megoldást kínál e cél eléréséhez.
A gazdasági társaságok végelszámolása során a törvény megköveteli, hogy a társaság iratai áttekintésre, rendezésre, selejtezésre, a nem selejtezhető iratok pedig megőrzésre kerüljenek. A megőrzendő iratok körére, illetve az megőrzés időtartamára azonban a jogszabályok kevés eligazítást adnak. Ezért a selejtezés lefolytatásakor nem csak jogi, hanem célszerűségi szempontokat is érdemes figyelembe venni.
A jelenleg is tartó, de legalábbis hatásait tekintve még jelentősen érzékeltető világgazdasági válság hívta fel ismét a figyelmet annak szükségességére, hogy a finanszírozásban részt vevők olyan biztosítékokra tudjanak támaszkodni, amelyek mind jogi, mind gazdasági értelemben megfelelő kielégítést nyújthatnak számukra.
2010 elejétől kötelező a szakmai képzés a közvetítőknek, ami hamarosan új esélyt adhat a gazdasági mediáció felélesztésére.
A munkaidőt szabályozó EU-s direktíva gyakorlati alkalmazása hosszú évek óta számos kérdést vetett fel. Sok rendelkezése nehezen értelmezhető, ezért módosításának egyre nagyobb szükségét érzik a tagállamok. Az Európai Bizottság már 2004-ben módosítani akarta a munkaidős irányelvet, akkor azonban nem járt sikerrel.
Az Alkotmánybíróság (AB) ezen a héten egy, az irodánk közreműködésével benyújtott indítvány nyomán meghozott határozatában gátat szabott a vállalkozói jelzálog érvényesítésének: az AB megsemmisítette a Ptk. azon rendelkezését, amely szerint az építési munkák megrendelőjének ingatlanára a vállalkozó jelzálogot jegyeztethetett be.
A pénzügyi válság az ingatlanpiac egyik szegmensében, a bérleti szerződések kapcsán is új kérdéseket vetett fel. Legyen szó raktár-, iroda- vagy kereskedelmi célú helyiségek bérletéről, egyre több bérlő szeretne a fennálló bérleti szerződéséből valamilyen formában kilépni, vagy csökkenteni a bérleti díját. Az alábbi cikkünk a bérlők számára nyitva álló kilépési lehetőséget foglalja röviden össze.
Az amerikai korrupcióellenes törekvések már az európai spájzokban vannak. Gyakran esünk azonban abba a tévedésbe, hogy a tengeren túl zöldebb a fű, és csodákra képes a jogalkotás. A kulcs a hatékony jogérvényesítésben keresendő.
Az Európai Unió területén a kereskedelmi és vámhatárok lebontásával egyre nagyobb számban fordulnak elő több tagállamhoz kapcsolódó jogviták, amelyek tárgyát a legtöbb esetben valamilyen pénzkövetelés behajtása képezi. Az ilyen követelések gyors és egyszerű behajtásához nyújt segítséget az európai fizetési meghagyásos eljárás.
Egyre többen élnek az EK-Szerződésben biztosított jogaikkal a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása tekintetében, így természetesnek mondható, hogy megnövekedett az ezzel összefüggő határon átnyúló jogviták száma is. Abban az esetben viszont, amikor a jogviták több tagállamra is kiterjednek, óhatatlanul növekednek a peres eljárás költségei is (tolmácsolási, ügyvédi költségek), valamint vitathatatlanul több akadálya van a gyors és költségkímélő határozathozatalnak.
A közelmúltban nagy figyelmet kapott az Ipsos Global @dvisor által készített felmérés eredménye, amely szerint a magyarok 34/%-a gondolja úgy, hogy a nőknek a munkavállalás helyett inkább otthon lenne a helye. Ennek ellenére a statisztikák szerint Magyarországon is, mint ahogyan az EU más tagállamaiban is, évről-évre emelkedik a dolgozó nők aránya, és jelenleg a magyar nők 49,9 %-a dolgozik. A gyermeket vállaló nők esetében a munkáltatóknak speciális kötelezettségekre kell tekintettel lennie, hiszen ezen munkavállalók különleges védelemben részesülnek munkajogi szempontból.
Az elmúlt időszakban folyamatosan romló gazdasági környezet hatására nagymértékben megnövekedett a fizetésképtelenné vált cégek ellen elrendelt felszámolási eljárások száma. A felszámolás megindulásakor azonban lényegi kérdés, hogy kizárólag a felszámolás alatt álló cég vagyona kerüljön a felszámolási vagyonba, viszont azok az eszközök ne, melyek a cég használatában vagy birtokában vannak, de nem képezik a cég tulajdonát.
Vajon meddig mehetnek el a különböző adatkezelők személyes adataink gyűjtése, kezelése során? Egy nemrég megjelent legfelsőbb bírósági ítéletet kapcsán keressük a választ adatvédelmi kérdésekre. Megjegyzések egy ítélet margójára.
2010. január 1-jétől egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik vissza a magyar adóalanyok a Közösség más tagállamában megfizetett általános forgalmi adót.
Vitatható gyakorlat van kialakulóban a kft. üzletrész átruházásának cégbírósági bejegyzése kapcsán. A zálogjoggal terhelt üzletrészek átruházására vonatkozó változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság újabban kéri a zálogjogosultnak az üzletrész átruházásához vagy a zálogjog törléséhez való hozzájárulását. Mindkét elvárás aggályosnak tűnik.
Az Európai Bíróság meghozta a Google keresőprogramja kapcsán régóta várt ítéletét: egyértelműen elutasította a Google felelősségét a védjegybitorlásért. Viszont megállapította, hogy a Google oldalán hirdetők felelősek lehetnek a védjegybitorlásért, melynek következtében a Google-nak, mint közvetítő szolgáltatónak, az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabályok alapján fennállhat a felelőssége.
A legfontosabb eseményekről folyamatosan beszámolunk.
Veszélyben az élelmiszerellátás és az inflációs célok.
A vámtarifák előnyösek lehetnek azoknak a hazai iparágaknak, amelyek versenyeznek az importált termékekkel.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
