A rendezett munkaügyi kapcsolatok egyik biztosítéka a hatékony munkaügyi ellenőrzés. Az utóbbi hónapok számos új szabályt hoztak e területen. Ez arra utal, hogy a jogalkotó egyre nagyobb hangsúlyt helyez a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítésére, biztosítására és ellenőrzésére.
Az idei év első felében lép hatályba több új, a hitelfelvételt szabályozó jogszabály. A legfontosabb fejlemény a "hitelplafon-rendelet" hatálybalépése, amely százalékosan maximálja a felvenni kívánt hitel összegének és az annak fedezetéül szolgáló vagyontárgy értékének arányát.
Már hatályba léptek a hitelintézeti törvény azon rendelkezései, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére a kiemelt közvetítők, a függő ügynökök, a pénzforgalmi közvetítők (a függő közvetítők) és a többes kiemelt közvetítők, többes ügynökök, valamint az alkuszok (a független közvetítők) jogosultak.
Az osztalékhoz való jog a gazdasági társaságok tagjai számára az egyik legfontosabb jogosultság, hiszen ez biztosítja számukra befektetésük gyümölcsét. A gyakorlatban azonban az osztalék nem automatikusan jár; a jogszabályok a tényleges osztalékfizetést pénzügyi, jogi és technikai feltételekhez kötik.
Magyarországon a cégek jelentős része nem tartotta be korábban a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget, amelynek nemigen volt gyakorlati szankciója. Az új jogi szabályozás azonban jelentősen szigorította azon szankciókat, amelyek a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget nem teljesítő cégekkel szemben alkalmazandók. Mivel az új szabályozás fényében a fenti kötelezettség nem teljesítése az adószám felfüggesztéséhez, illetve végső soron akár a cég megszűntnek nyilvánításához is vezethet, mindenképpen érdemes fokozott figyelmet szentelni e kötelezettség teljesítésére.
A Magyarországon leányvállalattal vagy képviselettel nem rendelkező szoftvergyártó valamint más szektorban javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújtó cégek részéről gyakorta felmerül az igény, hogy munkavállalóikat a Magyar Köztársaság területére küldjék adott javítási, karbantartási munkák elvégzésére.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (\"Gt.\") szerint a Kft törzstőkéjének leszállítására sor kerülhet a társaság saját elhatározásából (tőkekivonás), illetve veszteségrendezés céljából is (kötelező tőkeleszállítás). A két eljárás két teljesen különböző célt szolgál, de vajon a két eljárás kapcsán követendő eljárás megegyezik-e?
Június 1-től gyökeresen átalakul a fizetési meghagyásos eljárás megszokott rendje: az eljárás közjegyzői hatáskörbe kerül és jelentős részében elektronikus úton folyik majd. Ettől nagyobb gyorsaság és hatékonyság remélhető.
Időről-időre hírt ad a média olyan ítéletekről, amelyben egy nemzetközi választottbíróság jelentős összeg megfizetésére kötelez valamely államot egy külföldi vállalatnak általa okozott sérelemért. De milyen alapon perelhet egy államot az ott befektető külföldi vállalat egy nemzetközi fórumon? Miért külföldön perelnek és miért nem abban az államban ahol a jogsérelem történt? Milyen jogot alkalmaz ez a fórum? Hogyan szerezhet a befektető érvényt az ítéletnek annak az államnak a területén is, amelyet beperelt?
Az Európai Bíróság elé került Pannon Gép Centrum Kft kontra APEH ügyben az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal az a magyar gyakorlat, amely szerint az adóhatóság egyes esetekben megtagadja az áfa levonási jogot akkor, ha az adólevonási jog alapjául szolgáló számla bár tartalmilag helyes, de alakilag hiányosságokban szenved.
A válság hatására a bankközi piac jelentősen szűkült, a finanszírozó bankok forrásköltsége megemelkedett. A referencia kamatlábak (pl. LIBOR, EURIBOR) nem mutatják a bankok valós forrásköltségeit. A bankok igyekeznek a különbözetet a hitelfelvevőre áthárítani, amelynek az egyik eszköze a "Piacösszeomlási Klauzula" alkalmazása.
Elvonható-e a leányvállalat menedzsmentjének hatásköre és utasítható-e a menedzsment? Főként kiterjedt struktúrával rendelkező multinacionális vállalkozásoknál, de magyar cégek belföldi leányvállalatinál is gyakran felmerülő kérdés, hogy bizonyos hangsúlyos kérdésekben nem a leányvállalati management, hanem a társaság tulajdonosai hatáskörébe vagy más csoportbeli társaságokhoz vagy személyekhez szeretnék utalni a döntést. A magyar jog azonban csak nagyon limitált körben ismeri el és kezeli a csoportszintű működést, márpedig a mai vállalti struktúrákban főként ez a jellemző. Mit tehetünk?
"De hát én nem vonom be a feleségemet az üzletbe! Semmi köze hozzá vagy úgyis mindegy neki hogy mit csinálok !" Gyakran hangzik el a fenti mondat nagy értékű vagyontárgyak (általában cégek, üzletrészek, ingatlanok) adásvétele kapcsán. Sok üzletember indokolatlan, a magánszférájába történő beavatkozásnak érzi, és rossz néven veszi, ha az ügylet megkötésekor a másik fél az eladó magánszemély házastársának hozzájáruló nyilatkozatát is kéri. Azonban, figyelembe véve a jogi szabályozást, a kérés nem öncélú és célszerű a vevőknek is figyelemmel lennie ennek fontosságára.
Az Alkotmánybíróság jókora követ hajított az ingatlan törlési perek állóvizébe egy tavalyi döntésével, amely szerint a jóhiszemű ingatlanszerzők 3 éven keresztül bírói úton támadhatók lesznek a korábbi tulajdonosok által a korábbi 60 nap helyett, amely a határozat szabályszerű kézbesítése esetén volt irányadó.
Munkáltatói oldalról gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor és milyen keretek közt van lehetőség - a kötelező eseteken túl - levonásokat eszközölni a munkabérből, tipikusan annak kifizetését megelőzően.
A régi és az új reklámtörvénnyel kapcsolatos indítványokról döntött március 2-án közzétett határozatában az Alkotmánybíróság. A hazai reklámtörvény európai viszonylatban is szigorú rendelkezéseket tartalmaz többek között a dohányreklámok közzétételének feltételeivel kapcsolatban, így nem meglepő, hogy a reklámtörvény kifogásolt rendelkezései is jórészt ezekkel kapcsolatban kerültek a taláros testület elé.
A szindikált hitelezés során használt biztosítéki ügynök jogi helyzete rendezetlen a magyar jogban. A gyakorló jogásznak olyan megoldást kell követnie, amely összhangban áll a nemzetközi finanszírozási gyakorlattal, de ugyanakkor jogilag is megnyugtató válaszokat ad a finanszírozó bankoknak.
A tokaji borvidék ismét a címlapokra került. Sajtóhírek szerint először egy szlovák politikus háborodott fel azon, hogy a magyarok megváltoztatták az EU elektronikus adatbázisában az ott bejegyzett és ezáltal védelmet élvező "Tokaji" nevet "Tokaj"-ra, majd pár nappal később a sajtó szerint Magyarország kérte az EU Bizottságot annak kivizsgálására, hogy miként jelenthették be a szlovákok ugyanebbe az adatbázisba a "Tokajska" helyett a "Tokaj" szót. Ezekből nehéz megállapítani, hogy mi állhat a hírek mögött. Az alábbiakban erre igyekszünk rávilágítani.
Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra a csoportos perlésről szóló, az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadott törvényt
A gazdasági válság következtében számos vállalkozás kényszerült munkavállalói egy részétől megválni. A munkaerő leépítésé során számos jogi formáságot is be kell tartani, aminek elmulasztása adott esetben a felmondások jogellenességéhez vezethet. Ezzel kapcsolatban az egyik buktató lehet, ha a munkavállaló megtagadja a munkáltatói felmondás átvételét, és a munkáltató a későbbiekben nem tudja bizonyítani, hogy a felmondást megkísérelte-e átadni a munkavállalónak. A jelen cikk bemutatja, hogy ilyen esetben miként tanácsos eljárni.
A legfontosabb eseményekről folyamatosan beszámolunk.
Veszélyben az élelmiszerellátás és az inflációs célok.
A vámtarifák előnyösek lehetnek azoknak a hazai iparágaknak, amelyek versenyeznek az importált termékekkel.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
