Világszerte sűrűsödnek az antiszemita incidensek. Nemcsak a nyugati nagyvárosban váltottak ki heves érzelmeket az izraeli megtorló légicsapások a Gázai övezet ellen, hanem Kínában is megszaporodtak a zsidóellenes közösségi médiás bejegyzések.
Hétvégén újabb fejezet nyílt a Hamász és Izrael közötti háborúban: a zsidó állam szárazföldi hadműveleteket indított a palesztin területek ellen. A műveletek lassan, de biztosan haladnak.
Hiába halmozta fel Gáza mellett páncélozott járművek ezreit és katonák tízezreit az izraeli hadvezetés, még mindig nem indult meg a térség ellen többször is beharangozott szárazföldi offenzíva. A New York Times számos izraeli katonai és politikai vezetővel folytatott beszélgetés során megtudta: a késlekedés fő oka az, hogy az izraeli vezetők nem tudnak konszenzusra jutni azzal kapcsolatosan, hogy pontosan hol, mikor, milyen módon támadjanak, illetve, hogy támadjanak-e egyáltalán.
Hírek szerint az Egyesült Államok egy 14 milliárd dolláros segélycsomagot tervez Izraelnek adni a háború miatt – írta meg az al-Jazeera.
Bejelentették az Izraeli Védelmi Erők, hogy az elmúlt éjjel megölték Dzsamila Abdallah Taha al-Shantit, a palesztin törvényhozó tanács résztvevőjét, aki egyben a Hamász politikai irodájának első női tagja - írta meg a Jerusalem Post.
Kobi Shabtai izraeli rendőrfőnök kijelentette, hogy „zéró tolerancia” lesz bevezetve azokkal szemben, akik tüntetni szeretnének Izraelben a palesztinok mellett. Azzal is fenyegetett, hogyha ennek ellenére mégis valaki protestálni szeretne, azokat a bombázott palesztin területre fogja küldeni.
Izraeli légicsapás végzett a Ajman Nofallal, a palesztin Hamász radikális iszlamista mozgalom egyik legfontosabb katonai vezetőjével - írja Reuters.
Megszólalt Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter a Hamász elleni harcok közben, amelyben két lehetőséget vázolt fel a radikális iszlamista szervezet fegyvereseinek: feladják magukat vagy meghalnak - írja a The Times of Israel.
Egyiptomban hamarosan elnökválasztást tartanak, ahol Abdel Fatah esz-Szíszi a harmadik ciklusára készülhet. A politikai vezetés azonban nem örvend túl nagy támogatottságnak az országban, mivel a gazdasági kihívásokkal nehezen tud megküzdeni. A nehézségeket most a palesztinok ügye is növeli, Kairónak óvatosan kell eljárnia az ügyben - írja a Council on Foreign Relations elemzése.
Az izraeli parlament téli ülésszakát hétfő este hirtelen biztonsági fenyegetés miatt hirtelen félbeszakították. Jeruzsálemben megszólaltak a rakétatámadásra figyelmeztető szirénák a városhoz veszélyesen közeli támadások miatt, ami arra késztette a törvényhozókat, hogy gyorsan elhagyják az üléstermet és a közeli óvóhelyeken keressenek menedéket.
A Hamász szombaton indított átfogó támadást Izrael ellen, amelyet gyors megtorlás követett. Az egész világ feszülten követi az eseményeket, az arab világban és Nyugat-Európában több helyen is tüntetések törtek ki a palesztinok mellett. A jelenlegi események egyik legnagyobb kérdése, hogy a háború megmarad-e helyi összetűzésnek, vagy pedig a teljes Közel-Kelet lángra lobban majd. Egyelőre Izrael ellentámadása nem okozott kiterjedt konfliktust, azonban közel sem egyértelmű, hogy ez így is marad.
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban megpróbált az orosz-ukrán háborúban közvetíteni a felek között, az a próbálkozás – bár részsikereket elért – végül egyértelműen kudarcot vallott. Most Ankara figyelme inkább a Közel-Kelet felé fordult, hasonlóan ambíciózus célokat tűzött ki maga elé, mégpedig, hogy valamiképpen elhozza a nyugalmat és a békét a Hamász és Izrael közé. Ez viszont még lehetetlenebb küldetésnek tűnik – írja a Politico.
Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásokat rendelt el a Hamász fegyveresei által túszul ejtett civilek kiszabadításának elősegítésére - közölte csütörtökön egy török elnökségi forrás.
Összecsapások kezdődtek a palesztinok és az izraeli védelmi erők csapatai között Kelet-Jeruzsálem Szilvan negyedében - számolt be a Haaretz.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai tárgyalókkal folytatott együttműködésre kérte Izrael vezető nukleáris és biztonsági szakértőit Szaúd-Arábia amerikai irányítású urándúsítási programjában - jelentette a helyi média csütörtökön az MTI tudósítása szerint.
Elfogadta hétfőn az izraeli parlament, a kneszet a kormány igazságügyi reformcsomagjának az észszerűség jogi elvét korlátozó törvényjavaslatát, mely csökkentené a bíróságok hatáskörét.
Ferenc pápa közölte, hogy előkészületek folynak egy Kirill orosz pátriárkával való jeruzsálemi találkozó megrendezésére - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség vasárnap Leonyid Szevasztyjanovra, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnökére hivatkozva, aki levelezésben áll a katolikus egyházfővel. A pápa és a pátriárka először 2016. február 12-én találkozott. Az eseményt történelmi jelentőségűnek minősítették, mert az 1054-es nagy keresztény egyházszakadás óta ez volt az első alkalom volt, hogy a római katolikus egyház és a legnépesebb ortodox felekezet vezetője személyesen tárgyalt egymással. Az orosz óhitűek tisztségviselője korábban azt is kijelentette, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a békés rendezésére vonatkozó tervét.
„Én is olvastam a hírt a sajtóban, de Magyarországon még nem született döntés a nagykövetségünk elköltöztetéséről Izraelben” – így reagált még pénteki prágai sajtótájékoztatóján Novák Katalin magyar államfő az izraeli sajtóban megjelent értesülésre a Reuters tudósítása szerint.
A The Jerusal Post szerint több mint 100 000 izraeli vonult az utcákra szombat éjjel, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya politikája ellen tüntessenek. A tüntetéseken vezérszónokként feltűnt Jair Lapid, korábbi miniszterelnök és a Roni Alseih volt izraeli rendőrfőnök is.
A rendőrség becslése szerint Tel-Avivban több mint százezren tüntettek az új Netanjahu-kormány ellen szombat este, és mellettük országszerte is sok ezren vonultak az utcákra, hogy megpróbálják megakadályozni a jogrend tervezett átalakítását - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Ez következhet a nemzetgyűlési választások eredményéből.
Töretlen marad a támogatás.
Valószínűleg nem éppen ideális választási eredmény született.
Megjöttek az első exit pollok.
Az is kiderült, meddig tart még a pokoli hőség.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
