Meglepetésre a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezhette meg a legtöbb képviselői helyet a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában az exit pollok szerint. Második lett a Macron mögött álló Együtt formáció, a legtöbb felmérés alapján első helyre várt Nemzeti Tömörülés pedig csak a harmadik helyen végzett. Az Ipsos exit pollja szerint az Új Népfront 172-192, az elnöki tábor 150-170, a Nemzeti Tömörülés (szövetségeseivel) 135-155 képviselői helyet szerezhetett.
France, Ipsos exit poll:Snap national parliament election, second round (seat distribution)NFP-LEFT|G/EFA|S&D: 172-192Ensemble-RE: 150-170RN and allies-ID: 135-155LR-EPP: 57-67Divers gauche-*: 13-16Divers-*: 8-11UDI-RE: 6-8 https://t.co/oL97q6lO3I
— Europe (Elects) July 7, 2024
Ha nem a választási formációkat, hanem tisztán a pártokat tekintjük, akkor a Nemzeti Tömörülésé lehet a legtöbb mandátum, Macron pártja, a Reneszánsz szerezhette meg a második legtöbb képviselői helyet, a harmadik helyre pedig a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ért be.
France, Ipsos exit poll:Snap national parliament election, second round (seat distribution)Individual partiesRN-ID: 120-136RE-RE: 95-105LFI-LEFT: 68-74PS-S&D: 63-69LR-EPP: 57-67LÉ-G/EFA: 32-36MoDem-RE: 31-37HOR-RE: 24-28Divers-*: 14-19LR/RN-EPP|ID: 12-16PCF-LEFT: pic.twitter.com/N7fJWj5DMh
— Europe (Elects) July 7, 2024
Az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés egyértelmű győzelmet aratott: az 577 választókörzetből 297 körzetben végeztek első helyen a jelöltei, míg a baloldali Új Népfront 159, a Macron mögött álló centrista koalíció 70, a jobbközép Köztársaságiak párt 20 győzelmet tudott elkönyvelni. A június 30-i első körben ugyanakkor csak 76 körzetben született végleges eredmény, július 7-én így 501 körzetben tartottak választást.
Már az első forduló eredményének kihirdetése után megkezdődött a visszalépések bejelentése. Az Új Népfront vezéralakjai – az Engedetlen Franciaország első embere, Jean-Luc Mélenchon, illetve a Szocialista Párt elnöke, Raphaël Glucksmann – kinyilvánították, hogy harmadik helyen végzett jelöltjeik visszalépnek a többnyire macronista jelölt javára. Az elnöki tábor már szemérmesebb volt, Macron például nem szólalt meg, csak a színfalak mögül szivárgott ki, hogy az államfő a centrista jelöltek visszalépését szorgalmazta, még akkor is, ha a jelölt a legradikálisabb Engedetlen Franciaország embere. Néhány centrista politikus – így Bruno La Maire pénzügyminiszter vagy Gérald Darmanin belügyminiszter – ugyanakkor kizárta Mélenchonék támogatását.
Végül azonban a harmadik helyen végzett baloldali és centrista jelöltek többsége visszalépett: az Új Népfront 134, az Együtt 82 körzetben.
Létrejött tehát a „republikánus front”, vagyis a széleskörű összefogás a sokak által szélsőjobboldalinak tartott Nemzeti Tömörüléssel szemben. A „republikánus front” elnökválasztások esetén már többször is működött: így győzhetett 2002-ben hatalmas fölénnyel a konzervatív Jacques Chirac a második fordulóban a lányánál jóval szélsőségesebb apa, Jean-Marie Le Pen ellen (aki a később Nemzeti Tömörülésre átkeresztelt Nemzeti Frontot alapította), és így nyerhetett Macron a 2017-es, illetve a 2022-es elnökválasztáson Marine Le Pennel szemben.
A „republikánus front” nemzetgyűlési választási premierjére azonban most került sor, és bebizonyosodott, hogy a mindenkori radikális jobboldal győzelmének megakadályozására indult taktikai szavazás ezúttal is működött.
Pedig a „republikánus frontot” már sokan temették: a Nemzeti Tömörülés jóval mérsékeltebb párttá vált Marine Le Pen vezetésével, mint mikor még Nemzeti Front néven futott, a centrista és a baloldali szavazók pedig már jóval kevésbé követik az általuk kedvelt pártok vezetőinek szavazási javaslatait, mint egykoron. A választás előtt közzétett közvélemény-kutatások is arra mutattak, hogy a „republikánus front” már legfeljebb a Nemzeti Tömörülés abszolút győzelmének megakadályozására elég: a legtöbb felmérés Le Penék győzelmét várta, a 287 mandátumot jelentő abszolút többségnél valamivel kevesebb képviselővel.
Az exit pollok eredményei azt mutatják, hogy
egyetlen erőnek sem lesz meg az abszolút többsége, lényegében egy háromosztatú Nemzetgyűlés jön létre.
Így erősen kérdésessé válik, milyen színezetű kormány jöhet majd létre, sőt az is, hogy egyáltalán sikerül-e olyan kormányt alakítani, amely a képviselők többségét maga mögött tudhatja, vagy esetleg egy szakértői kormány jöhet létre, amely eseti jelleggel állít maga mögé koalíciókat az egyes törvényjavaslatok keresztülviteléhez. Az biztos, hogy egy évig most nem lehet feloszlatni a Nemzetgyűlést, így a következő hónapokban ezzel a parlamenttel kell együttműködnie Macronnak.
A győztes Új Népfronton belül a legtöbb képviselőt a Mélenchon-féle Engedetlen Franciaország adhatja: 85 és 94 közötti képviselőt. A szocialisták 55-65, a Zöldek 32-36, a kommunisták 6-10 mandátumra számíthatnak. Mélenchon Macron távozását követelő hívei előtt máris kijelentette, az elnöknek vagy mennie kell, vagy az Engedetlen Franciaországból kell miniszterelnököt választania.
Az államfő elvileg bárkit kinevezhet miniszterelnöknek, a kormányfőt pedig a parlamentnek sem kell megszavaznia, ugyanakkor a Nemzetgyűlés bizalmatlansági indítvánnyal bármikor leválthatja. Macronnak ezért olyan miniszterelnök-jelöltet kell találnia, aki legalább külső támogatással az 577 képviselő több mint felét programja mögé tudja állítani. Ez a mostani állás szerint nem lesz egyszerű feladat.
Marine Le Pen az exit pollok ismeretében híveinek azt mondta, a Nemzeti Tömörülés győzelmét csak elhalasztották, az egyszer mindenképpen be fog következni. A párt de facto vezetője kijelentette, túl sokat tapasztalt már ahhoz, hogy csalódott legyen egy olyan eredmény miatt, mellyel sikerült megduplázniuk nemzetgyűlési képviselőik számát. A Nemzeti Tömörülés hívei számára azonban kétségtelenül csalódás lehet a mostani eredmény, hiszen Le Pen, illetve a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella a kampányban úgy beszéltek, mint akik már csak karnyújtásnyira vannak a kormányrúdtól.
Ha azonban az új Nemzetgyűlésben kaotikus állapotok jönnek létre, és nem sikerül stabil kormányt létrehozni, az középtávon a Nemzeti Tömörülés megerősödését eredményezheti.
Ha állandósul a káosz, egy év múlva új nemzetgyűlési választások is jöhetnek, ebben az esetben Le Penék egyetlen feladata a kivárás.
Most elsősorban Macron elnök feje főhet: találni kell egy konszenzusos miniszterelnököt, akivel ráadásul ő is együtt tud működni, hogy megmaradjon az Európai Unió második legnagyobb gazdaságának és második legnépesebb országának kormányozhatósága. Az szinte biztos, hogy kétszer öt éves ciklusának legnehezebb három éve elé néz Macron.
Címlapkép: Az Új Népfront francia baloldali koalíció támogatói a francia parlamenti választások második fordulójának előzetes eredményeinek ismeretében ünnepelnek a párizsi Köztársaság terén 2024. július 7-én. MTI/EPA/Yoan Valat
