A Portfolio megkeresésére válaszolt a Takarék Csoport azzal kapcsolatban, várható-e a kiszorítás a Takarék Jelzálogbank részvényeinek piacán, miután lezárult a kötelező nyilvános vételi ajánlat folyamata.
Lezárult tegnap délután a Takarék Jelzálogbank kisebbségi tulajdonosai számára az MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatának elfogadására nyitva álló 30 napos időszak. 2,1 millió darab részvényt adtak el a kisbefektetők, vagyis 5,18 százaléknyi meglévő részvényükből 1,94 százaléknyi részvényre fogadták el az ajánlatot. Mivel az MTB és a vele összehangoltan eljáró személyek tulajdonrésze 90% felett van, ezért három hónapon belül jogi lehetőségük van arra, hogy kiszorítsák a maradék részvényeseket, de hogy élnek-e vele, arról még nincs publikus döntés.
Kedd óta harminc napjuk van arra a Takarék Jelzálogbank kisebbségi tulajdonosainak, hogy elfogadják a többségi tulajdonos MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatát. Joggal merül fel a kérdés minden kisbefektetőben, lesz-e kiszorítási eljárás a társaságnál, kivezetik-e a tőzsdéről a jelzálogbankot, ha pedig nem, akkor hosszú távon milyen befektetési sztorit képzelhetnek el a szuperbank pénzügyi csoportján belül. Nagy Gyula vezérigazgatót kérdeztük.
15 milliárd forintnyi fedezett kötvényt bocsátott ki sikeresen az UniCredit Jelzálogbank, a csomagból 4,5 milliárd forintot az EBRD vett meg – áll a fejlesztési bank közleményében. Az ötéves lejáratú fedezett kötvényeket bevezetik a magyar tőzsdére is.
A Takarék Jelzálogbank bejelentette a Budapesti Értéktőzsde oldalán, hogy a közte és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. között a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. 51%-os tulajdonrészének adásvételére létrejött szerződés 2019. október 29-én sikeresen lezárult.
A Monetáris Tanács döntött arról, hogy a piaci stabilitás megőrzése és a kibocsátók megújítási kockázatának csökkentése érdekében, monetáris politikai szempontból semleges módon megteremti az MNB tulajdonában lévő, legfeljebb egy éves hátralevő futamidejű jelzáloglevelek megújításának lehetőségét – közölte honlapján a jegybank.
Technikai jellegű a változás.
Az Erstéhez és az FHB-hoz hasonlóan az OTP is a hasonló futamidejű állampapírok piaci hozamánál olcsóbban tudott jelzálogleveleket kibocsátani.
Bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a bankok vásárolják fel az MNB szabályozása miatt gyorsan növekvő jelzáloglevél-állományt. Az MNB friss statisztikái szerint a februári 168 milliárdos bővülés szinte teljes egészében a bankoknál csapódott le, ezzel pedig gyakorlatilag minden más piaci szereplő kiszorul a jelzálogpiacról. Bár a szándék meglenne, ilyen alacsony kamatfelárak mellett csak nagyon keveseknek éri meg a bankokon kívül jelzálogleveleket venni.
Az egy évvel korábbinak a másfélszeresére rúgó, 15,5 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel zárta 2016-ot az FHB Jelzálogbank. Az utolsó negyedév hozta a veszteség döntő részét (13,7 milliárd forintot) egyszeri negatív adóhatások és a megképzett hitelezési értékvesztés miatt, így jórészt egyszeri tételek húzták le a bank tavalyi teljesítményét.
Az OTP Jelzálogbank friss közleménye szerint a legutóbbi aukció keretében 37,1 milliárd forint névértékben értékesített jelzálogleveleket intézményi befektetők számára. Ezzel már megvan a tervezett kibocsátási volumen, de a közeljövőben új sorozatokkal is kijöhetnek.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
A CIB Bank nem alapít jelzálogbankot, ehelyett egy meglévő jelzálogbankkal kötnek megállapodást - derül ki Simák Pál Világgazdaságnak adott interjújából.
Az Erste után a K&H jelzálogbankja is elindult. Ezzel felel meg a nagybank a jegybank jövő áprilistól hatályos szabályozásának.
Jövő áprilistól 15%-ban jelzáloglevelekkel kell finanszírozniuk jelzáloghiteleiket a magyar bankoknak. Az Erste volt az első, amely új jelzálogbankot alapított ezért, most pedig azt is bejelentette a hitelintézet, hogy októbertől hozza forgalomba saját jelzálogleveleit.
Jelzálogbankot alapítana az OTP, az FHB és az UniCredit már meglévő intézményei mellé az MKB Bank is, az ehhez szükséges kérelmet már be is nyújtotta az MNB-nek. Ezzel a bank az Erste és a K&H után a harmadik, amely új jelzálogbank felállítása mellett döntött az elmúlt évben. Az MKB közlése szerint a jelzálogbank alapításában kisebbségi részvényesként a Gránit Bank is részt vesz.
Jelentősen felbolydulhat jövőre a magyar befektetési piac: az MNB október 1-jétől bevezeti a bankoknak a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM), ezzel pedig mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kerülhet a piacra. Egyelőre úgy tűnik, hogy az intézményi befektetők ugranak majd rá leginkább az új papírokra, de a bankoktól úgy tudjuk, dedikáltan a lakosság számára is készülnek meglepetésekkel. Megkérdeztük a hazai alapkezelőket, mint az új jelzáloglevelek lejegyzésében egyik legérdekeltebb befektetői kört, mit várnak az új szabályozástól, a jelzálogbankok pedig elárulták, milyen feltételű jelzáloglevelek kibocsátását tervezik jövőre.
Engedélyezte a negyedik magyar jelzálogbank, az Erste Jelzálogbank Zrt. megalapítását az MNB.
2016 eredményfordulatot, 2017 pedig a hitelportfólió növekedését hozhatja a magyar Erste számára, miközben egyre inkább a fogyasztási hitelezésre koncentrál a bank. A fedezetlen hitelpiaci területen a Citibank felvásárlása megduplázza az Erste méretét - mondja a társaság lakossági vezérigazgató-helyettese. Harmati László a bank által is várt hitelkiváltási dömping elmaradásának okairól, a magáncsődről és a saját jelzálogbank alapításáról is beszélt a Portfolio-nak. Szerinte nagyobb teret nyerhetnek a jelzáloglevelek a megtakarítási piacon - utóbbiról egyébként a bankvezető Öngondoskodás konferenciánkon is előadást tart.
Az Erste Bank után a K&H Bank is jelzálogbank alapítását vette tervbe. A Reuters szerint ugyanis a K&H vezérigazgató-helyettese, Bába Ágnes most úgy nyilatkozott, jövőre ők is megalapítják saját jelzálogbankjukat.
Részletes információk derültek ki a 1,5 órás tárgyalásról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
6 hónapot se biztos, hogy bírnának.
Nagy István agrárminiszter a Portfolio Checklist vendége volt.
Hegedüs Éva Gránit-vezér a Portfolio Business podcast vendége volt.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
