Magyarországon még nem érte el az alapkamat a nulla százalékot és valószínűleg nem is fogja a közeljövőben, így van még lehetőségünk az alapkamaton keresztül is lazítani a monetáris kondíciókat - jelentette ki a köztévé ma reggeli adásában Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója - aki nem tagja a kamatdöntő Monetáris Tanácsnak - Reuters szerint úgy fogalmazott: a közeljövőben lehet, hogy szükség lesz a lazításra.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető után Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az MNB tavalyi jelentős nyereségének felhasználásával kapcsolatban. Szerintük a jegybanknak tilos befizetni a nyereségét az állami költségvetésbe. Ez így nem igaz.
Görögország kilépése az eurózónából azonnal valós államadóssággá transzformálná azt a több tíz milliárd eurót, ami a korábbi tőkekimenekítés hatására a görög jegybank mérlegében épült fel, mint az euróövezet más jegybankjaival szembeni tartozás. Mindez egy újabb érv amellett, hogy mind a görögök, mind a centrumországok kormányai végső soron erősen érdekeltek a megegyezésben, és a valutaunióból történő kilépés elkerülésében.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó rátát, így holnap is 2,1%-os az alapkamat. A döntés megegyezik a várakozásokkal, a piac számára a 15 órakor megjelenő indoklás tartogathat érdekességeket.
Hónapról hónapra eloszlatja a kamatcsökkentési várakozásokat a jegybank, de vajon így lesz-e ma is? Az Európai Központi Bank lazító programja, a csökkenő infláció, a beragadó olajár, visszaerősödő forint talán elég indok lehetne a kamatvágásra, de úgy tűnik, az MNB máshol keresi a megoldást.
Olyan erőteljes felértékelődési nyomás nehezedett a svájci frankra, hogy az 1,20-as árfolyamküszöb fenntartásához csak idén január egészében 100 milliárd frankot kellett volna kinyomtatni és abból eurót vásárolni - mondta el a svájci Blicknek adott, ma megjelent interjúban Fritz Zurbrügg.
Karácsony előtt egy nappal az MNB újabb 62 milliárd forintot juttatott Pallas Athéné-alapítványainak, - köztük az ugyanaznap alapított Domus Innovationisnak, és így az alapítványok már 250 milliárd forintból gazdálkodhatnak, vagy ahogy a HVG a saját információi alapján fogalmaz: terjeszthetik az unortodox közgazdasági tanokat.
Helytelen volt az az árjegyzés, amely a világ egyik vezető elektronikus platformjába (EBS) került a svájci jegybank káoszt okozó ma délelőtti bejelentése nyomán - tudósított a Reuters egy az ügyletre rálátó forrás alapján. Elméleti szinten csaknem 217 ezer forintot kellett volna adni ugyanis egyetlen frankért. Közben a frank piacán látott extrém mozgás durván felpörgette a forgalmat más devizapárokban is.
Egészen érdekes fejlemény a ma történtek tükrében az, amit még most hétfőn (sokadszorra) mondott a svájci jegybank alelnöke. Jean-Pierre Danthine ugyanis úgy fogalmazott, hogy az euróval szembeni árfolyamküszöb továbbra is a monetáris politikájuk központi eleme marad.
A kínai jegybank idén továbbra is prudens monetáris politikát kíván folytatni, a hitelállomány növekedési ütemét stabilan akarja tartani és fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén finom lépésekkel alakítsa a jegybanki kondíciókat - többek között ezeket közölte pénteki közleményében a kínai jegybank. A szöveg nem utal egyértelműen arra, hogy a kínai jegybank a fokozódó spekulációnak megfelelően valóban kész lenne-e további monetáris lazító lépéseket tenni, azaz például tovább vágni a kínai bankok számára előírt kötelező tartalékrátát, hogy ezzel is segítse a gazdasági növekedést.
A forint mozgása összhangban van a lengyel zloty gyengülésével és mindkettő az orosz rubel válságával függ össze, így a minapi forintgyengülés nem okoz különösebb problémákat - többek között ezt mondta el egy mai sajtótájékoztatón Balog Ádám. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Reuters tudósítása szerint úgy fogalmazott: "rövid és közép távon nem látok olyan hatást az orosz helyzetből, amely jelentősen érintené a magyar reálgazdaságot."
Negatív kamatot vezet be a svájci jegybank a nála parkoltatott rövid futamidejű betétekre, egyúttal megerősíti elkötelezettségét arra, hogy tartani fogja az 1,20-as árfolyamküszöböt az euró/frank devizakeresztben - ezt jelentette be ma reggel a svájci jegybank. A hírre a frank azonnal esni kezdett. Még a jegybank bejelentése előtt percekkel jöttek ki a svájci kormány friss gazdasági előrejelzései.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-on hagyta irányadó kamatát a jegybank. Ha volt is esetleg halvány hajlandóság az infláció miatt a kamatcsökkentési ciklus felújítására, az orosz krízis feltehetően minden ilyen elképzelést háttérbe szorított.
Láncreakció söpör végig az orosz gazdasági és pénzügyi rendszeren, amelynek elképesztően látványos következménye volt az, amit hétfőn és kedden láttunk lecsapódni a hihetetlen mértékű rubelzuhanásban a brutális jegybanki kamatemelés mellett is. Éppen utóbbi az, ami az oroszok szenvedését biztosan csak még tovább fokozza. Mi vezetett ehhez a drámai helyzethez? A kamatemelés inkább csak a tűzoltásra, a még súlyosabb pénzügyi zavarok elkerülésére lehet jó, a pénzügyi nyomás érdemi enyhüléséhez valószínűleg az kellene, hogy irányváltást hajtson végre a moszkvai külpolitika. Nagy kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, illetve milyen súlyos áldozatok kellenek ahhoz, hogy eljussunk idáig.
Az újabb amerikai gazdasági-pénzügyi szankcióktól való félelem hatására és az olajárak szenvedése miatt hétfő reggeltől kora délutánig 6 százalékot zuhant az orosz fizetőeszköz a dollárral szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy gyakorlatilag szabadesésben van a rubel a múlt heti sokadik jelentős jegybanki kamatemelés mellett is. A rubel az utóbbi három hét alatt 35%-ot esett, tavaly év vége óta pedig már 85%-os szakadásról beszélhetünk és ennek láttán ma az orosz miniszterelnök arra kérte a kormányt, hogy az apadó költségvetési és export bevételek miatt 10 százalékkal csökkentsék a jövő évi költségvetés kiadási oldalát. A rubel mellett az orosz tőzsde is durván esik, közben az orosz kitettséggel rendelkező nemzetközi cégek részvényárfolyama is igencsak szenved. Ez például ma az OTP Bank 3% körüli esésén is meglátszik amellett is, hogy éppen egy ma reggeli interjúban tett ígéretet Orbán Viktor kormányfő a bankadó 2017-ig történő csökkentésére.
A vártnál jóval alacsonyabb, ma közzétett novemberi inflációs adat és a meredek olajár-esés együttesen arra ösztönözte a JPMorgan londoni elemzőit, hogy megváltoztassák az MNB várható kamatpályájával kapcsolatos előrejelzésüket. Eddig 2,1%-on maradó alapkamattal számoltak, most viszont már azzal kalkulálnak, hogy a jövő év első negyedében összesen 50 bázispontos további kamatvágást hajt végre a jegybank.
Újabb 100 bázisponttal 10,5%-ra emelte irányadó rátáját mai döntésével az orosz jegybank, és további emelést is kilátásba helyezett, de mindez nem segített a rubelen. A döntés utáni percekben ugyanis új történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben, hiszen átlépték a jegyzések az 55-ös szintet is. Ez tehát azt jelenti, hogy év eleje óta közel 70%-os rubelzuhanásról beszélhetünk!
Novemberben minimálisan, mindössze 84 millió euróval csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai, igaz a friss előzetes állomány (34,13 milliárd euró) így is kilenchavi mélypontot jelent. Fontos megjegyezni, hogy a csekély csökkenés úgy következett be, hogy egy rendkívül nagy összegű tranzakció is bonyolódott a hónap során.
Beadta lemondását az ukrán jegybank elnöke - jelentette be az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedden azon a nagygyűlésen, ahol a központi bank vezetőjének távozását követelték kisbefektetők.
Nem okozott nagy meglepetést az amerikai jegybank legutóbbi üléséről készült jegyzőkönyv, annyit megtudhattunk, hogy a bankárok elkötelezettek a 2015-ös kamatemelés mellett, bár a gazdasági kondíciók javulásával időben korábbra is tolódhat a monetáris kondíciók szigorítása. A Fed természetesen nem fog sietni, már csak azért sem, mert a jegybankárok szerint az első számú kockázat az alacsony infláció, ami miatt továbbra is nagyon ébernek kell lenni - írja a Reuters.
Érkeznek az első beszámolók.
Javaslatcsomaggal állt elő a főpolgármester.
Többeket még keresnek a hatóságok.
Evakuálták az egyik terminált.
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
