Véget ért az amerikai jegybank kétnapos januári kamatdöntő ülése, amelyen nagy meglepetés nem született. A jegybank nem emelt kamatot, de előre vetítette a kamatemelést, amely "hamarosan esedékes lehet". Ezen kívül sok szó esett a mennyiségi szigorításról is. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón szigorú hangnemet ütött meg: a Fed elkötelezettnek látszik a szigorítás mellett. A sajtótájékoztató hatására a dollár erősödik.
Nagy volt az esés az elmúlt hetekben a részvénypiacokon, ráadásul a felszín alatt az eladási hullám még súlyosabb, mint az távolabbról nézve látszik, emiatt a JP Morgan elemzői szerint alacsonyan van a léc, és a Fed könnyen pozitív meglepetést okozhat ma, írja a MarketWatch.
A Magyar Nemzeti Bank Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatót tett közzé a honlapján, amellyel az a célja, hogy a Növekedési Kötvényprogram (NKP) lezárását követően útmutatóként szolgáljon a további, piaci alapú zöld kötvény kibocsátások lebonyolításához, melyek a továbbiakban is a fenntartható tőkepiaci források bevonásának elsődleges eszközei lehetnek.
Ma este ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit a Federal Reserve. Bár nagy jelentőségű változás nem várható, a közleményt és Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóját óriási várakozás övezi, hiszen a jegybanki jelzésekre kifejezetten érzékeny most a piac. Tisztázni valója ugyanis bőven van mit a jegybanknak: egyelőre nagy a homály a várható kamatemelésekkel kapcsolatban, az elnök által belengetett mennyiségi szigorításról pedig néhány utaláson kívül konkrétan semmit sem tudunk. A teljes monetáris politikai kilátások mögött pedig ott a nagy kérdés: hogy látja az inflációs folyamatokat a jegybank?
Malajzia a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetséges előnyeit felmérő kutatásba kezdett – közölte az ország központi bankja.
Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.
Lengyelországban gyorsult a fogyasztói árak emelkedése decemberben. Az éves index 8,6 százalékra emelkedett.
Nagy meglepetésre az infláció nem indult mérséklődésnek decemberben, hanem 14 éves csúcsán maradt, miközben a maginfláció 20 éves csúcsra szökött. Az alapvető árfolyamatok gyorsulása a délelőtt során megjelent jegybanki inflációs mutatókban is látványosan jelentkezett.
Ma is erősödés van kilátásban a forint piacon, a magyar deviza reggel átvitte a 360-as szintet az euróval szemben.
Az árszabályozásokra, az állam szabályozói szerepének erősödésére a lakosságot ért negatív költségsokkok miatt van szükség – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint a kamatstop ideje alatt a lakosságnak érdemes fix kamatozásúra váltani a hiteleit, a vállalati hitelpiac 2022 második felére várható kiszáradását pedig felújított jegybanki hitelprogramokkal lenne szükséges megakadályozni.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így továbbra is effektív a jegybank egyhetes betéti tenderének 4%-os kamata – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 9600 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma, ez új rekord.
Meglepetésre nem emelte irányadó kamatát az MNB – derül ki a csütörtöki egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A következő két hétben még 40 bázispont emelésre van lehetősége a jegybanknak a kamatfolyosó változtatása nélkül. A hírre átmenetileg gyengült a forint.
Nagyon szűk már az amerikai munkaerőpiac, így ez is fűtheti az egyébként is túl magas inflációt, és ezek együtt akár a korábban gondoltnál hamarabbi, vagy gyorsabb kamatemeléseket is szükségessé tehetik, sőt akár a válság alatt felvásárolt eszközök eladását is – ezt a meglepően héja hangvételű üzenetet küldte a szerda este megjelent kamatdöntési jegyzőkönyvével a világnak a Fed. A jelzésekre a részvénypiac eséssel, a kötvénypiac hozamemelkedéssel, a kamatpiac pedig azzal reagált, hogy már márciusra csaknem teljes valószínűséggel beárazta az első Fed kamatemelést, amelyet az év során további két hasonló szigorítás követhet.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált az újabb 20 bázispontos kamatemelés – derül ki a délutáni eredményhirdetésből.
Rekordösszegű, 12 ezer milliárd dollárt meghaladó új piaci finanszírozást hajtott fel a globális vállalati szektor az év eleje óta, kihasználva a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítését célzó likviditásözönt és a járvány sokkja utáni piaci kilábalást.
Érdekes gyűjtést tett közzé a Bloomberg friss cikkében, e szerint hiába van már 20 éve velünk az euró, rengeteg olyan pénz van még európai háztartásokban, amelyekkel már nem is lehet fizetni.
A klímaváltozás kimenetei kapcsán sok becslés és elemzés lát napvilágot, ezekben az eredmények sokszor különbözőek, az azonban látható, hogy a gazdasági és társadalmi hatások mindegyikben nagyok. A problémával behatóan foglalkozik a pénzügyi szektor és az azt felügyelő hatóságok is, így a szabályozás mint téma, hatalmasra duzzadt, ezért ebben a cikkben csak egy aspektust, a klímastresszteszteket - amelyeket mind az Európai Központi Bank (EKB), mind az MNB elvár az általa felügyelt hitelintézetektől - járja körbe Toronyai Bálint a KPMG tanácsadója és Wieder Gergő a KPMG szenior menedzsere.
Fenntarthatatlan volt az az árfolyamszint, ahova szakadt a líra a dollárral szemben, ezért lépni kellett és történelmi jelentőségű a lépés – jelezték a török elnök környezetéből a kedden bejelentett lírabetéti garanciarendszer hátterét. A programot az elemzők lényeges kockázatokkal tarkított lépésnek tartják és lehet, hogy az egész csak egy eszköz az előrehozott választásokhoz.
Minden idők legnagyobb, 25%-os egynapi erősödését produkálta hétfőn a török líra a dollárral szemben azután, hogy előtte pár óra alatt 11%-kal új mélypontra szakadt. Kedden is folytatódik a líra szárnyalása, amit összességében két főbb pszichológiai és két főbb fundamentális tényező válthatott ki. Egyelőre nem minden részlet ismert és így nagy kérdés, hogy sikerül-e a folyamatos kamatvágások mellett megállítani a líra zuhanását és fordulatot elérni a lakosság bizalmában.
A múlt hét végén ismét az infláció kerülhetett a piaci szereplők fókuszába, megérkezett ugyanis az amerikai inflációs index, ami 0,1 százalékponttal meghaladva az elemzői konszenzust csaknem 40 éve a legmagasabban alakult. Ami pedig ezt a hetet illeti, a jelentős áremelkedésekre reflektálva érkeznek a fontosabbnál fontosabb kamatdöntések a jegybankoktól, számunkra az MNB Monetáris Tanácsának holnapi ülése lesz a legfontosabb – ma azonban még nem várhatunk fontos kamatdöntést. Az ázsiai tőzsdék ma többnyire jól teljesítettek, kisebb kilengések mellett jellemzően oldalazást láthatunk az európai tőzsdéken, míg a tengerentúlon kisebb eséssel indult a nap.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
