izrael

Radikális erők élén jut újra hatalomra Orbán Viktor fontos szövetségese – hogy csinálta?

Radikális erők élén jut újra hatalomra Orbán Viktor fontos szövetségese – hogy csinálta?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében az izraeli választásokról lesz szó, ahol a Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnököt támogató pártok a vártnál sokkal jobb eredményt értek el, így minden valószínűség szerint hamarosan újra az országot korábban már 15 évig irányító, jelenleg ellenzékben lévő politikus alakíthat kormányt. Netanjahu azért is érdekes Magyarország szempontjából, mert nemzetközi szinten Orbán Viktor fontos szövetségesének számít. Választási győzelmével azonban nincs egyszerű helyzetben, mivel a korábbianál sokkal szélsőségesebb politikai erőkre is támaszkodnia kell, ha stabilan szeretne kormányozni. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Intézet munkatársa volt a Checklist vendége. Az adás második részében a hazai lakáshitelpiac alakulásával foglalkozunk, ugyanis a KSH közzétette az első féléves, az MNB pedig a szeptemberi statisztikákat, melyekből kiderül, hogy érezhetően lassul a hitelezés Magyarországon. A részletekről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.

Egy egész térséget lángba boríthat két ország titkos kapcsolata – Szövevényes politikai játszma hozhatja el a következő nagy háborút?

Egy egész térséget lángba boríthat két ország titkos kapcsolata – Szövevényes politikai játszma hozhatja el a következő nagy háborút?

Irán háromnapos hadgyakorlatot tartott az Azerbajdzsánnal közös határa közelében. Bár Teherán hangsúlyozta, hogy csak rutinműveletről van szó, az esemény mögött nagyon szövevényes geopolitikai játszma sejlik föl, melyben része van az Azerbajdzsán és Örményország Hegyi-Karabah miatti évtizedes konfliktusának, Izrael és Irán halálos ellenségeskedésének és nem utolsósorban egy jobbára titkos kapcsolatnak Izrael és Azerbajdzsán között. Igazán veszélyes lőporos hordó körvonalai rajzolódnak ki a Dél-Kaukázus és a Közel-Kelet térségében, ami a régió lángra lobbanásával is fenyegethet.

Izrael segítséget ajánlott Ukrajnának, de Kijev nem elégedett

Izrael segítséget ajánlott Ukrajnának, de Kijev nem elégedett

Felajánlotta Izrael Ukrajnának, hogy segítenek légi riadórendszerek kidolgozásában, Kijev viszont nem elégedett: légvédelmi rendszereket kértek a zsidó államtól arra hivatkozva, hogy esküdt ellenségük, Irán, drónokat szállít Oroszországnak - írja a Reuters.

Kijev heves támadás alatt, Oroszország még pusztítóbb fegyvereket kaphat - Háborús híreink kedden

Kijev heves támadás alatt, Oroszország még pusztítóbb fegyvereket kaphat - Háborús híreink kedden

Egyre hevesebben támadják Ukrajna területét az oroszok iráni gyártmányú drónokkal. Ukrajna légvédelmi rendszereket kér támogatóitól, úgy tűnik, hamarosan csatlakozhat a soraikba Izrael is, mint hírszerzési információkat szolgáltató ország és akár mint légvédelmi rendszerbeszállító. Irán közben ballisztikus rakéták értékesítéséről tárgyal Oroszországgal. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

Visszájára sülhet el Ukrajna terrorbombázása?

Visszájára sülhet el Ukrajna terrorbombázása?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében az ukrajnai háborúról lesz szó, ahol Oroszország a korábbinál is nagyobb mértékben támad civil célpontokat.  A hadszíntéren ráadásul egyre nagyobb szerep hárul iráni kamikaze drónokra, ám a lakosság ilyen típusú nyomás alá helyezése nem biztos, hogy eléri a kívánt célt. A témával kapcsolatban Huszák Dániel, lapunk Globál rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége, akivel ma nemcsak az ukrajnai háborúról, hanem a magyar haderő folyamatban lévő fejlesztéséről is beszéltünk. Ennek aktualitása, hogy a Magyar Honvédség a hétvégén hivatalosan is átvette az első Lynx gyalogsági harcjárművét.

Putyinnal tartott megbeszélést a közel-keleti vezető, aki megharagudott Amerikára

Putyinnal tartott megbeszélést a közel-keleti vezető, aki megharagudott Amerikára

Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélésén elutasította a kizárólagos amerikai közvetítő szerepet az izraeli-palesztin konfliktusban. Az Egyesült Államok az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordított a közel-keleti viszály rendezésére, a palesztinok pedig több okból is bizalmatlanabbá váltak Amerikával szemben.

Alakul az Amerika-barát szuperszövetség: ősellenség katonai hatalmak csaphatnak hamarosan egymás markába

Alakul az Amerika-barát szuperszövetség: ősellenség katonai hatalmak csaphatnak hamarosan egymás markába

A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.

Egyre nagyobb a baj: tényleg egy otthon hagyott hidzsáb miatt került az összeomlás szélére Putyin legfontosabb fegyverszállítója?

Egyre nagyobb a baj: tényleg egy otthon hagyott hidzsáb miatt került az összeomlás szélére Putyin legfontosabb fegyverszállítója?

Két hete erőszakos tüntetések törtek ki Iránban egy 22 éves kurd lány halála után, akit az erkölcsrendészet tartóztatott le, mert megsértette az ország szigorú öltözködési szabályait. Iránt 2019 óta nem rázta meg ilyen komoly tüntetéshullám, a három évvel ezelőtti megmozdulások több mint 1500 életet követeltek. A múlt heti zavargások a kurd többségű északnyugati régióban kezdődtek, de Irán-szerte mintegy 50 városra és településre terjedtek át, köztük Teheránra, Mashadra és Kazvinra. A kurd lány kevesebb mint két hónappal azt követően vesztette életét, hogy az ország szigorította a nők öltözködését érintő jogszabályokat. A törvény már a hatályba lépése előtt is heves indulatokat váltott ki, egyes női tüntetők dacból elégették a fejkendőjüket. Ez az epizód újabb jele annak, hogy az iszlám forradalom legitimitása, amelyen az iráni rezsim nyugszik, egyre inkább csökken. A helyzet Moszkva számára is kellemetlen, hiszen Irán Oroszország egyik legfontosabb partnere az ukrajnai harcokban.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.