Jair Lapid izraeli miniszterelnök a mai nap során gratulált Benjámin Netanjahunak a választási győzelméhez - közölte Lapid szóvivője, ezzel is megerősítve a volt miniszterelnök visszatérését szilárd jobboldali szövetsége élén - számol be róla a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében az izraeli választásokról lesz szó, ahol a Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnököt támogató pártok a vártnál sokkal jobb eredményt értek el, így minden valószínűség szerint hamarosan újra az országot korábban már 15 évig irányító, jelenleg ellenzékben lévő politikus alakíthat kormányt. Netanjahu azért is érdekes Magyarország szempontjából, mert nemzetközi szinten Orbán Viktor fontos szövetségesének számít. Választási győzelmével azonban nincs egyszerű helyzetben, mivel a korábbianál sokkal szélsőségesebb politikai erőkre is támaszkodnia kell, ha stabilan szeretne kormányozni. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Intézet munkatársa volt a Checklist vendége. Az adás második részében a hazai lakáshitelpiac alakulásával foglalkozunk, ugyanis a KSH közzétette az első féléves, az MNB pedig a szeptemberi statisztikákat, melyekből kiderül, hogy érezhetően lassul a hitelezés Magyarországon. A részletekről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Stabil jobboldali kormányt alakíthat a jobboldali Likud párt élén álló Benjámin Netanjahu a szavazatok 90 százalékának megszámlálása után - jelentette a helyi média Izraelben csütörtökön.
Az exit pollok szerint a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali-vallásos tömb győzelmével végződött Izraelben a 3,5 éven belül ötödször tartott parlamenti választás - jelentették a helyi televíziók kedden
Irán háromnapos hadgyakorlatot tartott az Azerbajdzsánnal közös határa közelében. Bár Teherán hangsúlyozta, hogy csak rutinműveletről van szó, az esemény mögött nagyon szövevényes geopolitikai játszma sejlik föl, melyben része van az Azerbajdzsán és Örményország Hegyi-Karabah miatti évtizedes konfliktusának, Izrael és Irán halálos ellenségeskedésének és nem utolsósorban egy jobbára titkos kapcsolatnak Izrael és Azerbajdzsán között. Igazán veszélyes lőporos hordó körvonalai rajzolódnak ki a Dél-Kaukázus és a Közel-Kelet térségében, ami a régió lángra lobbanásával is fenyegethet.
Jaír Lapid izraeli miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világot veszélybe sodorják az Oroszország és Irán közötti katonai kapcsolatok.
Felajánlotta Izrael Ukrajnának, hogy segítenek légi riadórendszerek kidolgozásában, Kijev viszont nem elégedett: légvédelmi rendszereket kértek a zsidó államtól arra hivatkozva, hogy esküdt ellenségük, Irán, drónokat szállít Oroszországnak - írja a Reuters.
Egyre hevesebben támadják Ukrajna területét az oroszok iráni gyártmányú drónokkal. Ukrajna légvédelmi rendszereket kér támogatóitól, úgy tűnik, hamarosan csatlakozhat a soraikba Izrael is, mint hírszerzési információkat szolgáltató ország és akár mint légvédelmi rendszerbeszállító. Irán közben ballisztikus rakéták értékesítéséről tárgyal Oroszországgal. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében az ukrajnai háborúról lesz szó, ahol Oroszország a korábbinál is nagyobb mértékben támad civil célpontokat. A hadszíntéren ráadásul egyre nagyobb szerep hárul iráni kamikaze drónokra, ám a lakosság ilyen típusú nyomás alá helyezése nem biztos, hogy eléri a kívánt célt. A témával kapcsolatban Huszák Dániel, lapunk Globál rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége, akivel ma nemcsak az ukrajnai háborúról, hanem a magyar haderő folyamatban lévő fejlesztéséről is beszéltünk. Ennek aktualitása, hogy a Magyar Honvédség a hétvégén hivatalosan is átvette az első Lynx gyalogsági harcjárművét.
Putyin fő szövetségese keményen üzent Izraelnek, miután a héten információk szivárogtak ki arról, hogy izraeli magánemberek és a tel-avivi hírszerzés is drón-ellenes technológiával és műholdfelvételekkel támogatja az ukrán felet a háborúban.
Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélésén elutasította a kizárólagos amerikai közvetítő szerepet az izraeli-palesztin konfliktusban. Az Egyesült Államok az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordított a közel-keleti viszály rendezésére, a palesztinok pedig több okból is bizalmatlanabbá váltak Amerikával szemben.
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
Libanon és Izrael elégedettségét jelezte a két ország között húzódó, vitatott tengeri határ kérdését rendező végső jegyzékkel kapcsolatban, amely "történelmi megegyezéshez" vezethet a felek keddi bejelentése szerint.
Izrael és Libanon közel áll ahhoz, hogy az Egyesült Államok által közvetített, az országok tengeri határáról szóló megállapodást írjon alá, amely lehetővé tenné Izrael számára, hogy gázt exportáljon Európába, és a szomszédos országok közötti gazdasági együttműködés ritka példáját is jelentené - írja a Wall Street Journal.
Két hete erőszakos tüntetések törtek ki Iránban egy 22 éves kurd lány halála után, akit az erkölcsrendészet tartóztatott le, mert megsértette az ország szigorú öltözködési szabályait. Iránt 2019 óta nem rázta meg ilyen komoly tüntetéshullám, a három évvel ezelőtti megmozdulások több mint 1500 életet követeltek. A múlt heti zavargások a kurd többségű északnyugati régióban kezdődtek, de Irán-szerte mintegy 50 városra és településre terjedtek át, köztük Teheránra, Mashadra és Kazvinra. A kurd lány kevesebb mint két hónappal azt követően vesztette életét, hogy az ország szigorította a nők öltözködését érintő jogszabályokat. A törvény már a hatályba lépése előtt is heves indulatokat váltott ki, egyes női tüntetők dacból elégették a fejkendőjüket. Ez az epizód újabb jele annak, hogy az iszlám forradalom legitimitása, amelyen az iráni rezsim nyugszik, egyre inkább csökken. A helyzet Moszkva számára is kellemetlen, hiszen Irán Oroszország egyik legfontosabb partnere az ukrajnai harcokban.
Jair Lapid izraeli miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ENSZ éves közgyűlése alkalmával találkozott, közölte Lapid hivatala. 2008 óta ez volt az első alkalom, hogy a két ország legfőbb vezetője személyesen találkozott.
Németország tárgyalásokat folytat az Arrow 3 rakétavédelmi rendszer megvásárlásáról Izraeltől. Berlin célja, hogy megerősítse fegyveres erőit az ukrajnai orosz inváziót követően, erre idén 100 milliárd eurós keret áll rendelkezésre – írta meg a Reuters.
Az ABC értesülései szerint az izraeli hatóságok lezárták Shireen Abu Akleh, az al-Jazeera palesztin-amerikai újságírójának halála körüli nyomozásokat, és megállapította: valószínűleg az izraeli hadsereg egyik eltévedt lövedéke végzett vele.